Ferencváros, 1991 (2. évfolyam, 1. szám, 1. évfolyam, 1-5. szám)
1991. december / 5. szám
Élettel átjárt terület legyen A Belső-Ferencváros fejlesztési tervéről A város az emberiség legnagyszerűbb és legcsodálatosabb alkotása és csak az emberekkel együtt igaz. A város egy élő szervezet, lélegzik és mozog, mozgása örök és sosem befejezett. A város rangját az élettel átjárt területek adják, és csak egy élettel átjárt terület képes arra, hogy használati értéket mutasson fel. A város azoktól a hajszálerektől izgalmas, amelyek át és átszövik testrészeit, s ha valamelyik testrész elhalt, elsorvadt, mert nem használták, vagy szándékkal elsor- I vasztották: azokat új életre kell kelteni. A város éljen és lélegezzen. S ne csak velünk legyen — de értünk legyen. Aczélné Anda Katalin főépítész, a Polgármesteri Hivatal kerületfejlesztési irodájának vezetője is ilyen városról álmodik, amikor Belső-Ferencváros házairól, a rendezési-fejlesztési elképzelésekről beszél. ♦ Ha egy város, városrész jövőjéről gondolkodunk, előbb ismernünk kell annak történetét. Ferencváros történetéhez az építészmérnök szavai mellé most hadd merítsünk a Budapesti Városszépítő Egyesületnek a kerületről szóló dokumentumgyűjteményéből... Egy régi városrész bármelyik utcáján, terén ballagva, az embert — mégha nem is figyel oda —, valami különös hangulat ejti hatalmába: mintha regélnének a kövek, a falak. Ez a terület még a múlt században is a városkapun kívül helyezkedett el, s ez a körülmény meghatározta az itt élő lakosság összetételét, mozgását. A városfalakon kívül olcsóbb volt a szállás, a megélhetés, a városközpont könnyen és gyorsan megközelíthető volt. Az elmúlt századokban ez a terület, a belső-ferencvárosi rész, vonzotta az egyre terebélyesedő polgári réteget. Ebből a korból, sajnos épületemlékeink nincsenek, többségüket elvitte az 1838-as nagy pesti árvíz. Paloták sincsenek errefelé, s a ránk maradt polgárházak kívülről nem sokat árulnak el magukról. De nagy építtetők varázslatos tervei valósultak meg itt, az alkotásokat olyan nevek fémjelzik, mint Hild, Hofrichter, Kasselik, Lech- ner, Pártos, Pauer, Petz, Ulrich, Ybl Miklós... Az eszázadi polgárházak többsége ma is áll, illetve a ránk maradt épületek nagy része ebben a században épült. Hála a nagy pesti árvíznek? * Az önkormányzat, hogy tisztában legyen a belsőferencvárosi házak minőségével, megvizsgálta a terület épületeit, tömbjeit, és igényeinek megfelelően a Kaszab-Zádori Tervező- iroda elkészítette a kerületrész fejlesztési koncepcióját. Aczélné Anda Katalin mondja, hogy itt viszonylag jó állapotú házakról, épületegyüttesekről van szó, még ha egyik-másik nagyon elhanyagolt állapotban van is. Nincs szükség hát kényszerű vagy meggondolatlan szanálásokra, az elképzelt rekonstrukció végülis az adott városszerkezet megőrzését jelenti, apró bár lényeges finomításokat. Életre kell kelteni az elhalt hajszálereket, életre kelteni tömbbelsőket, vonzóvá, vendégcsalogatóvá tenni az utcákat, kihasználni a városszerkezet, az épületállomány meglévő értékeit, lehetőségeit. Milyen értékekről, milyen lehetőségekről van is szó? * A Vámház téri Csarnok rendbetételekor nem elég például az épület önmagáért és önmagában töneffö felújítására gondolni, hisz ölelésnyire innét, épp a csarnok „hátsó felénél” a Duna partján szálloda épül. Aszál- lódától a Csarnok téren és a Gönczi Pál utcán keresztül, épp az emlegetett „fertály” mellett vezet az út a városkapuig, a Kálvin térig — lényegében a belvárosba. Ha ezt a környéket a csarnok rekonstrukciójával együtt úgy fejlesztik, hogy ezzel idecsalogatják a szállodavendégeket, az idegenforgalmat: az a városrész, a kerület, végső soron pedig a kerület polgárainak gyarapodását is magával hozza. A fejlesztés lényeges csomópontja az úgynevezett IBC-építkezés, amelyik a városrész egyik legnagyobb beruházása, a Kálvin téri tömbök hasznosítási lehetőségei... Az életre keltett tömbelsőkkel, a használaton kívüli udvarok megnyitásával és átjárhatóvá tételével - persze, amelyik építészetileg erre alkalmas, illetve gazdaságossági szempontból kivitelezése nem irreális! — teret nyer a kerület, megnövekedett, vonzó életteret, mozgásteret a lakók, a bevásárlók, és persze lényeges szempont, lényeges mozgató erő, hogy: a vállalkozók számára! S a kerületben ma több, mint ezer parkolóhely hiányzik — a fejlesztések, rekonstrukciók új parkolóhelyek, ahol lehet parkolóházak kialakításával is együtt járnak majd! Mondhatnánk: a „fejleszthetőségnek” ez egyik feltétele. A tanácsi rendszernek nem volt átfogó fejlesztési koncepciója, mondja Aczélné Anda Katalin, s nem is nagyon lehetett, hiszen tudjuk, a pénzeket „pántlikázva” kapták — minden koncepciónak elejét vette az „erre adunk — arra nem” elve és gyakorlata. S bár az önkormányzatnak — felismerve a felelősséget, ami az önkormányzással jár —, van elképzelése a városrész jövőjét illetően, a kivitelezést, a megvalósítást nem vállalhatja magára - s ezt nem is akarja. Az Önkormányzat a kerületfejlesztésben úgy vesz részt vállalkozóként, hogy terveivel előkészíti és alkalmassá teszi a területet a vállalkozásokra, vonzóvá teszi a vállalkozók részére. Az építészmérnök tudja és szem előtt tartja: egy átfogó rekonstrukciónál nem szabad hagyni, hogy csak a pénz diktáljon, mert a pénz csak önmagát igyekszik újratermelni, a városkép, az építészeti esztétikum természetszerűleg valahol az érdekek perifériáján kap csak helyet. Lényeges kérdés persze, a megvalósítások menetrendje. A fejlesztési koncepciónak megfelelően a jövő év elejére elkészül öt-hat lakótömb műszaki és gazdasági szempontú terve, s ezen tervek megvalósítására a vállalkozók pályázatot nyújthatnak be. Az Önkormányzat, szándéka szerint, egy-két tömbrekonstrukcióba maga is belevág, saját beruházásban alakítja ki a tervezett funkciókat, és a nem lakás céljára hasznosítható helyiségeket majd bérbe adja... S amint ezek a tervek elkészülnek, az Ön- kormányzat nyilvánosságra hozza azokat, „együttbe- szélgetésre” hívja a lakosokat, a vállalkozókat, várva valamennyi érintett és érdeklődő építő javaslatát. Herceg Árpád 7
