Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989. november / 7. szám
Ferencváros • Ferencváros Ferencváros A problémákat fáradhatatlanul magára vállalja Beszélgetés Dr. Vass Lászlóval Pozsgay Imréről Dr. Vass László, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese, az államminiszteri titkárság vezetője fiatal emlber. Mindössze 37 éves, ami ebben a (beosztásban évekkel ezelőtt szinte elképzelnie tétlen volt. Már kora alapján is nyugodtan állíthatjuk, a politikai újhullám képviselője. — Pájiáról kerültem a főivárosba. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemre jártam, majd elvégeztem az ELTE politikaelméleti kurzusát. Tanulmányaim után dolgoztam a Művelődési Mmisztériumban* és politikai kérdésekkel 'is foglalkoztam. A hiva'táli munka mellett mindig fontosnak tartottam, hogy oktassak is. így ma is tanítok a Közgazdaság-tudományi Egyetemen. Jelenlegi beosztásomba Pozsgay Imre kinevezésekor kerültem. — Ismerte Pozsgay Imrét mielőtt a munkatársa lett? — Természetesen rám is nagy hatással voltak cikkei, elméleti munkássága, amikor tanulmányaimat végeztem, és utána is. Volt alkalmam személyesen is találkozni vele, amikor a Művelődési Minisztériumban dolgoztam, mert akkor- ő volt a miniszter. Találkoztunk a Köz- gazdasági Egyetemen is több alkalommal, hiszen ugyanazon a tanszéken oktatott, amelyen én, de szorosabb munkakapcsolat nem volt közöttünk. Nem ismertem sem a munkamódszerét, sem a stílusát. Szellemi hatása már régen magával ragadott, de nem gondoltam volna, hogy munkastílusban, módszerekben is ennyit lehet majd 'tanulni tőle. — Erről ha egy kicsit bővebben beszélne ... — Egy történettel kezdeném. Amikor titkárságunk dolgozóival Pozsgay Imre először ült le megismerkedni és megbeszélni a feladatokat, nem jegyzetelt. Egy kicsit csalódottak voltunk* hiszen az volt az érzésünk, hiába mondtunk el bármit. Meglepétés csak akkor1 ért bennünket, amikor hosszabb idő elteltével, szinte :szó szerint kért számon mindent. Munkastílusához a bürokráciamentesség is hozzátartozik. Soha nem kért negyvenötven oldalas szakértői véleményeket, vagy hosszú feljegyzéseket. Azt szereti, ha munkatársai szóban mondják el véleményüket. Hihetetlen memóriája van. Talán ez segítette 'hozzá 'hatalmas történelmi tudásához is. — Sokat követel az apparátusától? — Felkészültséget és naprakészséget követei. Emellett természetesen pontosságot. öt túldolgozni úgysem lehet. Minden reggel ő érkezik elsőnek és ő fejezi be a munkát utoljára. Napi tizen- négy-tizenhat órát dolgozik és mégsem fárad el. Néhány óra alvással regenerálódik. Talán ennek köszönheti, hogy soha nem ragadja el az indulat. A legkritikusabb helyzeteikben, is higgadt marad. Nagyon jó tulajdonságának tartom, hogy a problémákat magára vállalja. Nem keresi, kire lehetne áthárítani. — Gondolom sokan megkeresik Pozsgay Imrét ügyes-bajos gondjaikkal. Sokan kérnek segítséget levélben vagy személyesen. — Igen. 1988-ban átlagosan 'havi 90- 100 ilevél érkezett Pozsigay Imrének címezve. A mostani hónapokban ez a szám mintegy harminccal emelkedett. — Minden levéllel találkozik az államminiszter? — Minden levélről beszámolunk neki. A levelek mintegy féle állampolgári jelentkezés. Bgy-egy beszéd, interjú értékelése. Minden ilyen levelet örömmel fogad. Még azokat is — és ilyenből is akad —, amelyekben nem dicsérik. Más a helyzet a névtelen levelekkel. Ezekről csak összefoglalóan tájékoztatjuk az ál- lamminisztert, de intézkedést nem teszünk. Sok olyan levél is érkezik, amelyekben jogi segítséget kérnek az állampolgárok. Az igazságszolgáltatási szervek munkájába soha nem avatkozik bele. Az a véleménye, és azt gondolom ezzel egyet kéll érteni, hogy olyan viszonyokat keli kialakítani a jogban is, amely eleve kizárja a jogsértéseket. Az ő kompetenciája idáig terjed. A joggyakorlásba nem szabad beavatkozni. Persze akad olyan ügy, amelyet így is figyelemmel kísérünk. Sajnos el kell mondanom, hogy a sok levél miatt néha nem vagyunk képesek tartani a harmincnapos intézkedési batáridőt. — Gondolom a levelek mellett sokan szeretnének személyesen találkozni Pozsgay Imrével. — Az ő számuk sem kevés. Sajnos érthető okokból nem tud mindenkivel találkozni, aki bejelentkezik hozzá. Így is két hét alatt megfordul az irodájában a magyar társadalom teljes keresztmetszete. Napi négy-öt órát 'tölt ilyen találkozásokkal. Vidéki útjait is fölhasználja arra, hogy találkozzon olyanokkal, akik abból a körzetből keresték meg. — Az előbb már szót ejtett arról, hogy nem csak dicsérő levelek akadnák a postában. Gondolom ezek száma megszaporodott akkor, amikor Pozsgay Imre szájából először hangzott el 1956 októberének értékelése. — Tudtam, hogy ezt a kérdésit nem fogjuk elkerülni. Pozsgay Imre és 1956 újraértékelése túlságosan is összenőtt az emberek fejében. Pedig ő nem csinált mást, mint ami a kötelessége volt. Az MSZMP EB megbízta egy munkacsoport vezetésével, hogy vizsgálják meg a politika történelmi útját. Vonják le az előremutató tanulságokat. Pozsigay Imrének ha — úgy tetszik —, kötelessége volt ezeket a tanulságokat nyilvánosságra hozni. A tanulmány politikai értékét bizonyítja, hogy azt a nemrég megtartott pártkongresszus elfogadta. Az más dolog, hogy 1956 mindig is a társadalomiban lappangó, soha igazán nem értékelt kérdés volt. Ennek aztán az lett a következménye, hogy sokan nem a kijelentés okait vizsgálják, hanem a kijelentést tevő személyt támadják. Pedig Pozsgay Imre szándéka nem volt más, mint a nemzeti megbékélés megteremtése ebben a kérdésben is. Nem élhet egy nemzet úgy békésen együtt, bogy hallgatólagosan két vagy több ellenségesen érző táborra van osztva. Tudomásul kellene végre vennünk, hogy mindkét oldalon voltak ártatlan áldozatok, és alapvetően egy népelnyomó rendszer ellen kelt fel a nép. A nemzeti megbékélés nem a vétkek megbocsátását jeleníti. És nem jelenti azt sem, hogy most parancsszóra mindenkinek át kell minősítenie saját értékelését. Azt viszont mindenképpen jelentenie kell, hogy egymás mellett élhessenek olyan emberek, akik jobbító szándékkal és becsülettel ,véftek részt az eseményekben. — Alighogy elült 56 értékelésének vihara, máris jött a következő. A munkahelyi MSZMP-szervezetek kérdése. Pozsgay Imre kijelentését az ellenzéki kerékasztallal folytatott tárgyalásokon — miszerint az MSZMP megszünteti üzemi szervezeteit — sokan a párt feladásának tekintették. — Pozsgay Imre ebben az esetben is korrektül járt eL Először is a párt szerveződésének kérdése már hosszú idő óta napirenden volt. Ebiben a kérdésben a Központi Bizottság vitát is kezdeményezett. Sajnos ezt akkor nem vette senki komolyam. Azt is tudomásul keli venni, hogy a politikai élet színtere — ha akarjuk, ha nem —, ma már nem az üzemekben, intézményekben van. És figyelembe kell vennünk azt is, hogy az üzemiben folytatott viták, az ebből esetlegesen következő személyi ellentétek nagyban hátráltatják a munkát. Ma Magyarországon egy Fradi—Vasas meccs is érzékelhető hatással van a termelésre, miértt lenne ez másként a pártharcokkal? Pozsgay Imrét ebben az esetben is a nemzeti érdek vezérelte, úgy hogy közben jót akart 'tenni a pártjának is. Hiszen ha a politikai élet színtere nem az üzem, akkor mi indokolja, hogy ott működjön a párt? Ha ennek ellenére ottmarad, előfordulhat, hogy a szervezet tagjai jól ,jkipöliitizálják” magukat saját közösségükben és a környezetükre semmi hatással nem lesznek. — Az állampolgári joghoz hozzátartozik a szabad szerveződés joga is. — Válóban, de egy politikai párt nem tévesztendő össze egy horgászegyesület- tél. A politika és különösen a politikai küzdelem nagyobb indulatokat ébreszt, mint a pontyfogási tilalom. — Köztársasági elnökválasztásra készülünk. Az MSZP jelöltje Pozsgay Imre. Hogyan Ítéli meg az esélyeit? — Ügy látom erős ellenzéke van. De azt is látom, hogy sokan támogatják. Most ólyan időket élünk, amikor a pártok elkülönülni, saját arcukat megtalálni törekszenek. Ebben a helyzetben konfrontálódnak is. Ezért szükséges egy kiegyensúlyozó intézmény felállítása. Azt pedig elengedhetetlennek tartom, hogy olyan személy töltse be ezt a pozíciót, aki képes félül emelkedni saját pártérdekein, és a nemzet javára dönteni. Pozsgay Imre már bebizonyította, hogy képes erre. — Nem lenne akkor jobb egy politikai pártoktól független személy? — Szerintem minden elnökjelölt jön valahonnan és támaszkodik valamilyen pártra, akár elismeri, akár nem. Egy olyan személy, aki mindig nyílt lapokkal játszott, az kiszámíthatóan fog dönteni. így mindenki érdekeit jobban szolgálja. — Mi lesz önnel abban az esetben, ha Pozsgay Imrét megválasztják köztársasági elnöknek? — Amikor elvállaltam az államminiszteri titkárság vezetését, akkor azt is tudomásul vettem, hogy megbízatásom addig szól, ameddig ez az intézmény fenn"áll. Legalább annyira hivatásom az oktatás is, mint amennyire jelenlegi beosztásom. Visszamehetek Oktatni az egyetemre. Ebben erősítenek kollégáim is. A választások sikere tehát nekem azt jelenti, hogy új helyzetbe kerülök. Én nem bánom. Bár már itt tartanánk ... Varga Mihály Megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom Ferencvárosiak az egyetemes emberi értékekért Elsők között alakult meg a fővárosi küldöttek közül október elején a Demokratikus Magyarországért Mozgalom a Ferencvárosban. Igaz, a szeptemberi alakuló ülés is kerületünkben volt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az alakuló ülés után néhányan s a résztvevők közül felhívással fordulták a kerület lakóihoz; csatlakozzanak a mozgalomhoz, amely, mint az alapítók egyike, Varga Mihály fogalmazta meg „Nem a politikai különbözőségeket, hanem az azonosságokat hangsúlyozza”. így vált lehetségessé, hogy az október 5-i kerületi alakuló ülésen a Demokrata Fórum képviselője, Varga Gábor és az MSZP titkára egy platformon legyen. Az állampolgár, jogon szerveződő mozgalom tagságának sokszínűségére jellemző, hogy Horváth István belügyminiszter és Varga Miklós rockzenész egyaránt tagja. A Ferencvárosi Művelődési Központban tartott alakuló ülésen Vass László — Pozsgay Imre titkárságának vezetője — elmondta, hogy júniusban kezdték meg a szervezést, mintegy 1000 fővel a létszám azóta napról napra nő. A tágok között vannak kommunisták és szabad demokraták egyaránt. A mozgalom célja, hogy szervezett társadalmi-politikai erőként, felelős és hiteles honfitársaink összefogásával, az alkotóképességek, a szellemi és erkölcsi készségek mozgósításával segítse a diktatórikus hatalmi •rendszer békés fölszámolását, elhárítsa a gazdasági összeomlás, a politikai káosz és az erkölcsi ellehetetlenülés veszélyét és munkálkodjon a szabad, független és demokratikus Magyarország mielőbbi megteremtése érdekében. Céljaikból eredően szorgalmazzák az emberi jogok — mindenekelőtt az élethez és a szabadsághoz való jog — maradéktalan tiszteletben tartását. Védelmezni és ‘éltetni akarják az egyetemes emberi értékeket, köztük az önrendel- ijíező társadalom működéséhez elengedhetetlenül szükséges politikai kultúra értékeit. Elhatárolják magukat az emberek, a társadalmi osztályok, a népek és nemzetek közötti alávetettség és fölérendeltség minden lehetséges formájától, elvetik a diktatórikus hatalmi berendezkedés valamennyi változatát. Népünk és országunk tragikus történelmének és válságos helyzetének ismeretében is vallják, hogy közös akarattal, türelmes ás tudatos cselekvéssel, minden ember életének és méltóságának tiszteletben tartásával hazánkban megteremthető egy életképes, az eaui- gieknél emberibb, szabadabb és igazságosabb társadalom. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom bizalommal fordul az ország népéhez. Nem akair kirekeszteni soraiból egyetlen jószándékú és becsületes állampolgárt sem. Ügy vélik, minden embertársunk elemi joga, hogy szabadon dönthessen világnézeti hovatartozása felől, szabadon dönthessen a népi, a nemzeti, a haladó polgári és munkásmozgalmak értékeihez való kötődéséről, és szabadon dönthessen arról is, bogy személyes gondolkodásában és tetteiben milyen egyetemes emberi értékekhez kíván igazodni. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom csatlakozásra szólítja valameny- nyi tisztességes honfitársunkat, korra nemre, foglalkozásra, nemzeti és nemzetiségi hovatartozásra, felekezeti és szervezeti kötődésre, pártállásra való tekintet nélkül — mindazokat, akik Nyilatkozatunk tartalmával és szellemével egyetértenek, akik hazánk sorsáért és jövőjéért felelősséget éreznek. Érdeklődni lehet az 118-3100 számon dr. Széli Andrásnál, illetve munkaidő után 160-5156-os telefonon Bence Péternél. A IX. KERÜLET LAPJA • A IX. KERÜLET LAPJA • A IX. KERÜLET LAPJA 4 1989. október 23 a 33. évforduló. Fotó Toroczkay Csaba
