Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1989. október / 6. szám

* Ferencváros • Ferencváros • Ferencváros Iránymutató kongresszusra készültünk „Alternatívánk a szocialista demokrácia” Demokratikus, alulról szerveződő, platformok szövetségéből álló pártra van szükség - Gönci János vitaindítója Az MSZMP IX. kerületi bizottsága 1989. szeptember 9-én tartotta pártértekezle­tének második fordulóját, a Pest-öuda moziban. A tanácskozáson összevont na­pirendként megvitatták a párt program­tervezetét valamint az MSZMP IX. ke­rületi választási felkészülési program­ját, és megválasztották a kongresszusi küldötteket. A következőkben dr. Gön­ci János első 'titkár vitaindítójából és a hozzászólásokból közlünk összefoglalót. Or. Gönci János mindenekelőtt arról szólt, hogy az MSZMP kongresszusának olyan feladatot keli megoldania, amilyet eddig még nem; állampártból valódi párttá kell alakítani az MSZiMP-t és meg kell határozni, milyen is legyen a „valódi” párt. Ugyanakkor a hazánkban kialakult politikai és gazdasági válságot is jelen­tős részben az MSZMP-nek kell meg­oldania, egyrészt azért, mert jelenleg nincs más kormányképes erő, másrészt pedig azért, mert a válság kialakulá­sáért, a társadalom az MSZMP-it teszi felelőssé. A kongresszuson éppen ezért nem el­sősorban a párt sorsáról, „megmentésé­ről” kell dönteni, ihanem a nép sorsáról, mégpedig úgy, hogy a párt a nemzet számára kedvező politikai változások ré­szese legyen. Űjjá kell alakítani a pártot, ami azt je­lenti, hogy egy szakaszt le kell zárni. Ugyanakkor azonban a 'múltat vállalni Is kell, mert nem lehet a nemzet nya­kába rakni a jelenlegi helyzet terheit azzal, hogy mi nem tehetünk semmiről. A kongresszus feladatairól szólva há­rom dolgot emelt ki: meg kell egyezni egy pragramminimumban, a .párt mű­ködési módjában és a vezetés gyökeres megváltoztatásában. — A kongresszust iránymeghatározó- nak tartom — hangsúlyozta. — Olyan pártot kell létrehoznunk, amely valóban demokratikusan, alulról épülő párt lesz, amely platformok szövetségét rejti ma­gában, amelynek jellemzője a szabad szerveződés, ami féloldja a mostani — munkahely vagy lakóterület látszólagos ellentmondását. Jó az az elv, amit veze­tőink mondanak az ellenzékkel való vi­tában: a választói küzdelemben az ellen­zéknek a legnagyobb előnye az, hogy nincs múltja. Az MSZMP-nek pedig az, hogy van szervezete. Nem szabad en­gedni ezt szétverni, azzal együtt sem, hogy a jövőben nyilvánvalóan a lakóte­rületen kell az MSZMP-nek működni. Fontosnak tartom, hogy most a munka­helyeken tartsuk össze a pártszervezete­ket, de ne tartsuk vissza azokat, akik a lakóterületükön akarnak politizálni. Be­széljenek a párttagjaink a párton kívü­Liekkél is, magyarázzák el, hogy mit csi­nálunk a munkahelyeken. Sokan még mindig azt hiszik, hogy a párttitkár a vállalat igazgatója ... Kerüljünk he a szakszervezetekbe, hiszen ezek lehetnek a baloldal bázisai a jövőben a munka­helyeken. A platformok szövetségéről az ellső titkár a következőképpen fejtette ki vé­leményét : — A kongresszuson meg kell határoz­ni, miben kell feltétlenül egyetérteni a platformoknak — ez a feltétele annak, hogy egy párt maradhasson az MSZMP. Ez. ugyanakkor elhatárolja más pártok-' tói is. Milk az elemei egy ilyen platfonm- minimumnak? Ma az MSZMP azt mond­ja, hogy piacgazdaságot akar. A balol­dali pártnak — gondolom azt kell mon­dania — hogy mindezt a társadalmi tu­lajdon dominanciájával képzeli el. A elé. Ez is össze tud fogni egy pártot. Ilyen értékek: a becsület, az igazságos­ság, a társadalmi igazság, a tolerancia, a kompromisszum képessége, a küzdeni és vitatkozni tudás, a munka, a kultúra, a szolidaritás és hosszan sorolhatnám. A harmadik: a hiteles vezetés. Enél- kül nincs továbbélés. El kell számolnia mindenkinek aki a párt bármilyen szin­tű vezető testületében dolgozik, saját múltjával. Először saját maga előtt, és utáná nyilvánosan. Ebből már mindenki saját maga is le fogja vonni a követ­keztetést, hogy maradhat-e vezető, vagy nem. Ha nem teszi meg, levonja a kö­vetkeztetést a kongresszus. Szükség van arra, hogy ez nyilvánosságra kerüljön, mert csak akkor látszik az elszánás az MSZMP részéről a gyökeres váltásra. Csak ez az egyetlen lehetőség aura, hogy a valóban hiteles emberek a jelenlegi társadalmi tulajdont azonban nem úgy kell értelmezni, mint eddig, hanem sok­kal közelebb a közösségi tulajdon fo­galmához. Nem szabad összekeverni a tulajdonlási formát a tulajdonformával. Ma ebben az országban az állami tu­lajdon jelentős része jobban kizsákmá­nyolja a munkást, mint egy részvény- társaság vagy egy tőkéstulajdonú cég Nyugaí-Európálban. Mert többet von el, és nem demokratikusan osztja vissza az elvonásokat. A platform-minimumnak része a poli­tikai intézményrendszer átalakítása, és része, hogy állítsunk értékeket magunk vezetésből is benne maradjanak a párt következő vezetésében, ugyanis — félre­értés ne essék —, nélkülük nem tud to­vább élni ez a párt. Nem lehet leválta­ni a gyakorlott pólitikai vezetés egészét, mert akkor nem tudunk tovább mű­ködni. A kongresszuson azonban nem elég ezekben a kérdésekben megegyezni. Ki keil dolgozni azt a dokumentumot, amely megfogalmazza, milyen társadalom épí­tését tűzi ki .távlati célként az MSZMP, vagy a megváltozott nevű párt. Részle­tesen, tudományosan, ha kell akár száz oldalon is. Szükség van az átmeneti idő­szakra szóló programra is, amit nevez­hetünk választási programnak is. Gönci János szerint az eddigiektől eltérően, merészen kell differenciálni a célok kö­zött. Személyes javaslata volt, hogy a feszítő társadalmi gondok közül az ok­tatás kapjon prioritást. Végül a kerületi politikai feladatokról szólva rámutatott: — Minden megvan ebben a kerület­ben, mint cseppben a tenger. Óriási erőt jelenít az, hogy a Ferencváros munkás-, s agyben értelmiségi kerület is. Óriási lakóterületi, hatalmas munkahelyi szer­vezeteink vannak, ma is 7400 a tagság létszáma, a kilépés üteme alatta marad a budapesti átlagnak. Ez önmagában nem érdem, csak állapot, de lehet, hogy érdemes vele foglalkozni. Nem baj, ha nekünk ez ma valami orientációt ad. Átalakulni ebben a kerületben is a kongresszus után keli. Éppen a párttagság differenciált ösz- szetétele miatt nagyfokú toleranciára van szükség, hogy megértsük egymást. Eltérő érdekcsoportok, eltérő vélemé­nyek és eltérő nézetek ütköznek, de a mai értekezlet is példa lehet arra, hogy valóban fel tudjuk-e ismerni, mi az, amiben együtt lehet menni, és mi az, amiben esetleg nem. Modelleznünk kell a kerületben az országos ügyekét. Ezért döntött úgy a kerületi pártbizottság, hogy a választási felkészülést meg kell indítani. Modellértékű ha egyetértünk abban, hogy az oktatásnak prioritást adunk, az, hogy miként tudunk oktatási ügyekben előrelépni, hogyan .tudunk ezen keresztül az ifjúsághoz eljutni. Ezt is meg kell próbálnunk. Nem elég fel­állni a kongresszuson, hogy a párt miért nem foglalkozik az ifjúsággal, ha mi eb­ben a kerületben nem italálunk harminc év alatti kongresszusi 'küldöttjelöltet, csak egyet, ő is a pártapparátus tagja. A modellváltásra példát kell adni abban is, hogy alulról építkezünk, nem felül­ről. Elindítottuk a lakóterületi pártszer­vezetek újjáalakítását, megszólítjuk az ftt lakó de nem itt dolgozó párttago­kat, s kérjük azok segítségét, akik itt is laknak, de itt is dolgoznak, legyenek magjai ezeknek az új szerveződéseknek. El kell indulnunk az ifjúsági szerveze­teink segítségévéi — az úttörőkre és a BIT—KISZ (helyi szervezetére gondolok, albba az irányiba, hogy legyen ifjúsági szervezetünk. Függetlenül attól; hogy or­szágosan miit mond a DEMISZ. Nincs olyan politikai párt azt hiszem a vilá­gon, amely nem hoz létre ifjúsági szer­vezetet. A pártbizottságnak úgy kell működnie — így próbálunk már ma is működni —, és úgy kell átalakulnia, ha kell a kongresszus után, hogy valóban a pártszervezetek igényeit szolgáljuk. Lehetséges partner az SZOP A pártértekezletre a kerületi Pártbizottság döntése alapján meghívást kaptak az alternatív szervezetek Is. A Szociáldemokrata Pártot Kiss Sándor képviselte, az Ellenzéki Kerekasztal Franké Gábort, a Szalud Demokraták Szövetsége kerületi képviselőjét delegálta. Kiss Sándor, a Szociáldemokrata Párt kerületi titkára szót kért és kapott a pártértekezleten. Mindenekelőtt a pártok közötti esélyegyenlőség, az infrastruktúra hiányosságairól szólt Leginkább az 82DP helyiség-gondjainak megoldását sür­gette. Az MSZMP kerületi bizottságain rendelkezésükre bocsájtottak egy helyi­séget ám ezt többen az SZDP tagjai közül nem tartják elfogadhatónak. Beszélt a szociáldemokrata mozgalom szélsőségeiről és azt vallotta, bogy a józan szociál­demokraták a kommunisták nagyobb részét lehetséges partnereknek, nem „far­kasnak” látják. A munkásőrség szerinte rengeteg pénzt emészt fel, ezért is fel kell oszlatni. Szerinte a kerületi Ellenzéki Kerekasztal — bár arra nem kapott felha­talmazást, hogy ezt bejelentse, — javasolja polgári nemzetőrség megalakítását amely politikamentes szervezet lehetne, de felfegyvereznék. Az ellentmondást érez­ve aztán a fegyvertelenséget is elképzelhetőnek tartotta. (Frankó Gábor, a SZDSZ kerületi képviselője ezután szót kért, és egyperces hozzászólásában a polgárőrséggel kapcsolatos nézetektől az Ellenzéki Kerekasztal nevében elhatárolta magát!) * A programtervezet vitájának hozzászó­lói szinte kivétel nélkül úgy vélekedtek, hogy ez a dokumentum a korábbiakhoz hasonlóan jobbára vágyakat fogalmazott meg, a realitásoktól elrugaszkodva — álmokat tűzött ki célul. Többen levon­ták azt a következtetést, hogy ebből is kiviláglik, az MSZMP jelenlegi vezetése nem képes a megújulásra. A vélemények leginkább a munkahelyi vagy a lakó­területi politizálás kérdésében tértek el egymástól. Abban minden hozzászóló egyetértett, hogy a korábbi értelemben vett pártirányitás ideje lejárt, a gyakor­lati politizálás módjait azonban sokfé­leképpen értelmezik. A választási küzde­lem nyilvánvalóan a lakóterületeken dől el — fejtették ki többen, ehhez igazod­nia kell a pártnak, ha hatalmon akar maradni. A hozzászólók véleménye meg­oszlott a különböző platformokat ille­tően is. A reformkörök képviselői az el­határolódásra voksoltak, többen a szél­sőséges baloldaliak leszakadását sürget­ték. A vezetők hitelességének visszaállí­tását egybehangzóan igényelték, megfo­galmazták, hogy korrumpálódott embe­rek ne kerülhessenek újabb és újabb vezető beosztásba. Ugyaniakkor felvetet­ték, hogy a kongresszussal szűnjön meg a párt önmarcangolása, mert bűntudat­tal nem lehet a megújulást megvalósí­tani. Egyik küldött arra figyelmeztetett, hogy az embereknek már elegük van abból, hogy az ő rovásukra kísérletez­gessenek a szooializmus felépítésével. Többen a Next 2000 és a veszprémi, a pártvagyon átmentésére létrehozott kft demoralizáló hatását emelték ki, és ál­lást foglaltak az oktatás, az egészségügy és a tudomány kiemelt fejlesztése mel­lett. i A IX. KERÜLET LAPJA A IX. KERÜLET LAPJA AIX. KERÜLET LAPJA 3

Next

/
Thumbnails
Contents