Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989. április / 1. szám
Ferencváros • Ferencváros • Ferencváros ÉPÜL? NEM ÉPÜL? A gyerekek még várhatnak? Kinek (nem) építünk? Nagyon valószínű, hogy a Löwey Klára gimnázium az egyetlen középiskola Budapesten, aminek nincs tornaterme. Ez a nincs lassan évek óta bosszantja az iskola pedagógusait, hiszen a testnevelés órákat meg kell tartni. S mit lehet tenni? Viszik a gyereket a kerületi úttörőházba, a szomszéd óvodába(l), vagy ahol éppen helyet kapnak, hogy mozoghassanak egy kicsit. A gimnázium átépítése három éve kezdó'dött, s azóta tart a kálvária is, mert még ma sem értek a végére. Az általakítás ugyan járt némi eló'nnyel, ám sok bosszúságot is okozott. Szaktantermeket alakítottak ki, s ez jó, de azt a termet, amit eredetileg tornateremnek akartak végül is kultúrteremmé alakították. Bánhegyesi Zoltán tanár mára már teljesen elbizonytalanodott, holott nem az a fajta fiatalember, aki általában egy kis akadálytól visszariad. — Tudja, van szemben az iskolával egy üres tanácsi telek, s volt idő, mikor arról volt szó, hogy oda épül majd egy csarnok, öltözővel és fürdővel. Ez nagyon jó lett volna a gyerekeknek. Még egy kondicióteremró'l is hallottunk néhány szót rebesgetni, s a tervek szerint a tornacsarnokot nem csak az iskola, hanem a környék lakossága is használhatta volna. Ennek ugyan nem örültünk, mert közösködni nem szerencsés, s végül mi is vendégek lettünk volna. Az eredeti határidő a múlt év decembere volt. De hát nézzen szét, nem történt semmi. Olt szemben ma egy szeméttelep van. Arról is tudunk, hogy többen megkeresték a kerületi tanácsot különféle ajánlatokkal, de még egyiket sem fogadták el. Az egyik tanuló édesapja, aki tervezőmérnök, s éppen ilyenfajta épületek, uszodák tervezésével foglalkozik, felajánlotta, hogy megtervezi az épületet a mi igényeink szerint. No hiszen, lett ebből is nagy paláver. Először szóba sem akartak állni vele, végül szabtak a tervbeadásra egy olyan határidőt, amit alig-alig lehetett teljesíteni, de erről ő többet tud mesélni. Halljuk tehát Sebestény Péter tervezőt.- Kollégáimmal, akikkel együtt dolgozunk az Otthonteremtők Országos Egyesülete nevében hivatalosan ajánlottuk fel a segítségünket a tervezéshez. Elmentünk a IX. kerületi párt- bizottságra, s elmondtuk, hogy nekünk nem létkérdés, hogy elnyerjük a munkát, de segíteni szeretnénk. Húzódott az ügy rendesen, Végül 4-5 nap alatt kellett összehozni az ajánlatot. *- S mit tartalmaz az ajánlatuk?- A tervben egy fedett uszoda és egy játékterem, a kiegészítő létesítményekkel, öltözők, fürdők. A létesítmény tervezője Pozsonyi Ottó úgy tartja, az ajánlat igen kedvező, hiszen ÁFÁ-val együtt 110 mülió forintból fel lehetne építeni egy olyan épületet, ami nem csak az iskolának, de a kerületnek is hasznos lenne. A kézilabdaméretű terem nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas lenne, s az uszodát is úgy tervezték meg, hogy nemzetközi szintű versenyeket is rendezhetnek. Sőt a tervben még egy tanmedence is szerepel. Mindez sajnos ma még úgy néz ki, csak álom marad, mert a 110 millió forintot nem tudja senki előteremteni. A IX. kerületi tanács elnökhelyettese, Sütő Jenő erről így nyilatkozik:- Magam is tudom, hogy húzódik az ügy, de ennek nem az az oka, hogy a tanács nem akar dönteni. Éppen hogy olyan döntést szeretnénk hozni, ami hosszútávon mindenkinek megfelel. Az eredeti tervben két alternatíva szerepel. Az egyik szerint - s úgy tűnik ez a kivitelez- hetőbb - az iskola Balázs Béla úti oldalán épülne fel a tornacsarnok, 18 x 36 méter nagyságban, a kiegészítő létesítményekkel együtt. Nos, ezt a tervet egyelőre azért nem lehet megvalósitani, mert két telket kell szanálni, öt-hat lakónak lakást kell adni. A tanács most ennek a kérdésnek a megoldásával foglalkozik. Nos, a másik változat szerint a gimnáziummal szemben lévő üres telekre épülne a csarnok, meg a kondicionálóterem. A kondicionáló azért kellene, mert a kerület lakói a tehó-t azért fizették be, hogy ez a mindenki által használt létesítmény megépüljön.- S miért nem jó az üres telek, miért kell a szanálás, a kiköltöztetés?- Amennyiben a Balázs Béla úti oldalra építünk csarnokot egy „nyaktaggal”, folyosóval a gimnáziumhoz tudjuk csatolni, s ez mindenképpen célszerű ötletnek tűnik.- És mit szól a tanács a különféle uszoda-változatokhoz, s mi a helyzet a többi ajánlattal? Döntöttek már, hogy végleg elutasítják?- Arról szó sem lehet, hogy 120 millióért uszodát is meg sportcsarnokot is építsünk, arra kérem nincs pénz. Mi a legolcsóbb és legcélszerűbb megoldást fogjuk javasolni.- Miben döntöttek eddig?- Abban, hogy június végéig dűlőre visszük az ügyet. Hát, ennyi a gimnázium, tornaterem, uszoda ügy. Vitathatatlan, hogy ez a huza-vona csak ront a helyzeten. Ráadásul a tanács döntésképtelensége még további bonyodalmakat is okoz majd. Mégpedig: minél tovább húzzák az építkezés kezdetét, annál több építőanyag ára kúszik magasabbra, a pénz pedig nem lesz több. A másik, ami miatt szintén nehéz elfogadni a tanácselnök-helyettes által képviselt elveket: egyszerűen érthetetlen, miért nem az üres telken történő építkezésben gondolkodnak, mikor az egyszerűbb lenne. Nem kellene megvárni sem a lakók kiköltöztetését, sem a szanálást, ami tudvalevőleg szintén pénzbe kerül. S az sem biztos, hogy egyértelműen a legolcsóbb megoldáson kell tömi a fejüket, hiszen a területfejlesztési hozzájárulás bizonyára több volt a kerületben, mint 30-40 mülió forint, s ha már építünk, építsünk olyat, ami nem a jelennek készül, hanem a jelennek is meg a jövőnek is.- na Mit csinálnak az adó-oduban a manók? Túl a tűzkeresztségen APEH, te drága - őszinte vallomások- Csönget az adóellenőr Lelakott munkásszállóból alakult adóhivatallá a Hámán Kató úti tízemeletes épület, a pesti humor pillanatok alatt kitalált rá néhány jelzőt. Emlegetik „pokoli toronynak”, „adó-odunak”, a fenköltebb lelkek pedig „adópalotának”. Nyilvánvaló, hogy az ott dolgozók az „adó-manók”. Két szervezet tevékenykedik a Hámán Kató úton. A Fővárosi Adófelügyelőség az egyéni vállalkozók és az adófizetésre kötelezett magánszemélyek adóhatósága, pénzügyi-adóügyi szabálysértések tekintetében szabálysértési hatóság, ellátja az adóellenőrzéssel, az adóbehajtásokkal és az áfa-visszatérítésekkel kapcsolatos teendőket. Az egyéni vállalkozók száma mintegy hatvan ezer fő körül van, az adófizető magánszemélyeké pedig fél millióra tehető. VISZIK MINT A CUKROT LADÁK VALUTÁÉRT A RAMOVILL-TÓL TELJES A VÁLASZTÉK Az ember bemegy az üzletbe, kiválasztja a neki tetsző típust és színt, fizet, majd távozik újdonsült Ladájával... Nem álom ez kérem, hanem magyar valóság. A Ramovill-nál március vége óta így lehet autót vásárolni. Igaz, nem forintért. Akinek csak az van, továbbra is várhat évekig az áhított szocialista gyártmányú gépkocsira. Kemény valutáért viszont a legújabb típusok is kaphatók, méghozzá luxus-export kivitelben. Karlovits Jánostól, a Ramovill vezérigazgatójától kérdeztük: honnét vannak a Ladák?- Egy évvel ezelőtt kezdtük meg a tárgyalásokat, míg végül engedélyt kaptunx arra, hogy egy szovjet-svéd vegyesvállalattól olyan kocsikat vásároljunk, amelyeket természetesen a Togliatti autógyárban exportra gyártanak. Eddig nálunk a valutáért árusított szocialista autók az államközi szerződésben lekötött kontingensből kerültek ki, így gvakorlatilag annyival csökkent a forintért megvehető autók száma. A mi konstrukciónk ezen kívül van, tehát ennyivel több Lada érkezik az országba.- Mennyivel több?- A megállapodás egyelőre minimum 1000 Ladára szól. A típusokat az igények határozzák meg, vagyis gyakorlatüag az új Lada Toscanától az ötsebességes, ötajtós 1500- asig, bármelyik kapható.- Mennyiért? Nyugat-Európában a Ladák nem számítanak drága autóknak... műanyag sárhányó-betétet szerelünk rájuk, mint a nyugati kocsiknál, hogy a felverődő kavicsok, a korrózióvédelmet ne sértsék meg, de - aki kéri, annak - finn napfénytetőt, alumínium keréktárcsát, különböző díszléceket, sportkormányt - és természetesen jó minőségű rádiót, magnót is beszerelünk. Az autó-árusító telep a Könyves Kálmán körút 24/A-ban található, s része a Ramovill másfél éve kialakított Dukát bolthálózatának, azaz a valutáért árusító üzleteinknek.- Nálunk olcsóbb, mint a Konsumex-nél. De nem titok, össze lehet hasonlítani a külföldi árakkal is. A 2107-es Lada Toscana 3750 dollárba kerül, a vám és belföldi költség pedig 30.900 forint. A Lada Nova 21053-as 3480 dollár és 25 ezer forint, a Szamara 2109-es, 1500 köbcentiméteres 4450 dollár, plusz 30.200 forint, az ötajtós, 21093-as típus pedig 4650 dollár és 31 ezer forint. Mindegyik kocsi ötsebességes, tehát takarékosabb fogyasztású, a gumiabroncsai szélesebbek, biztonságosabbak, mint a hozzánk eddig érkező szállítmányokon. Jóné- hány extrával is felszereljük őket, például A IX. KERÜLET LAPJA • AIX. KERÜLET LAPJA • AIX. KERÜLET LAPJA
