Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989. július / 4. szám
Ferencváros • Ferencváros • Ferencváros Felgyorsult a párt eróziója Az utóbbi hónapokban a gazdaság válságának mélyülése, a gazdasági és politikai • reformok összhanghiánya, a lakosság fokozódó terhei mellett hangulatromlás mellett felgyorsult és egyre több síkúvá vált a párt eróziófa. A történelmi sorsfordulók és a szocialista múlt átértékelése, a vezetésben fokozódó ellentétek, a címkézés a párttagságon belül is megosztottságot, sokakban apátiát, vagy félelmet, másokban dühöt keltett. Ma a történelemmel sokan úgy bánnak, mintha „közös” tulajdon volna, azaz mindenki azt tesz vele, amit akar. Mi ne essünk ebbe a hibába. A történelem, képletesen szólva „megírja majd magát”, s nagyobb összefüggésekbe ágyazva ítéletet mond korunkról. De számolni kell azzal, hogy az 1956-os nemzeti tragédia új minősítésének a hatásához hasonló politikai viharokra, érzelmi felindulásokra kell számítanunk a társadalmi, gazdasági és politikai feszültségeket kiélező utolsó másfél évtized vizsgálatánál is. S e vizsgálatok mielőbbi befejezését tagságunk joggal követeli a KB-tól. Ez az ügy az őszi kongresszustól tovább nem odázható. Az ideológia széthullása, a szervezeti fellazulás és a vezetetlenség a bizalom és a szolidaritás morzsáit hagyta csak meg. Pártunkban mára teljes polarizációt és teljes szembenállást eredményezett. A kerületi párttestületek és a munkájukat segítő apparátus igyekezett lépést tartani az eseményekkel. Értesüléseinkről minden ésszerű eszközt igénybevéye tájékoztattuk a pártszervezeteket. A nyitott kérdések tisztázására számtalan fórumot szerveztünk. Mégis azt kell mondani, - hogy a munka gyakorlati szervezői minden igyekezetük ellenére sem tudtak megfelelni az országos pártértekezlet óta rendkívül magas, esetenként túlzó pártszervezeti igényeknek. Önelégültség nélkül A politikai értelemben rendkívüli módon felgyorsult időszakban végzett munkának vannak azonban konkrét eredményei is. Az alábbi hét dolgot emelném ki: 1. Az időskorúak szociális problémáinak enyhítése: az idősek klubja hálózat bővítésével, az idősek vendégiháza — az átmeneti gondozó otthon létesítésével, a természetbeni támogatásokkal, a BÁV VK akciókkal, az Idősek Szabadegyetemének megszervezésével. 2. Az informatika társadalmi perspektíváinak felismerése, a pedagógus társadalom legaktívabb rétegének megnyerése a számítástechnikai program megvalósításához. 3. Az első kerületi környezetvédelmi egyesület megalakítása Budapesten. 4. A tanácsi irányítási rendszer fejlesztési tervünk, amely demokratikus politikai, önkormányzati filozófiát tükröz, ugyanakkor gyakorlati, működőképességi, részleteiben is átgondolt koncepció. Ilyennel egyik politikai párt vagy csoportosulás sem rendelkezik. 5. A teljesen magára maradt gyermekmozgalom, az úttörő szervezet megújításáért szinte .minden kerületi szervet és a szülőket is meg lehetett mozgatni. 6. A kerületi újság alapítása — a Ferencváros — amely nem szűk MSZMP érdekeket, hanem a kerületi politikai élet egészének, érdekeit szolgálja. 7. A pártbizottság testületé heves és mély viták után minden lényeges politikai kérdésben állást foglalt az elmúlt fél évben. Hangsúlyozom, hogy már akkor, az év elején, amikor ennek még nem volt dömpingje —- írásban, nyilvánosan és szóban a felsőbb szervek értekezletein. Ha csak ezek lettek volna az elmúlt két évben munkánk eredményei, akkor sem lehetne azt mondani, hogy a kerületi pártmozgalom nem a legfontosabb kérdésekkel és esetekben nem úttörő módon foglalkozott. önelégültség sohasem jellemzett minket, és nem jellemzett a kérkedő propaganda sem. Köszönet az elvtársiasságért Eddig a percig — és ezt most szó szerint kell érteni, hiszen a KB most ülésezik — nem született határozott döntés á kongresszus összehívásának időpontjáról, de a választások, delegálások rendjéről és a napirendről sem. Ebben a helyzetben a legcélszerűbb megoldásnak egy kétlépcsős kerületi pártértekezlet megtartása látszik. Az első lépcső, a mai értekezlet feladata lehet az általános politikai helyzetelemzés elvégzése és egy következő szakasz személyi feltételeinek megteremtése és a budapesti küldöttek megválasztása. A második szakaszban kerülhetne sor a kongresszusi dokumentumok vitájára. Ezek közül valószínűleg egy stratégiai és egyben választási pártprogram megalkotásában való közreműködés lesz a legfontosabb. A párt kialakítandó programjához a kerület kommunistái konstruktív vitasorozatokon keresztül járulhatnak hozzá. Módszertanilag el kell vetni azt a korábbi gyakorlatot, amely szerint egy apparátus próbált programot fogalmazni, és ahhoz legfeljebb „hozzászóltak” a kerületi mozgalom küldöttei. Most a legapróbb elemekből kiindulva kell rövid, néhány hónap alatt a saját programunkat, de az MSZMP stratégiai programját is megalkotni. A párt működésének korszerűsítése érdekében nagy figyelemmel és felelősséggel kell foglalkoznunk az új szervezeti szabályzat kialakításával is. A jelenlegi elgondolások szerint a kongresszus előtt még sor kerülhet pártszavazásra is. A második fordulóban, melyet a kongresszus időpontjának ismeretében célszerű összehívni, a párttagság véleményének, javaslatainak feltárásában és szintetizálásában pótolhatatlan szerepe lesz a ma megválasztott küldötteknek. A kerületi pártmozgalom számára is a legfontosabb feladat a választási program megalkotása. A ma leköszönő pártbizottságunk a pártértekezletnek a politikai helyzetről szóló vitát; valamint az új testületek, a tisztségviselők és a küldöttek megválasztását javasolja. Szeretnék köszönetét mondani a pártbizottság, a végrehajtó bizottság, a fegyelmi bizottság és a munkabizottságok tagjainak, valamennyi aktivistánknak, a titkár elvtársaknak, vállalati, intézményi vezetőknek, az együttműködéséért, az elvtársiasságért, és a barátságért. Hozzászólások Reformkorok szerveződnek — Hol vannak a fiatalok Bizonytalanság és kiábrándultság — Kongresszus előtti várakozás K. Veress Gyula VITUKI Bánsághi Tamás ÖTLET Megoszlanak a vélemények, hol politizáljunk Jakab László, a Kemikál küldötte, a gazdasági helyzet folyamatos romlásáról beszélt, a működőképes gazdaság megteremtését nevezte a legsürgősebb feladatnak. Nem kívánatos hangnak minősítette az esetleges anarchia, illetve a diktatúra kifejezések használatát; előbbi mai meglétét a társadalmi szerkezet működésképtelensége jelzi, utóbbira nem egy elrettentő példát lehet erm líteni. hova vezethet. — Minden érték alapja az értelmes munka! — húzta alá, majd a létbiztonságról kérdezett: — Mi lesz annak az OTP-kölcsönével, aki munkanélküli? Bánsághi Tamás főszerkesztő, reform- alapszervezeti titkár: — Tartozzanak a párttagok szervezetileg is oda, ahol laknak! Mi elsőként kiváltunk a munkahelyről, s itt a kerületben alakítottunk szervezetet. Meglepődve tapasztaltuk az értetlenséget, a bizalmatlanságot velünk szemben. . . Élő mozgalommá kellene válni! A pártbizottsági ülések legyenek a jövőben nyilvánosak, legyen hozzászólásra joga bármelyik párttagnak. Borbély Pál, az ÁTÉV-től javasolta: Mielőbb vizsgálják meg, miért maradtak hatástalanok a hosszú évek óta hirdetett szerkezetátalakítási programok! Szél Bálint, alapszervezeti párttitkár: Eredményeket értünk el a'környe- zetvédelemben. Vigyük végig a szép, jó „zöld-programot” ... ! Várjuk a Társadalmi Szemle 3. elemző számát arról: mi (miért nem) történt itt az elmúlt években, tíz év óta, tavalytól? Neveket kérünk; tudjunk ítéletet mondani az elszámoltatás, a felelősség megállapítása jegyében. — Part nélkül beszélünk, beszélünk, de érdemi változások nincsenek — hangsúlyozta dr. Szabó Zoltán, az Országos Közegészségügyi _ Intézet pártszervezetének küldötte. — Működő reformok kellenének ... ! Emelni szükséges a pártvitákon belül a tolerancia szintjét! A látszategység kényszermegoldás. Olyan hatalmi centrumot akarunk, amelynek van jó programja, s nemcsak hangzatos célokat tűz ki; amelynek vannak hiteles vezetői, akiket nemcsak a párttagság, hanem a társadalom nagyobb része is elfogad. — Kerüljenek le a kompromittálódott vezetők a politika, a hatalom színpadáról. s ne felháborítóan magas, kiemelt korkedvezményes nyugdíjakkal! — közvetítette munkatársai véleményét Bartal János, a Fővárosi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat dolgozója. — Jó lenne megtudni, melyik politikus mit akar. Aztán megkérdezni a tagságot, ők kit akarnak. Ha ezután nincs változás, kilátástalannak tetszik a parlamenti választás megnyerése. — Kerületünkben nem voltak botrányok, emiatt nem kellett a pártértekezletet összehívni — jegyezte meg Varga Imre vezérigazgató, a Budapesti Vegyiművek küldötte. Véleményét tömören kifejezve azt hangoztatta: — A munkahelyről ki kell hozni és a lakóterületen kell — megfelelő átmenetet biztosítva — kiépíteni a pártszervezeteket. Takács István (Leőwey Klára Gimnázium) sajnálkozva jegyezte meg: a jelenlegi elbizonytalanodás miatt nagyon sok értékes ember adja vissza a tagkönyvét. Ezt meg lehetne előzni, ha reális oktatási, tudománypolitikai program készülne, ami stratégiai részét alkothatná mindenféle tervnek! A későbbi hozzászólók között többen csatlakoztak ajánlásához: hozzanak létre alapítványt a kerület sokezer hátrányos helyzetű fiataljának segítésére. Szimon Sándor (Bútorker): Most ne vonuljon ki a párt a munkahelyről — elveszítené tagsága jelentős részét — mondta. — Következetesebb, határozottabb', csökkentett létszámú vezetői apparátussal működő szervezetet kellene kialakítanunk ... • Csernus Károly, a IX/7-es alapszervezet küldötte: — Egyik napról a másikra nem lehet megváltozni... De én nem vagyok sztálinista sem! És mondhatnak bármit, az öregeket nem lehet leírni, nem hagyjuk magunkat leírni! Szűcs Attila, a reformkörök mozgalmáról beszélt, így arról, hogy az átmenet érdekében, ennek időszakában, mire kell törekedni. „Cél: kivonulni a lakóhelyre — mondta. — Nem félünk a létszámcsökkenéstől. Legyen csak húszezer tagja a pártnak, amelynek azonban egymillió szavazója van, mert szimpatikus, jó programot ad.” — Furcsa kettősség, hogy a pártbizottság felét az alapszervezetek adják, míg a másik felét itt választják — tolmácsolta küldői nézetét, ellenérzését Simonyi András, a Temaforgtól. A IX. KERÜLET LAPJA • A IX?KERÜLET LAPJA • A IX. KERÜLET LAPJA 4 Dr. Szabó Zoltán OKI Varga Imre BVM Ferenczy Lászlóné FÉG
