Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989. június / 3. szám
Ferencváros • Ferencváros • Ferencváros Szennyvíz a Dunába A csatorna a legalapvetőbb, s egyben a legdrágább közmű. Enélkül minden bajba torkollik, gondoljunk csak a XVI—XVII. századi pestis- és koleraj árványokra. A csatornázás és a környezetvédelem kapcsolatáról Vörös Ferenccel, a vállalat igazgatójával beszélgettünk. — A Fővárosi Csatornázási Művek 125 éve végzi tevékenységét, ami nagyon sokszínű, sőt bonyolult. Én 33 éve foglalkozom már vele, de mondhatom azt is, hogy még tanulom. Vállalatunk mintegy 600 üzem vizsgálatát végzi környezetvédelmi szempontból, naponta kb. egymillió köbméter szennyvizet tisztítunk, de hozzánk tartoznak az aluljárók vécéi és Budapest árvízvédelme is. A Duna ugyanis akár nyolc méter szintkülönbségre képes... — Foglalkozunk Budapest 3300 km hosszú csatornarendszerével, kilenc szivattyúteleppel — melyek közül a ferencvárosi a legnagyobb és legidősebb —, több száz közbeeső átemelő teleppel és a szennyvíztelepekkel. — Hogyan tisztítják meg az egymillió köbméter szennyvizet? — A víz 20%-át biológiailag tisztítjuk. Ez azt jelenti, hogy a víz ülepí- tés után — levegőztető medencébe kerül, ahol mechanikai keverőkkel oxidálják, a szennyeződéseket mikroorganizmusokkal bontják el. ,120— 150 ezer köbmétert közvetlenül o Dunába engedünk, a többit mechanikailag tisztítjuk. — Milyen kritériumai vannak a Dunába kerülő szennyvíz tisztaságának? A galambok nem csak turbékolnak Ferenc körút, Üllői út kereszteződése. Nevezetes környék. Kilián laktanya, Corvin köz, vitatott és újra értékelendő történelmünk borús színterei. — Húzd be a nyakad és fuss — adják ki a programot a tapasztaltabb járókelők. Azt, aki későn kapcsol, vagy nem követi az utasítást, köny- nyen találat érheti. Nyugalom kedves Olvasó! Most egészen más fajta haditudósítás készül és nem is az egykori Kilián lak- • tanyából, hanem a vele átellenben levő sarokról. Ott ahol az aluljáróból az Üllői út IX. kerületi oldalán igyekszünk a felszínre, az Iparművészeti Múzeumon kívül más is jelenthet maradandó emléket, mert a lépcső felett húzódó vezetéken ülő galambok nemcsak turbékolnak. Ezen a forgalmas helyen nem valami szívmelengető látvány a galambpiszoktól csúf lépcső, a „letojtak” bosszúságáról nem is szólva. Az illetékesek megpróbálták már elszoktatni innen a galambokat: guruló hengereket szereltek fel a vezetékre, hogy a madarak ne érezhessék stabilnak lábuk alatt a „talajt”. Ez a kísérlet nem járt eredménnyel, sőt mintha a galambok még élveznék is a csúszkálást. De miért ülnek éppen itt a galambok? Átellenben a VIII. kerületi oldalon ugyanilyen vezeték húzódik, — Az 1964-es Vízügyi törvény, majd a kormány és OVH rendelkezései megszabták a tisztítási fokot. A víz akkor tekinthető tisztának, ha kémiai oxigéntartalma 70 mg/1, biológiai pedig 35 mg/1. Ezen értékek mellett még javul is a Duna vize. — Ügy tudom, önök bírságolnak, de fizetnek bírságot is... Ez hogy lehet? — Ipari üzemek esetén csatornabírságról van szó, amit mi a Csatornázási Művek állapítunk meg, de a Fővárosi Tanács veti ki a bírságot. Bennünket a szennyvízbírság érint, évente kb. 40 millió Ft-ot fizetünk ki, és kb. 100 milliót szedünk be. — Igaz, hogy olcsóbb megfizetni a bírságot, mint megvásárolni a környezetvédelmi berendezést? — Ez csak egy újságírói fogás. Sok oka van annak, ha valahol nem fogigaz csúszkáló hengerek nélkül. A magyarázat egyszerű: itt etetik őket jószívű polgártársaink, akik a táplálkozási folyamatnak csak a csipegeté- si oldalát látják, a faroktáján távozó végterméket nem. Állatbarát vagyok. (Mai világunkban e tulajdonság nélkül nehéz is lenne érvényesülni.) Szólhatnék én most itt a galambok által terjesztett fertőzésekről, a higiéniáról, a tisztaságról, de félek, nehogy az a vád érjen, hogy le akarok számolni a béke jelképévé vált kis állatokkal. Ha talán nem is könnyen, mint a nagy politikában, de talán ebben a kis ügyben lehetne közmegegyezésre jutni. Meg aztán nem szabad elfeledkeznünk a galambok előnyeiről se. Péllalkoznak a környezetvédelemmel. Például a Budapesti Húsipari Vállalat helyére is ipari tisztítóművet kellene építeni, de ez ugye nem megy.. . Budapesten 240 üzemnek van ipari előtisztítóműve, a víz csak innen kerül a csatornába. Hánynak kellene lennie? Nem tudom! De az biztos, hogy Budapest szennyvizeinek tisztításához legalább 70—80 milliárd forint kellene ... — Mi a helyzet a Soroksári úti Központi Szivattyúteleppel? — Napi 400—500 ezer köbméter víz folyik át rajta. Jelenleg nem üzemel a telep szűrőháza, a zsiliprendszerek tönkrementek. Üzembiztonsági szempontból is fontos a felújításuk. — Mi történik addig a szennyvízzel? dául, aki erre jár dolgozni nem mondhatja azt, hogy őt le se ... Javítja az erre haladók közérzetét az a tény, hogy a vezetéken ülő galambok okozta bosszúság, ha egy rövid időre is, de eltereli az emberek figyelmét a fejük fölött leselkedő egyéb veszélyekről. Egy szó, mint száz, nem is .olyan nagy baj, hogy ott ülnek ezek a galambok, sőt addig jó, míg csak ők gyülekeznek az Üllői út, Ferenc körút sarkán. Hopp! Egy találat ért. Miközben tisztogatom a kabátom, hálásan nézek fel a galambokra és arra gondolok: milyen szerencse, hogy a kutyák nem tudnak repülni.. . Környezetvédők fakarddal? JÁTSZÓTÉR - A MÉREGFÖLDÖN? A 13-as villamoson zötykölödve — miközben a kiselejtezésre már régen megérett alkotmány ráfordul a József Attila lakótelepről a Határ, útra — számtalanszor jutnak eszembe az egyik szomszédos utcácskában élő nagyanyám szavai. — Valamikor errefelé sokkal ragyogóbb volt az ég, mint bárhol másutt a fővárosban. És tudod mitől? A kénsavtól, mondogatta, fejével arra felé bökve, ahol az egymás hátára tapasztott házak mögött a Budapesti Vegyiművek hatalmas telepét sejteni lehetett. Az utóbbi években azonban csökkent a szennyezettség — valószínűleg a jelentős mértékben megnövekedett lakossági tiltakozás következményeként. Panaszok, feljelentések, a helyszínre kiszálló rádió, tévé jelezte a Ferencváros és Pesterzsébet határán élők elkeseredettségét. S mindehhez jött egy újabb sorscsapás: a Határ út és a Vegyiművek között elterülő senkiföldjén, ahol a talaj és a levegő szennyezettsége miatt a gazon és néhány igénytelen mezei virágon kívül semmi sem terem, most szinte néhány hónap alatt óriási szeméttelep burjánzóit ki a semmiből. Éjszakánként újabb' és újabb teherautók érkeznek, s világításukat kikapcsolva gurulnak be a több méter magas törmelékhalmok közé. Aztán a figyelmes szemlélődő már csak a puffogó vas- és betondarabok zaját, s a törmelék zuho- gását hallhatja. A IX. kerületi tanács, úgy tűnik, tehetetlen. Őrt mégsem állíthat a bejáratokhoz (?!). A kerületben azonban működik környezetvédelmi egyesület, az 1986-ban alapított FEKE. Vajon Ők mit tudnak tenni, ebben az égető ügyben — kérdeztük Alaksza Jánostól, a több mint száz egyéni tagot, jogi személyiségeket, szocialista brigádokat, kisszövetkezeteket tömörítő Ferencvárosi Környezetvédelmi Egyesület elnökségi tagjától. . — A Határ út és a BVM közötti szeméttelep felszámolását több lépcsőben képzeljük el: elsőként a Határ útról a szeméttelepre vezető két bekötő utat zárjuk le. Ezután a még valamilyen szempontból értékes anyagokat hasznosíthatnánk, majd pedig a maradékból szánkózódombokat tervezünk készíteni a gyerekeknek. — Mikor? — Végleges megoldás csak hosszútávon képzelhető el. — öt, tíz év? — Talán. — A IX. kerület levegőjének talán legsúlyosabb szennyezője a Vegyiművek. A környéken lakók számára ez szinte naponta okoz problémát, s a gyár körzetében a fákról nem csak ősszel hullanak le a levelek. Komoly gondot okozhat a tervezendő játszóterület földjének szennyezettsége, hiszen itt még a fák sem maradnak életben. Gyerekeket mégis odaengednének? — A játéktér kialakítása előtt alapos talajtani vizsgálatokat fogunk elvégezni. Ami pedig a gyár helyzetét illeti, védelmükre csak annyit: az utóbbi években több szennyező anyag gyártását már megszüntették, s még ebben az ötéves tervben a kénsav is erre a sorsra jut. Űj gyártmányainknál pedig már környezetkímélő technológiát alkalmaznak. (bence) — V. Z.— AIX. KERÜLET LAPJA A IX. KERÜLET LAPJA AIX. KERÜLET LAPJA — Ügy ahogy van, belevezetjük a Duna sodorvonalába. Köbli Anikó 5
