Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989. június / 3. szám
Ferencváros • Ferencváros • Ferencváros JOGÁSZA TÖRVÉNYHOZÁSBAN Kevés a jogász a Parlamentben! — hangzik a jól ismert kifogás. A polgári demokráciákban a törvényhozás nagyobbik fele jogvégzett emberekből áll. Nálunk elenyésző a paragrafusok szakértőinek száma a honatyák közt. Dr. Tallósy Frigyes egyike a keveseknek. A ferencvárosi törvényhozó a Tisztelt Ház kupolacsarnokában felelt a mellének szegezett kérdésekre. — A Ferencvárost miért nem érte még el a visszahívási hullám? — Nehéz kérdés. Nem tudok rá magyarázatot adni. — Várható, hogy eléri majd? — Fontosnak tartom, hogy egy képviselő a választókörzetében működő valamennyi politikai szervezettel kiváló kontaktust építsen ki. A Ferencvárosban ez sikerült. Nem kell egyetérteni mindenben! Sokkal tisztességesebb, ha a képviselő megmondja a véleményét őszintén, és nem kertel. Ha nézeteltérés van, azt is vállalni kell. — A közvéleménykutatók szerint könnyebben elfogadja a lakosság a döntést, ha tudja, hogy a döntéshozó kikérte az emberek véleményét. Ilyenkor még a többség akaratával ellentétes döntést is hamarabb megemésztik. Így van-e? — Nem hiszem, hogy egy képviselő egy-egy kérdésről kikérheti választóinak véleményét. A kerületben mintegy harmincezer ember él, közülük tizenhat-tizenhét ezer a választó. Napi tapasztalat, hogy ha ketten beszélgetünk, már nem értünk egyet. Hogyan értenénk egyet tizenhat ezren? Ha a választók több mint fele támogatja az én elgondolásomat, még akkor is több ezer ember van ellenvéleményen. Ez utóbbiak érthetően mondják, hogy ez a képviselő nem azt akarja, amit mi szerettünk volna. „Akkor nincs ott a helye!” Én nem látom ezt kivihető törekvésnek. — Egyes fölfogások szerint: a képviselőt épp azért választják, hogy öt évre „belehelyezzék a bizalmat”, s ne kelljen hetente népszavazást tartani. Helyes ez? — Az induláskor el kell fogadni egy bizonyos alapállást. Van egy kikristályosítható társadalmi igazságosság. Ha a képviselő emellett kiáll, akkor a helyén van. Én szakmai szemmel nézem a kérdést. A politikacsinálásban nem teljesen érzem magam autentikusnak. Csak abba szabad beavatkoznom, amihez értek. Gyakorló jogászként érzem, hol vannak a buktatók a jogszabályok tömkelegében. Ezeket kell kiiktatni. S ha ezzel elérem, hogy az emberek, akiknek alkalmazni és „elszenvedni” kell a jogot, kedvezőbb pozícióba kerülnek, akkor nem lehet ellentét köztünk abban, hogy jól csináltam-e vagy sem. — Ellentétek fölmerülnek az utóbbi időben: itt van például a Korom Mi- hály-ügy. Ez is alkalmas arra, hogy a Parlament legitimitását megkérdőjelezze. ön szerint maradt-e annyi legitimitás a Parlament oldalán, hogy az újabb választásokig kitartson? — Azt hiszem, hogy akik a Parlament legitimitását firtatják, nem néznek utána, hogy valójában mit jelent ez a s?ó. Azt jelenti, hogy van valami törvényi bázis, aminek alapján egy társadalmi szerv fölépül. Nem hiszem, hogy kétség lehet afelől, hogy az 1985- ös választójogi törvény, mely alapján a mai honatyák a Tisztelt Házban ülnek, szabályszerűen elfogadott törvény volt. Nem is ezt vitatják, hanem azt mondják, hogy ez a Parlament nem tükrözi a társadalom összetételét. Ez igaz. De a törvényhozás legitimitását még nem kérdőjelezi meg. Ez a Parlament az eltelt több mint négy év alatt mérhetetlenül többet tett, mint az előző négy évtized alatt az összes többi. — Ennek ellenére akadnak, akik azt állítják, hogy bűnözők is vannak a Parlamentben, s ilyenkor például Barcs Sándorra utalnak, aki Rákosi koncepciós pereiben működött közre, vagy Korom Mihályra, aki az ötveneshatvanas évek fordulóján nyomorította meg „ötvenhatos” vétlen emberek sorsát. Miért hangsúlyozzák ezt? — A jogász szemével e vádak kérdőjelesek. A jogász arról alkot véleményt, amit előtte bizonyítottak, vagy amiről ő maga megbizonyosodott. Hogy valaki ebben vagy abban közreműködött, ez pletykaszinten nem intézhető el! Finom, precíz munkával bizonyítani kell, hogy igaz! Hatalmas bátorság kell hozzá, hogy valaki a Parlamentben ülők egyikét-másikát bűnelkövetőnek titulálja. A jogász nem tekinthet el attól, hogy részletesen nézzük meg: ki és mennyiben vétkes, adott esetben még abban is, hogy ott ült egy bíróságban népi ülnökként. — Egy közelmúltbeli vállalkozói fórumon hevesen azt mondták a felszólalók: ez a kormány nem legitim, még a hat új miniszter ellenére sem. Miért támadják máris a vadonatúj kormányt? — Ismétlem: a legitim szót nem az eredeti értelmében használják. A lex, legis szóból ered, s azt jelenti, törvényesen jött létre. De más értelemben is használják újabban némelyek. A vadonatúj kormány iránti kétely elsődlegesen politikai bizalmatlanságból fakad. Itt keményen politikáról, és nem jogról van szó! — Ök is ezt hangsúlyozzák. Vállalkoznának szívesen, befektetnének pénzt, munkát. De amíg ez a kormány van a csúcson, addig nincs bizalmuk. Ennek mi állhat a hátterében? — Valószínűleg az, hogy a negyven év alatt az emberek sejtjeibe beivódott a bizalmatlanság. Mondván, hogy nem azonos a kinyilvánított szó és a mögötte levő szándék. Amit ma a hatalmon levő emberek csinálnak, azt mind ebből a kételyből kiindulva közelítik meg. Ügy érzik: „Ezek ha kérdeznek, akkor is hazudnak már.” Mert sose látszik a szavak és tettek közötti összhang. Csak egy példát mondok. Kihirdettetett nagy dérrel- dúrral, hogy csak ennyi meg ennyi adót vonunk el. És amikor a Parlament elfogadta, rá két hétre a gazdaságra zúdítottak egy betyár áremelést, amely agyonvágta a társadalmat. Ezért nem csodálkozom, ha kritikával illetik a kormányt, s nem hiszik el neki, hogy tényleg tisztességesek a szándékai. — Az utolsó kérdésem a Ferencváros című lapra, s az összes hasonló helyi lapra vonatkozik. Eleven panasz, hogy csak pár százezer ember politizál, ám él a társadalomban egy hatmilliós apolitikus tömeg. Mit gondol, ezek a helyi lapok, melyek szókimondása bátrabb a központi orgánumoknál, föléleszthetik-e a politikailag közönyös tömeget? — A helyi viszonyokat illetően fölJ tétlenül! Ha mi az önkormányzatok szerepét növelni szeretnénk, márpedig csak ez lehet egy biztatóbb jövőbe vezető út — az összes többi csak zsákutca lesz —, akkor ebben a helyi lapok nagyon-nagyon sokat tudnak tenni! Például azzal is, hogy fórumot adnak arra: mindenki kifejthesse a véleményét. — Tehát a félálomban szendergő hatmilliós apolitikus tömeget föléleszthetik, élesztgethetik a helyi lapok? — A leghatározottabban! Molnár Pál Rámaradt, mint szamárra a fül MARÓTHY LÁSZLÓ FERENCVÁROSBAN KÉNYSZERBŐL (LETT) MINISZTER A Ferencvárosi Művelődési Napok keretében Marőthy László, vízgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter, a Ferencvárosi Környezetvédelmi Egyesület meghívására tájékoztatót tartott a Budapesti Húsipari Vállalatnál. — Budapest levegője katasztrofális állapotban van — mondta egyebek között —, minden 17. haláleset közvetett oka a levegő szennyezettségében keresendő. Különösen rossz a helyzet a VIII. kerületben, de a Ferencvárosban sem sokkal marad el attól. A legutóbbi szmog alapvető felkészületlenségről tanúskodott, s a jelenlegi mérés rendszer sem elfogadható. Az egyik legnagyobb szennyezőforrás a gépkocsiállomány. Lecserélése azonban az előzetes számítások szerint legalább százmillió forintot venne igénybe — devizában. Éppen ezért más utakat kell keresni. Kiegészítő megoldás lehetné a kétutas katalizátorral ellátott személygépkocsik, s a repceolajból készült anyaggal működtetett autóbuszok használata — fejtette ki Maróthy László. A Ferencváros kérdése a miniszterhez: — A kormány egységesen elfogadta a bős-nagymarosi építkezések felfüggesztésére vonatkozó döntést. Ez azt jelenti, hogy Maróthy László megválA laksza János: — A környezetvédő egyesületi . mozgalomban részt vevő tagvállalatok általában nagyobb hajlandóságot mutatnak környezetük tisztaságának megóvására, mint mások, bár a büntetési szankciók teljesítése nekik is, még mindig kifizetődőbb, mint szűrőberendezések vagy egyéb környezetvédő eszközök beállítása a gyártási folyamatba. De erejükhöz mérten mindent megtesznek. Hogy csak egy esetet említsek: 1988-ban a FEKE kiírta a „Legtisztább üzem” pályázatot. Ezen a versenyen a kerület kb. húsz gyára, vállalata, üzeme vett részt. — Mekkora pénzzel gazdálkodik az egyesület? — Csak a tagdíjakkal — ez évi 200— 300 ezer forintot tesz ki, de sokkal számottevőbb erőt jelent a rengeteg társadalmi munka. Egyébként semmiféle jogosítványa nincs a FEKE-nek, legfeljebb felkérésre véleményezni szoktunk. A propagandamunkára van lehetőségünk. Reméljük, a „Ferencvárosban” kapunk publikációs lehetőséget. Ezen kívül szórólapokat, plakátokat készítünk programjaink népszerűsítésére. — Az utóbbi két évben robbanásszerűen megnőtt a, lakosság aktivitása a környezetvédelmi kérdésekben. Érezhető éz a FEKE munkájában? — Egyértelműen nem, hiszen az eredmények és csalódások itt is felváltva Fejér Gábor felvétele toztatta korábbi álláspontját? A miniszter neve a közvélemény szemében szorosan összefonódott a vízerőmű felépítését szorgalmazókéval, elképzelhetőnek tartja-e, hogy az építkezés esetleges végleges leállítása a bukását okozhatja? Maróthy László válasza: — Sajnálatos, hogy az adatok ilyen hosszú titkolódzás után kerülnek csak nyilvánosságra, hiszen ez különösen megnehezíti a lakosság állásfoglalását. Én magam is egy közbenső szakaszban, kényszerhelyzetben jutottam jelenlegi pozíciómba, s kellett döntenem a leállítás, vagy az építkezés mellett. Akkor legjobb szakmai tudásom szerint, a gazdasági és műszaki tényezők figyelembevételével határoztam úgy: az építkezést folytatni kell. A véleményemet pedig nem szoktam változtatni. A jelenlegi döntés politikai döntés volt, ezt tudomásul vettem. Én magam, válaszolva második kérdésére is, nagy nyomatékkai csak azt hangsúlyozhatom, hogy egy, a népre további terheket rovó megoldást nem vállalok. Ilyen helyzetben, amikor felelős mérlegelés és némi kurázsi helyett mindenhol visszavonulás tapasztalható, kénytelen vagyok ezt mondani. Higgyék el, nekem sem ingem, sem glóriám Bős-Nagymaros. Egyszerűen rám maradt, mint szamárra a fül. — V — Milyen lehetőségei, jogosítványai vannak a kömyezetvedő egyesületnek? érik egymást. Egyik akciónk lett volna például, hogy megszervezzük a Mester utca rendszeres tisztítását, a FKFV közreműködésével. Az ügy mégis kudarcba fulladt, mert az alapos megelőző propagandamunka ellenére a helybeli gépkocsi-tulajdonosok nem hagyták szabadon az utat. Nem sikerült az egyik lakótelepi repkényesítő akciónk sem, mivel a fiatal növényeket néhányan vandál módon kitépkedték. Kedvező viszont, hogy az általános iskolai oktatásban egyre nagyobb szerepet kapnak a környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek, és a fiatalok körében egy olyan fajta szemléletváltozás tapasztalható, amely a jövőre, nézve biztató. Ennek a jegyében alakult meg a Ferencvárosi Környezetvédelmi Egyesület Gyermektagozata is. — ver — A IX. KERÜLET LAPJA A IX. KERÜLET LAPJA A IX. KERÜLET LAPJA 4
