Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1989. május / 2. szám

Ferencváros • I város MIKOR, KIT KÉPVISEL A KÉPVISELŐ Boros László 1983 novemberében lett a kerület országgyűlési kép­viselője. Körzete a 26-os, vagyis az Üllői út és a Határ út, valamint a Duna és a vasútvonal által határolt terület. Megkérdeztük, mit intézett el eddig a kerületben? — Sokan úgy vélik, a képviselő valamiféle „szuper-tanácstag”, akinek minde­nekelőtt választókerületének ügyes-bajos dolgait kell intéznie, „kijárnia” ma­gasabb fórumokon. Pedig elsősorban a parlamentben, a törvényalkotásban va­ló részvétel — illetve választóinak képviselete — a legfőbb dolga. — Egyelőre azonban a helyi problémákkal is a képviselőnek kell foglalkoznia. Sőt vannak, akik elvárják, hogy programjában ezek kapják a fő szerepet. — Pedig nehéz volt konkrét programot összeállítani. Kaptam hasznos javas­latokat a jelölőgyűléseken, voltak bőven saját tapasztalataim is. Tény, hogy korábban nem sok minden történt az én körzetemben. — És azóta ? — Remélem, sokak örömére, sikerült elérni, hogy megkezdték a Gubacsi út 73. és 89. közötti nyomortelep lebontását, a Dzsumbujból kiköltözhetnek a la­kók. Ez 156 lakást — azaz családot érint. Egy-két év alatt gondolom fel lehet számolni a komfort nélküli szegénynegyedet. Úgy tudom, főként a Fővárosi Tanács gondoskodik a cserelakásokról. — Ha elköltöznek a kerületből az ott lakók, mint képviselő pontosan azokat a választókat veszti el, akikért a legtöbbet tett. . . — Ez igaz, de alighanem mellékes szempont ahhoz képest, hogy normális, emberi körülmények közé kerülnek. — Mi szerepelt még a programcsomagjában ? — A József Attila lakótelepen a központi antennarendszer létrehozása. Ez is égető gond, hiszen a lakók saját antennáikat külön-külön szerelték fel a tetők­re. Ezek nemcsak hogy rontották egymás vételét, még beázásokat is okoztak. A központi antennarendszer alkalmas lesz az űrprogramok vételére is — ki­építése után pedig a tetőket kell majd felújítani. — Mikorra várható a kábeltévé létrehozása ? — A VII. ötéves tervben nincs rá pénz, de nem mondtunk végleg le róla. Mi­nél olcsóbban szeretnénk megvalósítani, gondolva arra, hogy sok a kis jöve­delmű lakos a IX. kerületben. Szeretnénk, ha önfenntartó lenne a hálózat. Számítunk a hirdetésekre, s egyebek közt a kerület intézményeinek, vállalatai­nak technikai segítségére is. — Ha jól tudom, az M5-ös út bevezető szakaszának építésével kapcsolatban is fellépett a képviselői tekintélyével... — Igen, s azt hiszem, sikerült kedvező eredményre jutni, az érintett tanácsta­gokkal közösen. A szóban forgó út forgalma a József Attila lakótelepen, illet­ve a Gyáli út mentén élőket károsan érintette volna — ha nem gondolkodunk jó előre. Felmértük a teendőket, s környezetkímélő, az eredetileg ajánlottnál 30 millió forinttal olcsóbb tervet tudtunk „tető alá hozni”. A lakosság nyugal­mát ugyancsak hangelnyelő falak szolgálják majd. Ha a Bécs—Budapest vi­lágkiállítás megvalósul, ez a beruházás igencsak felgyorsulhat... — Apropó, világkiállítás. Úgy hírlik, Boros Lászlónak sajátos elképzelése van e sok vitát kiváltó tervről. — Nemcsak nekem: többen vélekednek így, és nem csupán a mi kerületünk­ben. Szeretnénk, ha Csepelre esne a választás. Jó néhány előnye lenne például Gazdagréttel szemben. így a több oldalról való megközelítés lehetőségei, rövi- díthetők lennének a közlekedési utak, megszüntethetnék a Soroksári úti rak­tárnegyedet — a Ferencvárosnak lenne szép Duna-partja. És, hogy mást ne mondjak, a hátteret, a Mester utcát és környékét is felújíthatnánk ... Az újon­nan alakult politikai szervezetek is egyetértenek ezzel a javaslattal. A lágymá­nyosi és dél-pesti képviselők csoportja is igyekszik mindent megtenni azért, hogy ez az elképzelés valósuljon meg. Tömör Gábor A L *. MV/ V Ni# körzettől a világkiállításig A IX. KERÜLET LAPJA • T LAPJA • A LAPJA 4 ■a|i^t^ulm!isaS3 m. ■' <■:•< ■ '■■ ' Fityiszt fogok mutatni a sógorom­nak. Mégsem rendezek vele közös cserépvásárt. Mert nincsen most pénzem ilyesmire. Ugyan az asszony a szememre veti, hogy bezzeg a Tóth szomszéddal kő *ős vízelvezető csatornára jut pén­zünk! Arra tudunk költeni már esz­tendők óta, és hosszé évekig nyög­jük még. Viszont ami egy kis hasznot hozhatna, örömet, csillogást, attól el- állunk inkább... Í Nem mondom, van benne valami, még ha az asszony mondja is. Mert az a vízelvezető csatorna, ott « két telek közt, súlyos nyűg a nyakunkon. Még a nagyapám állapodott meg Tóth szomszéd nagyapjával, hogy megépíttetik, hadd irigykedjen a többi szomszéd, hogy nekünk van egy közös, monumentális alkotá­sunk. Bősz, négy matkos emberek voltak mind a ketten, ők még tudtak lelkesedni. Most meg immár Tóth szomszéd is, én Is csak szívjuk a fogunkat. 0e egyikünk se mer elsőnek szólni, hogy hagyjuk abba. A családon belül civóduofc ugyan mind a ketten, De egymásnak nem szólunk, sót bizony­gatjuk, mennyire örülünk neki. Vá­runk, vérünk, kinek fogy el a türelme hamarább. Csakhogy közben megy a pénz, apad a bankó, és nem jut egyébre. Például erre a nagy cserépvásárra, amit a só­gorommal együtt rendeznénk meg. Mások is rendezni akartak ilyet, de mi ketten hirdettük meg elsőként az újságban. így a többiek nagyrészt le­mondtak róla. Látták, ha két rokon összefog, akkor ők úgysem tudná­nak labdába rágni. Így hét eljönné­nek még a hetedik faluból is: hozná­nak portókét, vinnének holmit, tét­hatná száját a család, bámulhatná a gyereksereg. De nemi Nincs rá pénzünk. Most. Túlságosan sokba kerülne. Járdát kellene építtetni, kialakítani egy au­tóparkolót. A telefont is be keltene szerettetni, miegyéb. Mert nagyon at vagyunk maradva az utca túlsó végé­hez képest. Már régóta tervezgetjük, hogy utolérjük — sőt túlszárnyaljuk — őket, de sosincs rá pénz. Ez a vásár most jó atkalom lenna — mondják hogy nekilendüljünk. Beszállóénak még a messzebb lakók is némi pénzmaggal. Javában ajánl­koznak nóhányan már most is. De nem és nem! én azért is nemet mondok, fityiszt mutatok. Kell a pénz a vízelvezetőre! Mert az a fontosabb. Hiszen a nagyapa mennyire vágyott rá. Mér előre büszkélkedett vele az öreg. Tehát megépítjük a csatomét Tóth szomszéddal! Meg azt még ha belegebedünk is. A cssrápvésért pedig rendezzék meg mások. Azok, akik nem annyira gaz­dagok, hogy teljen nekik közös vízel­vezetőre! Molnér Pél

Next

/
Thumbnails
Contents