Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989. május / 2. szám
JOGOS A SZTRÁJK Az Országgyűlés az 1989. március 22-i ülésén fogadta el a sztrájkról szóló jogszabályt, ami április 12-én lépett hatályba. Először aggódva, majd kétkedve fogadtuk a parlament döntését. Eddig ugyanis azt hallottuk, hogy a sztrájk ellentétes a szocializmussal, nincs szüksége rá a társadalomnak, most pedig éppen az ellenkezőjét bizonygatják. Az értetlenség érthető, mert kétségtelen : a sztrájk jogosságának magyarázatával eddig többnyire adósak maradtunk. Azt hiszem, a munkavállalók — társadalmi hovatartozástól, pártállástól, a társadalomban elfoglalt helytől függetlenül — egyvalamiben konszenzusra juthatnak. A mi piac- és tőkeszegény gazdaságunkban a munkavállaló csak elvileg egyenrangú partnere a munkáltatónak. A bérmunkás nálunk is kiszolgáltatott helyzetben van. Kiszolgáltatottságát csak fokozza, ha a rossz gazdaságpolitika, az ide-oda ugráló gazdaságirányítás következtében létbiztonsága megrendül, életszínvonala romlik, keresetének vásárlóereje folyamatosan csökken. A sztrájk tehát szabadságjog és a dolgozók gazdasági, szociális érdekei érvényesítését és védelmét szolgálja. Persze tiltakozás is a munkavállalói létet meghatározó döntések ellen, amik nem csupán a munkahelyen, hanem azon kívül is születhetnek. A sztrájk — ezt kétszer is alá kell húzni — a konfliktusok megoldásának végső eszköze. Nem is lehet más. I. évfolyam, 2. szám Ára: 2,60 Ft Sokan félnek amiatt, hogy a törvényben előírt — a sztrájk előfeltételeként megjelölt — érdekepveztetési eljárásokhoz nincs: hazai pékjei, > f-- * korlat és nincsenek jorumok. kétségtelen, ezek most fognak létrejönni. A szaporodó munkahelyi, anyagi természetű konfliktusok, foglalkoztatási feszültségek ki fogják kényszeríteni. Mindenesetre sztrájkolni nem lehet — a nemzetközi gyakorlattal megegyezően — a kórházakban, a mentőknél, az igazságszolgáltatásban, a fegyveres testületeknél. Korlátozza a törvény a sztrájkjog gyakorlását azoknál a munkáltatóknál is, amelyek működése valamennyiünk alapvető érdeke (energiaszolgáltatás, távközlés, közforgalmi közlekedés). Nagyon fontos tudni, hogy jogszerű sztrájk esetén a dolgozóval szemben hátrányos megkülönböztetés (elbocsátás, fegyelmi eljárás) nem alkalmazható. Szolidaritási sztrájkot pedig csak a szakszervezet kezdeményezhet. Tehát van már sztrájktörvényünk. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni: az érdekegyeztetés, a kompromisszumkeresés bonyolult, nagyfokú toleranciát igénylő folyamat, amelyben a törvény akkor tölti be jól feladatát, ha a sztrájk lábhoz tett fegyverként működik a konfliktusok megoldásában. Gál Róbert „Bejelentjük, hogy 1989. április 27-én megalakítottuk az MSZMP ferencvárosi reformcsoportját. Célunk, hogy a változás és a változtatás igényét konkrét cselekvéssé alakítsuk. Nem engedhetjük meg, hogy késlekedjünk a kerületi és országos törekvéseink újraformálásában, mert a társadalmi-gazdasági folyamatok nem várják meg reagálásunkat. így könnyen az események perifériájára sodródhatunk. Ennek megfelelően várjuk mindazok jelentkezését, akik elkötelezettek a megújulás mellett." Érdeklődni lehet: Széli András, tel.: 183-609, 183-100. * »
