Ferencváros, 1989 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1989. április / 1. szám
Ferencváros • Ferencváros • Ferencváros A futballkaput szinte betöltötte annak idején a szálfatermetű Géczi István. Ma is kimagaslik az országgyűlési képviselők közül, a Parlament oszlopcsarnokában mégis nehezen találni meg dr. Géczi Istvánt, a Kertészeti Egyetem tanszékvezetőjét, a hajdani fradikapusból honatyává lett férfiút. A sport küzdőteréről a politika arénájába került ember örömest nyilatkozik a Ferencvárosnak.- Vitatják ma sokan a mm Parlament illetékességét. Megkérdőjelezik: alkalmas-e ez a törvényhozás arra, hogy az új alaptörvényt, az Alkotmányt megalkossa. Mi állhat e kétely hátterében ?- Meggyőződésem, hogy a mai Parlament alkalmas az ország Alkotmányának létrehozására. Ámbár más a helyzet, mint 1984-ben, azaz a megválasztásunkkor volt. De azt is mindenki tudja, legalábbis nem szabad elfelejtenie senkinek, hogy ez a Parlament teremtette meg a mai, demokratikusabb szellemet itt, a Házon belül. Úgy érzem, hogy a mostani ülés után a társadalom elé olyan alkotmánykoncepció kerül, amely a társadalmi vitákban még formálódhat. És a magyar népnek olyan alkotmánya lesz, amelyet nemcsak véleményezett a nép, hanem önmaga alkotott is!- E Parlament alkalmasságát megkérdőjelezi az is, hogy a mostani vitában a képviselők nagyobbik része a megfelelőbb koronás elmer helyett a Kossut-cimert javasolta. Noha az érvényben lévő sztálinista címerhez képest ez is előrelépés lenne, mégis furcsa, hogy koronaellenes az Országgyűlés. Miért?- Nagy figyelemmel hallgattam az erről szóló vitát. Úgy vélem, elsősorban érzelmi jellegű országunkban a címer ügye. De az tény, hogy a Kossuth-címer is korábbi címerekből állt össze. Bármüyen címert veszünk, az valamilyen korban új volt. A magyar társadalomnak most, azt hiszem, arra van szüksége, hogy a címerrel olyan jelképhez jusson, amely a megegyezéshez hozzásegít, s nem megosztást okoz.- Hanghordozásából úgy tűnt: rosszalja, hogy a címer érzelmi töltetű. Holott ennek inkább örülni kellene. Épp akkor jó, ha pozitív érzéseket kelt az országlakosokban!- Épp ezt hangsúlyozom: a címer érzelmi szimbólum. Az összetartozást érzékelteti. Nem negatív értelemben említettem én az érzelmet. Mert a társadalom javát az szolgálja, ha az értelmi és az érzelmi dolgok teljes harmóniában vannak. Az értelem, az okos cselekvés, és az érzelem: a kötődés - egységet alkothat.- Az Országgyűlés iránti kételyeket az is erősítheti, hogy a felszólalók a kissé lejáratott népköztársaság kifejezést erőltették az államforma megnevezéseként, s háttérbe próbálták szorítani a korszerűbb, vonzóbb köztársaság kifejezést. Mi állhat emögött?- Az elkövetkező társadalmi vita, azt hiszem, majd kikristályosíthatja azt, hogy e két elnevezésből - mert az hiszem, már csak ez a kettő jöhet szóba - melyiket fogadjuk el. Valószínűnek tartom, hogy a képviselők erről is tájékozódtak választóiknál. Én ezt még nem tettem meg, ezért is nem szóltam most hozzá a vitához. De ezután konzultálni fogok az emberekkel: tanácstagokkal, egyes rétegek képviselőivel, alkotmányjogásszal, és alapos vizsgálódás után hozom ide azt a véleményt, ami az én választókörzetemé.- Jómagam egyetértek Kulcsár Kálmánnal abban, hogy a képviselő ne a választói vélemények többsége alapján szavazzon, hanem törekedjen arra. hogy megismerjen minden véleményt, de utána a saját lelkiismeret alapján az egész magyar társadalmat képviselje. Akár a konkrét választók többsége ellen is.- Tökéletesen egyet kell ezzel érteni. Nemcsak az alkotmányozással, hanem sok más ügyben is ki kell kérnie választói véleményét, de teljes felelősséggel a társadalom egészének érdekét kell, hogy képviselje.- Tehát a tíz és fél millió, illetve a tizenötmillió magyar érdekét...- Hát hogy most tíz és felet mondunk vagy tizenötmilliót, ez egy hatalmas külön cikk témája lehetne. De a határainkon túl élő magyarság témája kétségtelenül roppant időszerű.- Gyűrűzik a visszahívási hullám. Elérheti-e Ferencvárost is ?- Ez a hullám olyan képviselőket érintett, akik - ha szabad sportos kiszólással élni - „magaslabdát adtak föl”. Ha 1985-ben népakarattal képviselő lett valaki, akkor az ötéves ciklust végig kell dolgoznia. A visszahívással csak akkor értenék egyet, ha bűncselekményt követne Nagy tenyerű honatya KAPUS A HÁZ OSZLOPAI KÖZT el a honatya. Az eddigi kezdeményezések nem mindig voltak megalapozottak. Ezért én bízom benne, hogy sem a IX. kerületben, sem a XV. kerületben - én ugyanis ez utóbbiban vagyok képviselő -, nem történik visszahívási kísérlet.- Vannak, akik nemcsak a bűncselekményt látnák elegendő oknak a visszahívásra, hanem azt is, ha a honatya nem hallgatja meg a választókat. Hanem kizárnak egyes választókat a képviseletből, például azon az alapon, hogy azok FIDESZ-esek.- Ezekkel a képviselőtársakkal nem tudok egyetérteni. Örök téma: kit képviselünk tulajdonképpen. Szerintem a választóinkat képviseljük. A paletta viszont nagyon sokszínű. És mi nem tagadhatunk meg egyes színeket, természetesen bizonyos súlyozás mégis szükséges.- Fölrémlik a szegedi Juratovics Aladár esete, aki egyes választóit, mivel FIDESZ-esek, durván visszautasította, írásban. Ezek szerint az Ön kerületében ilyen durva visszautasításokra a FIDESZ-esek nem számíthatnak?- Véleményem szerint nemcsak a tizenötödik, hanem a kilencedik kerületben sem élnek ilyen módszerrel a képviselők, ennyire ismerem őket. Hozzám épp a napokban jöttek a Demokrata Fórum és egyéb szerveződések képviselői. Minden választóm kezdeményezésére kell, hogy reagáljak, eddig is ezt tettem, ezután is ezt fogom tenni.- Egy durva visszautasító levél is reagálás...- Minden magyar állampolgárnak alapvető joga van a képviselethez, és a kérésre adandó tisztességes válaszhoz. A képviselőnek joga és kötelessége meghallgatni a választót, és kötelessége a tisztességes válaszadás.- Tisztességes választ várnak sokan a Bős-Nagymaros dilemmára. Mi lehet amögött, hogy ezt most fölmelegítették?- Amit a miniszterelnök most ezzel kapcsolatban korrekten elmondott, az olyan megoldás, amely kompromisszumot jelent. A korábbi helyzethez mérten. Magam nagy alapossággal tanulmányoztam a kérdést, pro és kontra érdeklődtem. Egyértelmű volt, hogy a komplex beruházást meg kell valósítani. Természetesen azzal a garanciával, hogy a csehszlovák fél elvégzi a kellő környezetvédelmi beruházásokat!- Ha vallásos lennék, azt mondanám, a magyarok istene utolsó szalmaszálként küldte a Bécs-Budapest világkiállítás lehetőségét. Hajmeresztő, hogy egyes képviselők, miután Bős- Nagymaros mellett büszkön ,,kiálltak”, elszalasztanák a világkiállítással járó alkalmat. Hogyan lehetséges ez?- Az eddigi információim alapján tudom mondani azt, hogy ezzel a lehetőséggel a magyar népnek élnie kell! Mert ez híd lehet, nemcsak gazdasági szempontból. Erősítés lehet Nyugat- Európa felé! Tehát a fejlett országok felé. Ha az osztrákok azt mondják: Ausztriának a világkiállítás az évezred lehetősége, akkor Magyarországon is alaposan meg kell gondolni, hogy nekünk milyen lehetőség ez. Én maximálisan támogatom! Bízva a szakemberek bölcs, hozzáértő terveiben, és az ügyet övező nyilvánosságban, meggyőződésem, hogy ebből a magyar társadalom csak nyerhet!- A vízlépcső mellett és a világkiállítás mellett egyértelműen kiállt. A Kossuth-címer és a köztársaság dilemmájában viszont nem foglalt állást. Miért?- Szimpatizálok a Kossuth-címerrel és nem vagyok ellene a koronás címernek. Nem most kell állást foglalni a köztársaság és a népköztársaság kérdésében sem. Én alapozni akarok a társadalmi vitában fölmerülő gondolatokra is. Hiszen ma olyan gyorsan változnak az események, hihetetlenül felgyorsult az életünk. Számomra egyébként az utóbbi düemmában is mindkét megoldás elfogadható. A döntő impulzust valószínűleg választóimtól fogom megkapni. Molnár Pál (EZ) LEGYEN OTTHONUNK? FERENCVÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1989. január 1-től megkezdte működését a Ferencvárosi Művelődési Központ. Többen felkaphatják mos a fejüket, mert úgy vélem a jól értesülteken kívül, igencsak csodálkozhatnak a kerület lakói, hogy ők mit sem tudnak a kultúra új váráról, pedig őket érinti, érintheti és ők élnének remélhetőleg az intézmény által nyújtott új művelődési lehetőségekkel. Mielőtt a kedélyeket tovább borzolnám, leírom a Művelődési Központ címét: IX. Hámán Kató u. 27. Ugye a cím már valamit elárul. Ezen a címen működött 1988. december 31-ig a József Attila Úttörőház és ebből lett az „új” művelődési centrum. Talán ideje lenne megmagyaráznom, hogy miért teszem következetesen idézőjelbe az „új” szót. Rövid helyzetkép: Az épület a hatvanas évek elején épült, az akkor még jól hangzó társadalmi munkával. Idézet az alapító „kutyabőrbóT”: „Legyen e ház munkásosztálynak elért eredményeinek hirdetője, nevelje, formálja gyermekeinket szocialista hazánk építőivé. Legyen otthonunk, ahová szívesen jönnek, hogy tudásukat gyarapítsák és vidáman szórakozzanak”. A szándék dicséretes volt. Ma az epület mindenütt ázik, 1200 m tetőt jelent ez. Belépve a házba sejtelmes félhomály, köszönhető ez a rossz világításnak. Az aulában a hatvanas évek bútorzata, sötétbarna kerek asztalok, ugyanüyen fa székek (talán még a rendőrségen lehet találni hasonlót), a földszinti folyóson szekrények halmaza támasztja az olajzöldre mázolt falakat. A színházterem elektromos berendezései idejét múltak, életveszélyesek, a székek női harisnyák temetői, mióta átadták nem volt festve felülről. Felfelé haladva a lépcsőn beázások nyomai. Az első emeleten működik a gyermekkönyvtár, itt vannak az irodák. Az első iroda az ázás és a doh szag miatt nem használható. A második emeleten jelen pillanatban a Szamuely Általános Iskola napközis csoportjai tanulnak igen sivár körülmények között. A legfelső szinten a kupolában tenyérnyi nagyságban jön le a vakolat. Még nem teljes a kép. A raktárhelyiségekben és a pincében értékek sokaságát ette meg az idő. Nem folytatom. Nem az én feladatom megítélni, hogy történhetett mindez, csak fájó és felháborító egy házat így lepusztítani. Egy házat ami tele van óriási lehetőségekkel: színházterem, tornaterem, balett terem, két emelet tanfolyami és szakköri helyiség, kamaraterem, hatalmas udvar, kert, teniszpálya, sportpálya és még sorolhatnám. Kérem az olvasót ne csüggedjen és talán magamat is biztatom. A felújítások elkezdődtek. Elkezdődtek, mégha veszteségként kell elkönyvelnünk a József Attila lakótelepen a Dési Huber István Művelődési Ház bérbeadását, de valamiből felújítani is kell. Itt kérnénk a kerület lakóit, vállalatait, üzemeit, intézményeit, ha bármiféle segítséget és anyagi támogatást tudnak adni az új létrehozására, kérem keressenek meg bennünket. Az általunk kitűzött felújítási határidő vége szeptember 1. és remélem akkor ismét leírhatom, de már idézőjel nélkül és kijelentő módon: Új művelődési intézménnyel gazdagodott a kerület. Nánási Zsolt FMK ig.h. Hol a mozi? Az Akadémia mozi helyén a Controll Elektronikai és Számítástechnikai Kisszövetkezet működik, amit szerkesztőségünk — bár a kultúra elkötelezett híveinek tartjuk magunkat — ezúttal nem túlzottan sajnál. A Controll ugyanis lapunkból — látatlanban megrendelt havi ezer példányt, amelyből — kisszövetkezet lévén, ahol száznál kevesebben dolgoznak — mindössze ötöt kérnek saját maguknak. A többit felajánlják a kerület lakói közül azoknak, akiknek nem áll módjukban megvenni, előfizetni a Ferencvárosra. Mérei Endre felvétele AIX. KERÜLET LAPJA AIX. KERÜLET LAPJA AIX. KERÜLET LAPJA
