Ferencváros, 1988 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1988. december / 3-4. szám

FERIN 88 Ferin: ez nem egy új gyógyszer kerüle­ti izgágaság ellen, hanem a Kerületi KISZ Bizottság kulturális, politikai és sport rendezvénysorozata, a Ferenc­városi Ifjúsági Napok rövidítése. Fociztunk, tekéztünk, lőttünk, jókat nevettünk egymás ügyetlenségén, és még nyerni is lehetett... Igaz, hogy csak néhány száz Ft-nyi vásárlási utal­ványt, de azt legalább arra költőm ami­re akarom! Ebben a „szegény korszak­ban” ez sem lebecsülendő, s tudjuk, hogy ma már a KISZ-nek is egyre ke­vesebb a pénze. Legnagyobb sikere a szeptember 24-i hajókirándulásnak volt. Újszerűsége abban állt, hogy idén nem a „köznépnek”, hanem a számá­ra fontos fiataloknak szervezett vala­mit a KISZ. S, hogy mivel nyerte (sikerült neki vajon?) meg a Fiatalokat? Nézzük sor­ra, mi minden történt ezen a napon! A MAHART különjáratú, 250 fős Visegrád nevű hajóját béreltük ki. Kí­vülről ócska kompnak, vagy szinte vízibusznak látszott, de amint beszáll­tunk, megváltozott a véleményünk. Egy tágas alsó szint és egy nyitott fel­ső fedélzet állt rendelkezésre, s mindez büfével — bár drágával — felszerelve. Az indulás persze nem volt bajmen­tes. A köd szinte meghiúsította az elin­dulást, pedig 12 órakor már várt ben­nünket a kiadós ebéd, a ráckevei KISZ- esek „főműve”. Hajóutunk során mód nyílott szak­emberekkel való beszélgetésre a bős­nagymarosi vízlépcsőrendszerről, pol- casinóra, ami annyiban különbözik a monte-car- lói valóditól, hogy a krupiék zsetont csak akkor adnak, ha még különböző kérdésekre is jól válaszolok... A hajó Ráckevén kötött ki, a IX. kerületi Tanács Úttörő- és Ifjúsági Tá­bora volt a cél. A jó ebéd után kelle­mes program fogadott minket, vágtázó lovak Apajpusztán, majd a fantasztikus Vidámpark. A halászástól az elvará­zsolt kastélyig minden rendelkezé­sünkre állt, s talán még jobb kivitel­ben mint az „etalon”. A kastélyról ezt bizonyosan állithatom... Sokan számítógépeztek, videóztak, tábori diákat néztek, városismeretük­ről vetélkedtek, de nem felejthetem el a sportot, a tudásunkat alaposan fel­mérő totókat és a csoportos beszélge­téseket, kacagásokat sem. A tombolából befolyt összeget a Tanács egyik súlyosan beteg dolgozójá­nak ajánlottuk fel, remélve, hogy nem mi leszünk az egyetlenek, igy Ő kijuthat Japánba a sürgős műtét elvégzésére. Jól szórakoztunk, kellemesen töl­töttük a szabadidőt, és még tanultunk is. Ma azonban szórakozás helyett munka vár a KISZ-re, november köze­pén tartja országos értekezletét, jövő áprilisban kongresszusát, amire alapo­san fel kell készülni itt a kerületben is. Megújulnia nem csak szerkezetében Életképesnek bizonyult a kerület pedagógu­sainak, a kerületi Tanács Műveló'dési Osztá­lyának és az MSZMP Pedagógus bizottságá­nak az a közös elhatározása, amellyel új fe­rencvárosi hegyomány megteremtésére szán­ták el magukat. Első' alkalommal 1986 októ­berében rendezték meg a Ferencvárosi peda­gógusok szakmapolitikai napját. A hagyományteremtő szándék abból a felismerésből táplálkozott, hogy a nyolcva­nas években érzékelhetően felerősödött a közoktatás megújítása iránti társadalmi igény, ez a kihívás pedig az oktató-nevelő munka belső korszerűsítését, a szakmai biz­tonság folyamatos újratermelését tette szük­ségszerűvé. Ebből a felismerésből adódóan a szakma- politikai nap céljául a rendezők azt jelölték meg, hogy a közoktatás fejlesztésével össz­hangban indukálja és felszínre hozza a kerü­let pedagógusainak innovatív készségét. En­nek érdekében a szervezők olyan időszerű, a tartalmi munka fejlesztését ösztönző ismere­teket kívánnak közzétenni, amellyel előse­gíthetik a kerületi pedagógiai műhelymun­kát, lehetőséget teremtve ugyanakkor arra, hogy a ferencvárosi pedagógusok felkészül­hessenek a közoktatás korszerűsítésével együttjáró, megnövekedett feladatok ellátá­sára. 1988 októberében harmadik alkalommal rendezett szakmapolitikai napoknak ezúttal is közel ezer érdeklődő pedagógus résztvevő­je volt. Az előkészítő munkák már a tanév elején megkezdődnek, széles körű közvéleményku- tatásra alapozva készült a program. Ilyen kell, hanem tartalmilag is, mégpedig igen alaposan. A tagság programot, konkrét tette­ket, cselekvési teret követel. Jogosan! De ne felejtsük el Konfucius* régi igaz mondását sem, amit a kívülállók­nak üzenünk: „Ami nyugalomban van, azt könnyű megtartani, ami még meg sem szüle­tett, arról könnyű tervet szőni, ami tö­rékeny, azt könnyű szétzúzni, ami pe­dig parányi, azt könnyű szerte szórni. Köbli Anikó KISZ IX., kerületi Bizottsága agit.prop.titkára ^Konfucius (551—479) Kínai filozófus (A szerk.) módon megismerve a pedagógustársadalmat leginkább foglalkoztató kérdéseket az adott terület legfelkészültebb szakértőit igyek­szünk előadóként, beszélgetőpartnerként megnyerni szakmapolitikai napunkra. A gazdaság, a társadalom-és oktatáspoli­tika, a reform és iskolapolitika összefüggé­seinek vizsgálatára minden évben visszaté­rünk. Az ön-is képességfejlesztő iskola meg­valósításának gyötrelmesen szép szakmai tit­kaiba a hivatás olyan elkötelezett képviselői vezetik be kerületünk pedagógusait, mint Dr. Mihály Ottó az Iskolakutatási és fejlesz­tési központ vezetője, Dr. Lóránt Ferenc tu­dományos főmunkatárs, vagy Dr. Zsolnai József a Törökbálinti Kísérleti Általános Is­kola igazgatója, az ismert „Zsolnai módszer” kidolgozója. A nap minden egyes eseményét a szakma politikailag is kiemelten fontos területének tekintjük. A számítógép tanórai alkalmazá­sának lehetőségei, a beszédművelés és anya­nyelvi nevelés, a „szép szó” ápolásának, a nemzettudat formálásának szakmai, pedagó­giai kérdései éppolyan nélkülözhetetlen ré­szei rendezvényünknek, mint az alapozó ok­tatás és szakképzés perspektíváinak kutatá­sa, a környezet- és gyermekvédelmi munka. Szándékunk meggyökeresíteni a ferenc­városi talajban szakmapolitikai napunkat, reménykedve abban, hogy termését majd az itt élő, nevelődő gyerekek és fiatalok fogják learatni. Gönczy Zsuzsanna az MSZMP IX. kerületi Pedagógus Bizottságának titkára '^'k'k-^'k'k'k'k-k-kif'kirifick'kirit'kicirickir'k'kirir'kiddt HAGYOMÁNYTEREMTŐ PEDAGÓGUSOK A FERENCVÁROSBAN FERENCVÁROS 11

Next

/
Thumbnails
Contents