Ferencváros, 1988 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1988. május / 1-2. szám

Ferencváros A IX. KERÜLETI TANÁCS ÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA k-------------------------------------------------------—------­XI II. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 1988. MÁJUS Közös feladataink 1988-ban Kerületünk idei évi fejlesztési és költségvetési ter­vét tárgyalta meg és hagyta jóvá legutóbbi ülésén a IX. kerületi tanács. A fővárosi feladatterwel össz­hangban, a társadalmi-gazdasági kibontakozás prog­ramjából fakadó helyi feladatok meghatározásával készült el a Ferencváros ez évi fejlesztési terve. Hogy mit szeretnénk az idén megvalósítani, milyen célkitűzéseink vannak, erről az ülést követően dr. Nagy Ernő tanácselnökkel beszélgettünk. — Az 1988-1990 közötti időszakra szóló mun­kaprogramunk — mondja a tanácselnök — alapvető célja a tanácsi gazdálkodás hatékonyságának foko­zása, a munka korszerűsítése, a meglévő tartalékok jobb feltárása és kiaknázása, a vállalatok, intézmé­nyek még szélesebb körű bekapcsolása a helyi fel­adatokba. Kerületünk az idén szigorúbb pénzügyi feltételek mellett gazdálkodhat, éppen ezért elke­rülhetetlen a feladatok alternatív sorolása. Ennek megfelelően első helyen szerepel a meglévő intéz­ményhálózatunk üzemeltetésének biztosítása és az idén is nagy figyelmet fordítunk az iskolákban az oktató-nevelő munka feltételeinek megteremtésé­re. Fokozottabban törődünk az idős, támogatásra szoruló lakosokkal, támogatjuk a magánerős épít­kezést, s számítunk a lakosok, a vállalatok dolgo­zóinak társadalmi munkájára. — Mekkora összeggel gazdálkodunk az idén? — Az úgynevezett bevételi-kiadási előirányza­tunk 1 milliárd 26 millió 202 ezer forint. Ebből 461 milliót fordíthatunk működtetésre, állagmeg­óvásra és fejlesztésre, 532 milliót lakóházfelújítás­ra. — Megváltoztak-e az idén a tanács bevételi for­rásai? — Igen, megszűnt a vállalati-községi hozzájárulás, a helyi adóbevételek az úgynevezett tárgyi adókra szűkültek és bevezették a magánszemélyek jövede­lemadóját. Az utóbbi mértékét központilag a lakó- népesség arányában, differenciált fejkvótával számí­tották ki. Kerületünk esetében 1950,— forint sze­mélyenként. Ez a forrás nagyjából azonos a meg­szűnt városi- és községi hozzájárulással és a tanácsi jövedelemadó összegével. De mint ismeretes, köz­pontilag mérsékelték a tanácsok költségvetését, ugyanakkor viszont lényegesen emelkedett a fej­lesztési céltámogatás. így a tervhez képest többet fordíthatunk a középső Ferencváros rekonstrukció­jára, korábban kezdhetünk hozzá a Ferenc téri ABC építéséhez, s több emeletráépítést és tetőtér­beépítést tudunk támogatni. — Számíthatunk-e az idén is a lakosság és a válla­latok társadalmi munkájára? — Nagyon számítunk rá és készülünk is erre, Ta­pasztalatunk ugyanis az, hogy évről évre többen és többet dolgoznak kerületünkrét. Az elmúlt tervidő­szak alatt egy évben 15 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a lakók, tavaly viszont már 67 millió forint értékűt. Ebben persze a lakosság mellett benne van az IKV, a vállalatok, az intézmé­nyek munkája is. Jellemző, hogy bölcsődéket, óvo­dákat, iskolákat patronálnak az intézetek. Tavaly a társadalmi munkákhoz egy millió forint értékű anyaggal járult hozzá a tanács, az idén már két és fél millió forint értékben adunk különböző anyago­kat. Az iskolák esetében pályázatszerűén meghir­detjük a támogatást, s a munkák fontossági sorrend­jébe adjuk meg a támogatást. — Ha már az iskoláknál tartunk, mit hoz az idei év a sok gond közepette? — Tény, az utóbbi években több oktatási intéz­mény helyzete vált nehézzé. A Szamuely utcai is­kolában még a tavasszal elkezdjük a felújítást, s vár­hatóan a jövő év közepére be is fejezzük. A Mester utca 67. sz. alatti iskolában az idén felújítjuk a vi­zesblokkokat. S ha már a felújításokról van szó, MÁJUS L AMUNKA NEMZETKÖZI ÜNNEPE 1 FERENCVÁROS

Next

/
Thumbnails
Contents