Ferencváros, 1986 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1986. december / 3-4. szám

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLETI TANÁCSÁNAK 2/1986. SZÁMÚ RENDELETE a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1985. évi 23. számú törvényerejű rendeletével bevezette a nem lakás céljára szolgáló építmények adóját.

A rendelet célja, hogy a lakosság életkörülményeiben, vagyoni helyzetében végbement változásokat figyelembe véve az adózás tükrözze a vagyonfelhalmozásban kifejeződő jövedelemkülönbségeket.

Budapest Főváros IX. kerületi Tanácsa a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet 5. §. (2) és (3), valamint a 7. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működési területén a következőket rendeli el:

1-§.

A tanácsrendelet hatálya a Budapest Főváros IX. kerületi Tanács működési területére terjed ki.

2- §•

(1) A IX. kerületi Tanács működési területén kiemelt övezetek:

— Bakáts tér,;

— Boráros tér;

— Ferenc körút mindkét oldala végig;

— József Attila lakótelep;

— Kálvin tér;

—Közraktár utca;

— Mester utca mindkét oldala a Hámán Kató útig;

— Nagyvárad tér;

— Ráday utca mindkét oldala végig;

— Szamuely utca mindkét oldala végig;

— Tolbuhin körút páratlan oldala végig;

— üllői út páratlan oldala a Nagyvárad térig.

A kerületi Tanács a kiemelt övezetekben az adóköteles építmények alapadóját 30 százalékkal felemeli. A kerületi tanács kedvezőtlen övezetet nem állapít meg.

(1) A kerületi Tanács a rendeltetésszerű használat mellett, természetes elhasználódás következtében az átlagosnál leromlottabb állapotú, szerényebb értékű és kivitelezésű, aládúcolt adóköteles építmények és pince- helyiségek alapadóját 30 százalékkal csökkenti.

(2) A kerületi Tanács az átlagosnál jobban kiképzett (költségesebb homlokzatburkolat, luxus jellegű felületképzés, az átlagosnál költségesebb belső kiképzés, illetve berendezés), értékesebbnek minősített adóköteles építmények alapadóját 25 százalékkal felemeli.

3- §•

< 1) A kerületi Tanács az átlagosnál leromlottabb állapotú, szerényebb értékű és

kivitelezésű, aládúcolt adóköteles építmények és pincehelyiségek alapadóját 30 százalékkal csökkenti.

(2) A kivetett építményadót 30 százalékkal csökkenti, ha a tulajdonos, vagy házastársa alapvető helyi szükségleteket kielégítő kereskedelmi, vagy szolgáltató tevékenységet folytat és a célt szolgáló adóköteles építménnyel rendelkezik.

Az építményadó-csökkentés csak azokra a tulajdonosokra vonatkozik, akik a Tvr. 4. §. (3) bekezdésének b) pontjában előírtaknak megfelelnek.

(3) Az adó összegét csökkentő, illetve növelő tényezőket egymástól függetlenül kell figyelembevenni.

(4) Az adót indokolt esetben — a tulajdonos vagyoni, jövedelmi, szociális viszonyaira tekintettel, egyedi elbírálás alapján — méltányosságból az adóhatóság az alapadó 50 százalékáig mérsékelheti, illetve mellőzheti. A méltányosság alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 3000 forintot.

4- §•

(1) A nem lakás céljára szolgáló építmények adóját a kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának pénzügyi- és tervosztálya veti ki.

(2) Az építményadó kivetésére, beszedésére és behajtására a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

& §■

(1) A tanácsrendelet 1986. július 1-én lép hatályba, első ízben az 1986. évi nem lakás céljára szolgáló építményekre vonatkozó adókivetések során kell alkalmazni.

(2) Az adó 1986. évben — a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályaitól eltérően — november 15-ig fizethető meg adópótlékmentesen.

dr. Nagy Ernő Csizmadia Emilné dr.

tanácselnök VB. Titkár

y>

Gyerekeknek a legjobbat!”

Szeptember 20-án a kerület úttörővezetőinek küldöttei e jelmondat szellemében gyűltek össze a József Attila Úttörőházban kerületi úttöró'vezetó'i konferenciára.

Az Országos Tanács már a Vili. konferenciát (1983., Miskolc) megeló'zó'en is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy újjászerkesztett alapdokumentum-tervezetet terjesszen az országos konferencia elé. Akkor a nagy és fontos feladat teljesítésére nem volt elég idő. Az úttörőmozgalom fcjló'dése szükségessé tette, hogy egy olyan tervezetet dolgozzanak ki, amely igazodik az úttörőmozgalom jelenlegi gyakorlatához.

Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy két dokumentumot tekint az úttörőmozgalom alapokmányának. Az egyik az Alapszabályzat, amely a mozgalom minden tagjához szól, a másik a működési szabályzat, mely az úttörővezetők dokumentuma. Hangsúlyozom, hogy még csak tervezetről van szó, amelynek néhány kérdése máris változott a csapatszintű úttörővezető értekezletek és a kerületi konferenciák nyomán.

Milyen lényeges témákat hordoz e két dokumentum? Az iskolán kívül működő úttörőcsapatok helyzetét vizsgálja, a csapatönállóság kérdését, határait veti fel, követelményrendszer kidolgozását, ifjúvezetők helyzetét, szerepét szeretné megoldani. Szerepel a témák között az iskola és az úttörőcsapat kapcsolata, az érdekvédelem, érdek- képviselet problémája, az úttörőcsapatban működő gyermekönkormányzat, valamint a tagdíj kérdése. Megannyi olyan gondolat, mely régóta foglalkoztatja úttörővezetőinket és gyakran viták tárgya.

Ezekben a kérdésekben foglalt állást a kerületi úttörővezetői konferencia. Egyetértett a változás szükségességével, valamint azzal, hogy a működési szabályzat mellett egy alapszabály is megfogalmazásra kerüljön.

Küldötteink október 26-án képviselték a kerület úttörővezetőinek álláspontját a Budapesti Úttörővezetők Konferenciáján, majd remélhetőleg néhányan közülük a decemberben sorra kerülő Úttörővezetők IX. Országos konferenciáján Salgótarjánban is részt vesznek. Munkájukhoz sok sikert és a mi konferenciánkhoz hasonló parázs vitákat kívánunk.

Czeczei Péter

MUSZ IX. kerületi Elnökség elnöke

**************************************************************

6

FERENCVÁROS

****************************************************************