Ferencváros, 1986 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1986. július / 2. szám
Ferencváros A IX. KERÜLETI TANÁCS ÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA V ___________________________________________________________________________________________________________ X I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1986. JÚLIUS Kerületünk fejlesztése BESZÉLGETÉS CSÁIMYI KLÁRÁVAL, A PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRÁVAL Az MSZMP IX. kerületi Bizottsága február 26-i ülésén Csányi Klárát választotta meg a pártbizottság első titkárának. Csányi Klára közgazdaság- tudományi egyetemet végzett, azt befejezve rövid ideig az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott. Ezt követően a Közgazdaságtudományi Egyetem számviteli tanszékén gyakomokoskodott, ahol később tudományos segédmunkatárs, aztán tanársegád lett. A Budapest IX. kerületi Pártbizottsághoz 1977-ben került, ahol politikai munkatársként dolgozott. 1984. májusában a pártbizottság titkárává választotta, közben a Szovjetunióban elvégezte az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáját. Kerületünk pártbizottságának új első titkárával arról beszélgettünk, hogy az MSZMP XIII. Kongresszusa után milyen tervekkel, elképzelésekkel kezdte el kerületünk az előttünk álló öt évet és hogyan kívánnak érvényt szerezni a kongresszus határozatának? — Úgy ítéltük meg, hogy az előttünk álló időszakban a központi célok megvalósításában nő a helyi politika jelentősége — mondja az első titkár. — A kerületi pártbizottságnak kezdeményező magatartást kell tanúsítania a helyi lehetőségek feltárásában, a konkrét feladatok kitűzésében és megvalósításában. Ezt az alapállást tükrözi a pártbizottság feladatterve, melyet múlt év októberében fogadott el az MSZMP XIII. kongresszusa, a budapesti és a kerületi pártértekezletek határozatainak végrehajtására. Ebben, az országosan is legfontosabb célok vállalása mellett, valamint a testületi munka fő témáinak meghatározását követően konkrét feladatok sorát jelölte meg a testület. Olyan kisebb és nagyobb súlyú feladatok ezek, amelyeket az elkövetkező két-, két és fél évben szeretnénk megvalósítani. Több feladat végrehajtását már megkezdtük, másoknál a feltételek megteremtésének szakaszában vagyunk. Alapgondolatunk, hogy senki számára nem írunk elő kötelező feladatot, de lehetőséget adunk mindenkinek, hogy a feladattervből válasszon, illetve az abban megjelölt célok valóra váltásához csatlakozzon. A feladatterv ennek megfelelően gazdaságpolitikai, várospolitikai, ifjúsági, oktatási, környezetvédelmi, szociálpolitikai stb. tennivalók sorát ajánlja a kerület gyárainak, intézményeinek, állami és társadalmi tömegszervezetei számára. — Mielőtt sorra vennénk a legfontosabbakat, milyen munkamódszerekkel kívánja a kitűzött célokat a pártbizottság elérni? — Fő törekvésünk, hogy minél szélesebb társadalmi aktívahálózatot építsünk ki, illetve a meglévő kört tovább szélesítsük. így tartjuk ugyanis elképzelhetőnek, hogy párttagok és pártonkívüliek egyaránt részt tudnak venni a közös munkában. Olyan munkacsoportokat szervezünk, amelyek tagjai együtt körültekintőbben, hatékonyabban, a lakosság széles körű véleményére és egyetértésére támaszkodva végezhetik munkájukat. Szeretnénk, ha mindenki érezné, akármi történik a kerületben, az az ő céljait szolgálja és életét igyekszik megkönnyíteni. — A mindennapi élet alapja a munka, a termelés. Mit tud a pártbizottság a gazdasági munka hatékonyságának növelése érdekében tenni? — A sok elképzelés közül néhányat említek. Sajátos lehetőségeinket felhasználva javasoltuk a feladattervben, hogy a gyárak, üzemek gondolják át energiafelhasználásukat, és készítsenek arra racionalizálási programot. Ugyanígy komoly lehetőségnek érezzük a válságos helyzetben lévő termelőhelyek segítését, a potenciális veszélyhelyek feltárását. Gondoltunk a szocialista brigádmozgalom az elmúlt években alábbhagyott lendületének újraélesztésére is. Fontosnak érezzük ezt, de még meg kell találnunk azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyekkel ezt a célt elérhetjük. — Kevés olyan téma van, amely jobban érdekelné a lakosokat, mint a Ferencváros jövője. Milyen várospolitikai elképzelések fogalmazódtak meg a feladattervben ? — Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a választások után a tanácstagokat összefogjuk, s a napi feladatok mellett a hosszabbtávú célkitűzéseink valóra váltására mozgósítsuk őket. Sok új tanácstagunk van, fel kell készítenünk őket — de nem a hagyományos módon! — az előttünk álló feladtok megoldására, mégpedig úgy, hogy szóljanak bele a dolgokban, legyen véleményük, s ezzel együtt sikerélményük, mert csak így várhatjuk tőlük, hogy szívvel-lélekkel dolgoznak majd. Mindezt azért bocsátottam előre, mert sok-sok várospolitikai teendők közt az egyik legfontosabb a Középső-Ferencváros rekonstrukciója. Szeretnénk tiszta képet teremteni a rehabilitációról s a lehetőségeknek megfelelően megindítani a munkát. Mellette olyan gondolatokkal is foglalkoztunk, mint például a kereskedelmi ellátottság és a szolgáltatások helyzete, az italboltok, szórakozóhelyek sok-sok problémát szülő kérdése. Tervezzük, hogy a hatóságokkal, a társadalmi szervezetekkel együtt megvizsgáljuk ezeket az italboltokat, s ahol szükséges, változtatunk a helyzeten. — Milyen gondot okoz a kerületben a környezetvédelem? — Van mit tennünk ebben a kérdésben is. Ahol tudunk, szeretnénk javítani a helyzeten, s jó elmondani, hogy maguk a vállalatok is sokat tettek már ebben az ügyben. Úgy mondanán, hogy rendezetlen gócok vannak környezetvédelmi szempontból kerületünkben. Ezeket szeretnénk felszámolni, s ezzel együtt védeni a zöldövezetet. Mellette támogatunk minden kezdeményezést, amely a környezetszennyezést csökkenti. — Az iskolák helyzete, a pedagógus száma az egész fővárosban gond. És a Ferencvárosban? — Tizenegy általános, tíz középiskolánk van, mellettük több szakmunkásképző intézet és egy főiskola. A pedagógushiányt mi is megérezzük, éppen ezért szerény lehetőségeinkkel mi is hozzájárulunk a budapesti pedagógus ellátottság javításához. A pártbizottság épületbében több tantermünk van, amely oktatásra szolgál. Nos, a Művelődési Minisztériumnak felajánlottuk ezeket a tantermeket általános iskolai tanárjelöltek nappali tagozatos oktatására. Éltek a lehetőséggel, mi pedig bízunk abban, hogy a végzős diákokból többen a ferencvárosi iskolákban maradnak dolgozni. Szeretnénk felújítani és új tartalmat adni az egy üzem — egy iskola mozgalomnak is, mert ebben igen nagy lehetőség van. S örömmel mondhatom el, hogy már az 1986/87-es tanévtől kezdődően általános iskoláinkban 5—5 iskola számítógéppel indul a számítástechnikai oktatás. Nagyon fontos, hogy a gyerekek megtanulják kezelni ezt a korszerű technikát. — Sok idős, nyugdíjas él a Ferencvárosban. Mit terveznek az ő helyzetük könnyítésére? — Külön munkaprogram készült az időskorúakkal való törődésre, mert érezzük, hogy ez nagy kérdés a mi kerületünkben is. Az állami és társadalmi szervek, vállalatok összefogásával tudjuk ezt a feladatunkat megoldani, így például a kommunista műszakok bérét fordítjuk helyzetük könnyítésére. Javítjuk az idősek egészségügyi és szociális ellátását, új öregek napközi otthona is épül. Megszerveztük az Idősek Ferencvárosi Szabadegyetemét, amely iránt rendkívül nagy az érdeklődés. — Az idősek után a jövő generációjáról, a fiatalokról: milyen ifjúságpolitikai tervei vannak a kerületnek? — Átfogó ifjúságpolitikai programunkból csak néhányat tudok most kiemelni. így például az elkövetkező években főként a többszörösen hátrányos helyzetű fiatalokkal kívánunk többet foglalkozni. Ennek okát nem hiszem, hogy különösebben magyarázni kellene, de úgy érezzük, lépnünk kell ebben a kérdésben, így például szélesítjük a kisegítő iskolások nyári táborozását, s gondoskodunk az ellátásukról is. — Ha már az ifjúságnál tartunk, az egészséges életmódra, a sport szere- tetére ebben az életkorban kell nevelni őket. Milyen lehetőség van erre a kerületben? — Főként az iskolai tömegsportban látjuk a nagy lehetőségeket. Ehhez persze bővíteni kell a feltételeket, illetve megteremteni azokat — mondta befejezésül a pb. titkára. FERENCVÁROS 1
