Ferencváros, 1984 (9. évfolyam, 1-2. szám)

1984. november / 2. szám

Demokratikusabb választás A magyar politikai, társadalmi vezetés a fokozódó gazdasági gondok kihívására a társadalmi nyilvánosság a szocialista demok­ratizmus bővítésével válaszolt. Tette ezt abban a meggyőződésben, hogy népünk érett sorsa sokrétű irányítására, a kérdések együttes megvitatására, a közös döntésre - s éppen ezek segíthetnek, hogy túljussunk a gondokon. Ilyen szellemben korszerűsítettük válasz­tójogi törvényünket, amelynek alakulása szintén egy demokratizálódási folyamat tükörképe. A legfontosabb szabályok — az általános, egyenlő és közvetlen választójog, a titkos szavazás - már az első választáson, 1945 őszén érvényesültek, s azóta is megha­tározzák választási rendszerünket. A nagy jelentőségű jogszabályok a legnagyobb mér­tékben 1970-ben változtak, amikor is ma­gukra ajelölő gyűlésekre ruháztuk az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok közvet­len jelölésének jogát, s több, egyenlő eséllyel induló jelölttel bővítettük választásunk de­mokratizmusát. E rövid áttekintés igazolja, hogy választási rendszerünk tovább demok­ratizálódott az elmúlt évtizedekben. Ám, azzal is szembe kellett néznünk, hogy egyes jogintézmények nem egyforma erővel érvényesülnek a gyakorlatban. Példa­ként a többes jelölésről idézünk beszédes tényeket: al971-es országgyűlési választáson még 49, 1975-ben 34, a legutóbbi választá­son pedig mindössze 15 választó kerületben állítottak kettős jelöltet. (Hasonlóan csök­kent a kettős jelölés a tanácstagi választá­sokkor, 1971: 3015,1980:1779. (A törvény most jogi eszközökkel is garantálja, hogy az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. S ez nem egyszerűen formai kérdés: a többes jelöléssel lehetővé válik, hogy a meg- választandók egyéni programokkal állhassa­nak a választók elé - az elképzeléseik ki- nyilvánítására a jelöltek egyenlő eséllyel gyűléseket tartahatnak -, pontosabban: szükséges, hogy egyéni elképzelésekkel ren­delkezzenek arról, miként tudják választóik érdekeit a legeredményesebben képviselni, így a választás személyek közötti választás is lesz - ami nem lebecsülhető a demokra­tizmus szempontjából -, de ami talán fon­tosabb: megnő a megválasztottak felelős­sége a választóik iránt. Az új választójogi törvény szerinti válasz­tásnak lesznek vesztesei is, a meg nem vá­lasztottak - de a demokrácia nem képzel­hető el csak győztesekkel. A hatályos jog­szabály azonban a meg nem választottaknak is „belépőt” kínál a közéletbe: az ilyenek pótképviselők, póttanácstagok lesznek, akik a mandátum megüresedése esetén társaik helyébe lépnek, ez nem csak az időközi választások szükségességét csökkenti, hanem a „nyeretlen” jelöltekben megerősíti a köz­életi felelősséget, a közéleti cselekvést. Mai választási rendszerünk jelentős újí­tása az országos lista bevezetése, amelyen azokat az országosan ismert, jelentős közé­leti személyiségeket választják meg, akiknek tevékenysége nem egy-egy területi egységhez kapcsolókik, hanem túlnő azon. E választási móddal a demokratizmus nem szenved csor­bát, viszont az úgynevezett „szakmai elv” - bizonyos kérdésekben a hozzáértés meg­követelése - is érvényesül. Uj választási törvényünk hozzájárul, hogy a demokratikus testületek a legered­ményesebben működhessenek. Köztudott, hogy a túl nagy létszám gyengíti az érdemi vitákat, esetenként üres frázis és szócséplés- sel töltik ki a döntés folyamatát. Ezért vál­toztatott a törvény a tanácsi testületek lét­számán. A helyi tanácsok és a fővárosi, ille­tőleg a megyei tanácstagok számának átlago­san egynegyedével való csökkentése az érde­mibb, hatékonyabb testületi munkát segíti elő. Uj törvényünk — szintén az igazságosság, a demokratizmus szellemében - szabályozza az úgynevezett aktív (választó) illetve pasz- szív (választható) választójogot. Az elmebe­tegeket, a bíróság által szabadságvesztésre ítélteket, illetve a közügyektől eltiltottakat a legtöbb országban kizárják a választójog­ból. Ez hatályos jogunkban is érvényesül, ám új törvényünk nem zárja ki az előzetes letartóztatásban, illetve rendőrhatósági felü­gyelet alatt állót. Az előzetes letartóztatás célja ugyanis — éppen úgy, mint az őrizetbe vételé - a büntető eljárás eredményességé­nek biztosítása, s nem a jogfosztás. A ren­dőrségi felügyelet alatt állókra szintén ez vonatkozik: csak a bíróság által kiszabott büntetéshez kapcsolódhat a választójogból való kizárás. Maga a választójogi törvény is demokrati­kus folyamatban született: széles körű társa­dalmi vita előzte meg a törény elfogadását. (A vita részvevői hozzávetőlegesen 25 ezer észrevételt, javaslatot tettek.) A jogszabály pedig tovább bővíti a választás demokratiz­musát. A gyakorlat ad választ arra: hogyan tudunk e lehetőséggel élni. F. P. SZEMÉLYI HÍREK A kerületi pártbizottság 1984. V. hó 3-i ülésén Ábrahám Ferenc elvtársat — megköszönve addigi tevékenységét — felmentette tit­kári funkciójából. Ábrahám Ferenc elvtárs 1959 óta dolgozik a Ferencvárosban, 1970-ben lett függetlenített pártmunkás és 1980-ban választották a kerületi pártbizottság titkárává. 14 éve lát el pártfunkciókat. Ez a tény, valamint a továbbfejlődés igénye indokolta, hogy a pártmunkában szerzett nagy tapasztalatait más munkaterületen hasznosítsa. A kerületi pártbizottság és a tanács végrehajtó bizott­sága tagjaként végez továbbra is közéleti megbízatást. A testület ugyanakkor dr. Csányi Klára elvtársnőt a kerületi PB apparátusának volt munkatársát megválasztotta a pártbizottság titkárává. Dr. Csányi Klára 1950-ben született, eredeti foglakozása közgaz­dász. A Marx Károly Közgadaságtudományi Egyetemen szerzett doktorátust. Az MSZMP-nek 1971 óta tagja. 1977-től függetlenített pártmunkás a kerületi PB apparátusának dolgozója. Kiemelkedően eredményes volt munkája a kerületi testületek tevékenysége előké­szítésében, szervezésében. Munkáját, közéleti tevékenysége eredmé­nyességét számos alkalommal ismerték el. Megválasztása előtti évek­ben az SZKP KB mellett működő társadalomtudományi akadémiát végezte el. * * * 1984 november 7-e alkalmából az MSZMP IX. kerületi végrehajtó bizottsága javaslata alapján Munkaérdemrend kitüntetésben részesül­tek: Horváth István, a Fegyver- és Gázkészülék Gyár PB titkára, bronz fokozatban, dr. Jakab Zsuzsa a IX/14-es körzeti asz.titkára ezüst fokozatban, dr. Kovács Ferenc a Marx K. Közgazdaságtudományi Egyetem PB szervezőtitkára, ezüst fokozatban, dr. Németh György az MSZMP IX. kerületi Bizottsága titkára, ezüst fokozatban, Szepesi József a MÁV Ferencváros PB tagja, ezüst fokozatban. MSZBT Emlékplakett kitüntetést kapott a Budapesti Húsipari Vállalat tagcsoportjának kollektívája. 2 FERENCVÁROS

Next

/
Thumbnails
Contents