Ferencváros, 1983 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1983. május / 1. szám
A megüresedő szerényebb lakásokat döntően a fiatal házaspároknak, pályakezdőknek első lakás céljára, illetve egyedülálló idősebbek igényeinek kielégítésére kell felhasználni. A fiatal házasok jövedelmi helyzetüktől függetlenül kaphatnak ilyen lakást. A magasabb igényt kielégítő lakáshoz jutásra a helyi adottságok figyelembevételével a bérlők előtakarékosság alapján megállapodást köthetnek a tanácsokkal, illetve más szervekkel. Az életpálya során változó mennyiségi és minőségi lakásigényeket több lépcsőben indokolt kielégíteni, a szociális és jövedelmi helyzettől függő feltételek mellett. A változó lakásigények kielégítése jól működő lakáscsere-rendszer mielőbbi kiépítését indokolja. A cserelehetőségek bővítését az állami lakásépítés összetételének módosításával is elő kell segíteni, és általánossá kell tenni a lépcsőzetes cserék gyakorlatát. Kik kaphatnak nem szociális alapon tanácsi lakást, és milyen indokok alapján? A tanácsnak a lakáselosztási tervében kell meghatároznia, hogy a tanácsi bérlakások közül hány lakást kell jövedelmi, vagyoni és a szociális helyzetüktől függetlenül nem szociális bérlakásként az igénylő részére felhasználni. E célra elsősorban megüresedett tanácsi bérlakások használhatók fel. Lényegében mindazok, akik szociális jellegű bérlakásellátásban nem részesülhetnek, a vagyoni és jövedelmi helyzetük alapján, kérhetik a tanácstól a nem szociális jellegű bérlakás juttatását A lakásjuttatásra akkor kerülhet sor, ha az igénylő éves lakáskiutalási névjegyzékben szerepel, amelyet a végrehajtó bizottság jóváhagyott, s vállalja a háromszorostól ötszörösig terjedő lakás-használatbavételi díj megfizetését, továbbá a bérbeadóval kötött megállapodás alapján a magasabb összegű lakbér megfizetését. A nem szociális tanácsi bérlakások lakbére a lakásra egyébként megállapítható lakbér kétszeresét nem haladhatja meg. Milyen előnyt élveznek a kiutalásoknál a nagycsaládosok és a kiskeresetűek? A fővárosban a nagycsaládosok (a három és több gyermekesek) egy éven belül önálló lakáshoz juthatnak, a lakásigénylés benyújtását, illetőleg módosítását követően. Ilyen rövid időn belül az országban nem mindenhol oldható meg helyzetük, de nyilvánvalóan az igénylők sorolásánál a helyi rendeletben is érvényesülnek a szociális szempontok és indokok, és a kisebb létszámú családokhoz képest általában előbb jutnak lakáshoz. önmagában az a körülmény, hogy az igénylő kis keresetű vagy magasabb jövedelmű, az nem jelent előnyt, illetőleg hátrányt a lakásjuttatás időpontjának meghatározásában, ez kizárólag a különféle lakásellátási formákra való jogosultságot differenciálja. Nevezetesen: alacsony jövedelmű és jelentősebb vagyonnal nem rendelkező családok általában tanácsi bérlakáshoz, a magasabb jövedelmű, illetőleg vagyonosabb családok személyi tulajdonú lakáshoz juthatnak. Milyen módszerekkel igyekszik a tanács segíteni a lakáscseréket? A lakáscsere-rendszer továbbfejlesztésének követelménye, hogy a lépcsőzetes lakáscserék, beleértve ebbe a különböző formában épített és különböző tulajdonú lakásokat is, váljanak a tanácsi lakáselosztási, lakásgazdálkodási rendszer szerves részévé. A lakásigények kielégítésénél a fokozatosságot indokolt alkalmazni oly módon, hogy a családok a változó igények alapján folyamatosan jussanak a megfelelő lakáshoz. A nagyobb szobaszámú lakásra irányuló igényt a család létszámának növekedése esetén kell kielégíteni. PL a fiatal gyermektelen házaspároknak kezdetben a megüresedő kisebb szobaszámú, szerényebb felszereltségű lakásokat célszerű kiutalni Arra kell törekedni, hogy az új és megüresedő lakásokat minél n- gyobb számban olyan lakáscsere-igénylők kapják, akiknek felszabaduló lakása ismételten felhasználható, ezért szükséges, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével a tanácsrendelet határozza meg azt, hogy az egy-egy tervidőszak alatt elosztásra kerülő új tanácsi bér- és tanácsi értékesítésű lakáskeretnek, valamint tanácsi elosztású, telepszerű, magánerős lakásoknak minimálisan milyen hányadát indokolt lépcsőzetes lakáscserék céljára felhasználni. A tanácsi lakáscserealap szélesítését kell segíteni azáltal is, hogy a tanácsi beruházásban épülő lakások szobaszám szerinti összetétele jobban igazodjon a családnagyság szerűit! összetételhez. A lakáscserealapot a lakóház-fenntartási program keretében a megüresedő lakások helyreállításával és korszerűsítésével, továbbá a meglevő épületek ilyen célra történő átalakításával is bővíteni kell. Az ilyen módon létesített differenciált összetételű lakásállomány nagyobb lehetőséget ad a lépcsőzetes lakásgazdálkodás kiszélesítésére. A lépcsőzetes lakáscsereigényeket változatlanul lakásigénylés alapján a helyi tanácsok és a budapesti lakáscsereosztály oldják meg. Feladatuk megoldásában segítséget nyújthat a tanácsok felügyelete alatt álló ingatlanközvetítő szervezet is. Milyen szerepe lesz az ingatlanközvetítőknek a cserében? Az ingatlanközvetítő szervezeteket a jövőben indokolt jobban bevonni a tanácsi lakásgazdálkodási feladatok ellátásába. Ennek érdekében részükre lakáscserealapot szükséges biztoátani, ahol erre lakossági igény merül fel, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően a tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott lakáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően segítsék az állampolgárokkal történő lakáscserék megvalósítását A tanácsi lakásügyi apparátus tehermentesítése érdekében célszerű megbízni az ingatlanközvetítő szerveket a lakásügyi hatóság javára történő bérleti jogviszonyról való lemondások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokkal is. Ha a helyi lakásgazdálkodási igények indokolttá teszik, szükséges, hogy megfelelő pénzalapot bocsássanak az ingatlanközvetítő szervek rendelkezésére az ingatlanközvetítő szerv javára történő lemondások elfogadásával kapcsolatos lakáscserék lebonyolításához. Mit jelent a lakás-használatbavételi hozzájárulás az új rendszerben? Változik-e, ha igen, hogyan? A lakás-használatbavételi díj megállapításánál továbbra is az 1981. január 1-től hatályos rendelkezések érvényesek. A lakásgazdálkodást és ezen belül a lakásmobilitást jelentősen segítené, ha a lakások használatbavételi díja jobban igazodva a lakás tényleges használati értékéhez, vagyis ha annak összege a szobaszám és a komfortfokozat mellett figyelembe venné a lakás alapterületét is. Ennek megfelelően történt a szabályozás oly módon való módosítása, amely előírja, hogy a d(j megállapításánál az alapterületet meghatározott alapértéktől való eltérés esetén mind csökkentő, mind növelő tényezőként figyelembe kell venni A lakás-használatbavételi díj megállapításánál a rendelet figyelembe veszi: tanácsi bérlakásra az Igénylő szociális alapon, illetőleg nem szociális alapon (pl. ha termelési, társadalmi érdekből kapja) jogosult-e, vagy hogy az igénylő a lakásbérleti jogviszony folytatása esetén a bérlővel együtt lakott-e, illetőleg az együtt lakás milyen időtartamú volt. Figyelembe veszi továbbá, hogy a jóhiszemű jogcím nélküli személy szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete folytán tanácsi bérlakásra jogosult-e vagy sem. Ennek megfelelően tanácsi bérlakásért fizetendő lakás-használatbavételi díj az egyszerestől az ötszörös összegig tetjedhet. A lakáscserék előmozdítására az anyagi ösztönzést is növeli az új szabályozás. A lakás-használatbavételi díjra vonatkozó részletes szabályokat a következőkben ismertetjük. A lakás-használatbavételi díj térítésének szabályai I. A bérlő a tanácsnak nem fizet lakás-használatbavételi díjat, ha: 1. ha a lakást a bérlő létesítette 2. ha a lakást állampolgárok vagy a FIK útján lakáscsere-szerződéssel cserélve utalják ki számára 3. a bérlő tulajdonában álló lakást volt bérlője részére cserelakásként utalja ki a lakásügyi hatóság 4. a kisajátított ingatlanban lekó tulajdonos részére utalja ki és a tulajdonos által használt lakásnál a cserelakás nem nagyobb, illetve magasabb komfortfokú FERENCVÁROS 13
