Ferencváros, 1981 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1981. december / 2. szám

Iskolánkban szakács, cukrász, felszolgáló és eladó szakmákban szerezhetnek szakmunkás bizonyítványt. A 12 első' osztályba körül­belül 425 tanuló vehető' fel. Így szakmun­kástanulóink több, mint ezren vannak az iskolában.- Milyen tantárgyakat tanulnak a fiata­lok?- Az élelmiszer áruismeretet, ételkészí­tési vagy cukrászati technológián, felszolgá­lási ismereteken kívül idegen nyelvet is ta­nulnak. így a szakácsok franciát, az eladók ■ oroszt, a felszolgálók németet vagy angolt. A gyakorlati oktatás az iskolán belül is fo­lyik.- Mi lesz a végzett szakmunkásokkal?- A vizsgák után szakács, cukrász, fel­szolgáló és eladó munkakörökben helyez­kednek el. Ez utóbbiak lányok, akik cuk­rászdákban lesznek eladók.- Milyen kedvezményben részesülnek a tanulók?- Tanulmányi ösztöndíjat kapnak és a vállalatok a tanulókkal társadalmi ösztöndíj szerződést is köthetnek, A tankönyveket in­gyen kapják. Ezen kívül mind a szakközép- iskola, mind a szakmunkásképző iskola ta­nulói a nyári szünetben szakmai gyakorlaton vesznek részt hazai, és külföldi vendéglátó­ipari egységekben. i - Felnőtteket is oktatnak?- Igen az esti tagozatokon közel 1700 hallgató tanul Itt szakközép tagozat és két ( éves kiegészítő tagozat van. Ez utóbbiak érettségi után kerülnek iskolánkba, ahol két év után csak a szaktantárgyakból érettségiz- ► nek. Jövőre kívánjuk megkezdeni az érett­ségizettek szakmunkásképzését. Az igazgatónő végig kísért a modern is­kolán. Láttam a jól felszerelt laboratóriumo­kat, előadótermeket és a villanytűzhelyek mellett tüsténtkedő fiúkat, lányokat. Elmé­leti és gyakorlati képzésükről 80 fős szak­oktatói es közismeretet tanító tanári gárda gondoskodik. A tanárok mindent megtesz­nek azért, hogy a magyar vendéglátás szín­vonala, kulturáltsága még tovább emelked­jen a következő évtizedekben.- bágyi ­— Igen. Négyen vagyunk testvérek. Az édesanyám pedagógus volt. Törté­nelem-magyar szakos tanár, és párttag, ö is világ életében a társadalomért dol­gozott. Fölnevelt több generációt, hi­szen 30 éven át állt katedrán, ö olyan volt, hogy annak örült, ha másoknak se­jteni tudott. Gyermekkoromban az úttörő mozgalomban a KlSZ-szervezet- ben, majd felnőttként a szakszervezetben dolgoztam. Véleményem szerint a segí­teni akarás elsősorban tettekben nyilvá­nul meg. Mit teszek le az asztalra, ez szá­mít. Ez az elvem. Népfront aktivistaként négy éve dolgozom. Az aktivisták lakó- területi információkat, problémákat to­vábbítanak, megoldásukat elősegítik. Ebben a láncolatban fogaskerekek va­gyunk mi aktivisták. Megbecsülnek, szá­mítanak rám. P. Balogh Valéria HARMINC ÉV A KÖZRENDÉRT- Beszélgetés a IX. kerületi rendőrség parancsnokával ­Dr. Glemba István több mint egy éve a kerületi rendőrkapitányság vezetője. — Kérem, mondjon néhány mondatot pályájának kezdetéró'L — 1949-ben kezdtem a rendőri pá­lyát. Székesfehérváron végeztem alap­fokú iskolai tanulmányokat, ahonnan próbarendőri fokozattal Somogy me­gyébe egy őrsre kerültem. Az ott eltöl­tött szolgálati idő után 1950-ben Buda­pestre irányítottak. Az iskola elvégzése után Pesten maradtam a Rendőrfőkapi­tányság állományában. Különböző területeken teljesítettem szolgálatot. A szakterületem a bűnüldö­zés volt. Később a Budapesti Rendőrfő­kapitányság egyik nagyon fontos terüle­tén, a központi ügyeletén dolgoztam. Az ellenforradalom idején az „R” csoport­hoz kerültem. A csoport feladata volt Budapest közrendjének helyreállítása. Az ellenforradalom leverése után visszake­rültem a központi ügyeletre, 1980. ápri­lisáig teljesítettem ott szolgálatot. Ekkor neveztek ki a IX. kerület rendőrkapi­tányának. — Mennyire tudja gyümölcsöztetni sokéves tapasztalatait új munkahelyén? — Az eltelt másfél év nagyon kevés volt a problémák megismeréséhez. Ahhoz, hogy egy ilyen nagy múltú mun­káskerületnek minden gondját-baját meg­ismerhesse az ember, nagyon sok idő kelL — Nehez a feladata? — Nagyon nehéz. Ha az ember nem­csak betölteni akarja a hivatását, hanem eredményeket is szeretne felmutatni az nagyon sok munkával jár. Szép feladat, de nehéz feladat. — Mik a feladatai egy rendőrkapi­tánynak? — Sokoldalú politikai és szakmai munka ez. Ennek vannak olyan részei, melyek konkrét feladatokat rónak ránk, így például a kerület közrendjének, köz- biztonságának megteremtése es biztosítá­sa. Az emberek biztonságérzete befolyá­solja a közhangulatot. Ennek alakulása pedig politikai tényező. Példaként említem, hogy a kerület­ben működő üzemek társadalmi és gaz­dasági vezetőivel a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkerülése érde­kében szoros kapcsolatot kell kiépíte­nünk. Ennek az a célja, hogy a társa­dalmi tulajdon sérelmére elkövetett cse­lekményekről egyéb eseményekről azon­nal értesítést kapjunk. Munkánk egyik alapvető tényezője a gyorsaság. Nagy gondot fordítunk a személyi tulajdon elleni bűncselekmények felderítésére is. Egy időben nagyon elszaporodtak a gép­kocsi feltörések. Propaganda munkát kellett folytatnunk, hogy a gépkocsi tu­lajdonosok felelőtlenül ne hagyjanak ér­tékeket gépkocsijukban. Nagyon sokszor tapasztaltunk olyasmit is, hogy a mozi­ban sajnálják az egy forintot ruhatárra, bent hagyják az értékes bundákat a ko­csiban, s mire kijönnek az előadásról azokat már nem találják. A sok propa­gandamunkának kevés eredménye volt. A közrendbe vetett hit - ami nagyon örvendetes dolog - sajnos azt a tévhitet szüli hogy ilyen csak másokkal történ­het. „ — Milyen a kerület bűnözési statisz­tikája? Dr. Glemba István Fotó: KOPPÁNY — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy fővárosunk közbiztonsága jó. Ez persze nem azt jelenti hogy nincs bűncselek­mény. A közbiztonsági helyzet nemzet­közi viszonylatban is jónak mondható. Vannak persze gondjaink. A kerület nagyvonalakban mindazokat a jegyeket magában hordja, mint a város többi kerü­lete. Ahol sok az üzem, ott természete­sen nagyobb lehetőség van a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselek­ményekre. Ilyen a IX. kerület is, ahol köztudottan nagyon sok vállalat van. Ebből adódik a feladatunk is. Kutatjuk, hol találjuk meg a lehetőséget, hogy ne csak a bűnesetek felderítésével hanem a megelőzéssel is eredményesen foglalkoz­zunk. Ez legalább olyan fáradtságot igé­nyel mint a bűncselekmények felderí­tése, az elkövetők elfogása. A megelőzés azonban sokkal hasznosabb. — Hallhatnánk valamit a terveiről? — Éppen az előbb említett feladat megvalósítása érdekében az elmúlt hó­napban kerületünk rendészei, üzembiz­tonsági szakemberei részére társadalmi tulajdon védelmi ankétot szerveztünk. Itt tájékoztatást adtunk részükre a kerü­letben előforduló bűncselekmények ala­kulásáról és felhívtuk a figyelmüket a bűneseteket elősegítő, okokra és azok megszüntetésére. Úgy érezzük kezde­ményezésünk megértésre talált. Másfél évenként szeretnénk megismételni az an­kétot. A gazdasági vezetőkkel együtt vég­zett különböző helyszíni bejárásokkal, a helyszínen is meggyőződünk majd arról, hogy ők is megtettek-e mindent a meg­előzés érdekében. Propaganda munkát folytatunk a fia­talkorú bűnözés megelőzésével kapcso­latban a középiskolákban. A fiatalkori bűncselekmények egyes sajátosságaira hívjuk fel a fiatalok figyelmét, és arra, hogyan lehet elkerülni mi a feladatuk, ha ilyesmivel találkoznak, esetleg bele­keverednek. — Milyen a kapcsolat a kerület lakos­ságával? — Régebben megszüntettük a körzeti megbízotti szolgálat rendszerét Nemrég visszaálHtottuk. Körzeti megbízottaink- nak az a feladatuk, hogy a körzetükben állandó kapcsolatot létesítsenek a lakos­sággal, társadalmi szervekkel választott és kinevezett tisztségviselőivel. Bizalmu­kat élvezve szolgálja azt, hogy a körzeté­ben a közrend és közbiztonság szilárd le­gyen. — Megvalósíthatók-e tervei? — Remélem, hogy a tervek nagy ré­szét sikerül aktív tevékenységem ideje alatt megvalósítani. - K.A. — FERENCVÁROS 15

Next

/
Thumbnails
Contents