Ferencváros, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)
1980. június / 1. szám
JELÖLTJEINK egyaránt szem előtt kell tartanunk, a szőkébb és a tágabb közösség akaratát egyaránt képviselnünk kell. Elmondhatom: nem könnyű mindig megfelelni a várakozásoknak. A IX/6-os kerületi tanácstagi csoport vezetőjeként magam is tájékozódom Közép- -Ferencváros lakóinak gondjairól. A legfőbb feladatunk a lakóterület, az épületek állagának normális szinten tartása. A rekonstrukció közepette egyaránt figyelnünk kell a lakók és az építők érdekeire. A Fővárosi Tanácsnál is interpelláltunk már: gyorsítsák meg a szanálásokat, s készüljön el végre a teljes rekonstrukció terve. A lakók szeretnék tudni - és igazuk van mi az, ami helyén marad, s mi az, amit lebontanak. — Hogy lett tanácstag? — A Hazafisa Népfront társadalmi munkát szervezett, még a korábbi években. Mérnök vagyok, szívesen kapcsolódtam be én is az út - és épületállag felmérésekbe, hiszen a hivatásomhoz közel állt ez a munka. Azóta egyfolytában tanácstag vagyok. — A legfontosabbnak a lakóbizottsági munka megszervezését tartom. Nem közömbös a lakóbizottsági felelős személye sem. Ha kellőképpen kiépült a munkatársi hálózat, meg lehet osztani a terheket, s jobb kapcsolatot tudunk teremteni a lakók és a tanács között. — Van egy üres telek, itt Ferencvárosban. A kismamáknak szeretnénk pihenőparkot létesíteni rajta (Kis Ferenc tanácstagunk ötlete alapján), mert amúgy is kevés errefelé a zöldövezet, a szabad terület. Társadalmi munkát szervezünk tehát, remélhetőleg a ferencvárosiak is támogatnak majd bennünket az elhatározásukban. — Megtiszteltetés számomra, hogy ismét bizalmukkal tüntettek ki a jelölőim: továbbra is eredményesen szeretném képviselni őket. Friss erővel A tanácsi munkába újonnan bekapcsolódó számára új teendőket, emberi és intézményes kapcsolatok kiépítését is jelenti a jelölés. Kovács Bélát, a Húsipari Vállalat termelés irányítóját az 51-es körzet lakói jelölték. — Tizenhét éve vagyok vezető a munkahelyemen, van tehát némi gyakorlatom az emberekkel való kontaktus teremtésben. Itt lakom magan is ebben a körzetben, majdnem mindenkit személyesen ismerek a jelölőim közül. Felkerestek, kértek, vállaljam el a tanácstagságot. Pár napig gondokodtam, azután úgy döntöttem, hogy mégis elvállalom, addig is természetes volt számomra a társadalmi munka, az emberekkel való foglalkozás. A feleségem is mozgalmi ember, így kölcsönös a megértés a családban. — Legelőször meg kell ismernem a tanácstag lehetőségeit, feladatait. A népfront szervezet is sokat segített ebben: már a jelölésem során is sok hasznos információt, tanácsot kaptam. A kerület gondjait mint lakó, jól ismerem, öreg házak, szanálás, óvodai elhelyezési problémák; —hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsem. Javítani kellene a szolgáltató hálózatot is. Több bolt, ÁBC áruház kellene a Ferencvárosban. Hogy mit tehetünk a gondok enyhítésére, azt majd a tanácsi mechanizmus megismerése után tudom megítélni. Én magam mindenesetre rajta leszek, hogy javítsuk az itt lakók életkörülményeit. — A Ferencvárosiak jól ismerik: van itt a kerületben egy nagy gödör. Itt éktelenkedik már évek óta. Sokan odahordják a szemetet: már autóroncsokat is hagytak itt. Legelső tervem, hogy ezt eltüntessük a környékről Senkinek sem közömbös, hogy néz ki a lakóhelyünk: emberi környezet — e, avagy szeméttelep. Kovács Dezső és Halász Lajos Felújították József Attila szülőházát A kerületi Pártértekezleten Csiszár Gábor küldött, az 1KV csoportvezetője is szót kért. Hozzászólásában bejelentette, hogy a József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából közös összefogással, társadalmi munkában felújítják a költő szülőházát. A továbbiakban már arról értesültünk, hogy a Gát utcai ház - a felajánláshoz híven - április 11-én átadásra került és nem egy brigád munkájával készült el. — Hogyan is volt tulajdonképpen, kiknek az összefogásával született újjá József Attila szülőháza - kérdeztük meg Lőrincz Miklóst, az IKV párttitkárát. — Az IKV eddig két fajta társadalmi munkát végzett -kezdte a tájékoztatást a párttitkár - Egyrészt úgy, hogy a szocialista brigádok különböző intézményekkel kötöttek szerződést, másrészt, hoev az IKV-ra tartozó feladatot a bérlő átvállalta és mi adtuk a szükséges anyagokat az elvégzendő munkához. Ez esetben, már mint a költő szülőházát értem, az történt, hogy a lakosságai oly módon fogtunk össze, hogy tőlük kaptuk a segéderőt, nyolc szocialista brigád pedig a szakmunkát adta. Hát így készült el ennek a háznak a felújítása. — Megnevezné az itt dolgozó brigádokat és a felújítással töltött társadalmi óraszámokat? — Természetesen. A Münnich Ferenc kőműves, a November 7. vegyes, a Béke vegyes, a Zrínyi Miklós ács, tetőfedő és bádogos, a Táncsics Mihály alkalmazotti, a Komócsin Zoltán festő-mázoló, a Kossuth Lajos üveges-asztalos, és a Lekner Ödön alkalmazotti brigádok, továbbá a lakóbizottság által szervezett lakótársak működtek közre. Itt különösen az idősebb embereket kell kiemelnem akik messzemenő segítséget adtak a szocialista brigádtagoknak. Megemlíteném még, hogy a kongresszusi munkaverseny során a Münnich Ferenc és a November 7. arany, a Béke ezüst és a Lekner Ödön brigád bronz fokozatot ért el. A Zrínyi Miklós, a Komócsin Zoltán és a Táncsics Mihály brigádok a szocialista címet kapták. A közös összefogás eredménye, mintegy 1000 óra, az összes munkának 50 százalékát jelenti. A Gát utca 3 szám alatti ház felújítása egyébként fokozatos karbantartással történik, ami azt jelenti, hogy a teljes munkát december 31-én fejezik be, vagyis akkor adják át végleg a költő szülőházát. A társadalmi munkát végzők remélik, hogy ezúttal róluk sem feledkeznek meg és őket is meghívják az ünnepélyes átadásra. Megérdemlik. — n — FERENCVÁROS 9
