Ferencváros, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)
1980. február / Különszám
A pártkörzetek munkája A pártkörzetek a lakóterületi pártélet központjai. Hatásuk a lakóterület egészére kiterjed. Az MSZMP XI. kongresszusa és a kerületi pártértekezlet egyaránt nagy figyelmet szentelt a körzeti pártmunka fejlesztésének. Kerületi párbizottságunk és annak végrehajtó bizottsága számos alkalommal tárgyalt idevágó napirendeket. A vezető testületek új feladtokra, új munkaformákra hívták fel a lakóterületi pártmunka irányítóinak és részvevőinek figyelmét. A lakóterületi pártmunka alkotóbbá tételét szolgálta az a párbizottsági döntés, hogy a korábbi lakókörzet helyett 15 körzeti alapszervezetet kell létrehozni. A pártkörzetek számának növelése szervesen összekapcsolódott a Hazafias Népfront kerületi bizottsága körzeti bizottságainak megalakításával, a tanácstagi csoportok létrehozásával. Mindez külön-külön és együttesen a párt politikájának hatékonyabb képviseletét, a feladatok jobb megvalósítását szolgálta a lakóterületen. A szocialista demokrácia bővüléséhez, tartalmasabbá tételéhez jó keretet szolgáltattak e szervezeti változások, amelyek révén a lakosság mind nagyobb részét sikerült bekapcsolni a közös politikai, fejlesztési feladatok megvalósításába. A lakóterületi pártalapszervezetek az adott körzet politikai munkájának közvetlen irányítói, alakítói. Működésük, tevékenységük színvonala hatással van az adott terület kereskedelmi, egészségügyi ellátottságára, a közlekedés, a művelődés helyzetére és egyéb fontos kérdésekre. Ahhoz, hogy a pártkörzetek irányító munkája magasabb színvonalra emelkedjen, irányításuk és saját munkájuk jobb megszervezése volt szükséges. Visszatekintve az elmúlt évekre megállapíthatjuk: a pártkörzetek munkatervei, cselekvési programjai a korábbiaknál jobban tükrözik a kerületi pártvezető testületek célkitűzéséit, szervesebben kapcsolódnak az időszerű feladatokhoz. A lakóterületi alapszervezetek részt vállaltak a kerületfejlesztési és környezetvédelmi feladatok megoldásából. Nemcsak munkaterveikben, hanem konkrét munkájukban is kiemelt fontosságot tulajdonítottak a fejlesztési feladatok megvalósulását segítő társadalmi munkaakciók szervezésének. Részvételük a környezetvédelmi munkába érezhető javulást eredményezett a kerület rendjének és esztétikai arculatának alakulásában. A lakóterületi kommunista műszakok során elvégzett munkák anyagi és erkölcsi értéke egyaránt jelentős és tényszerűen bizonyítja a pártkörzetek vezetőségeinek, kommunistáinak jó szervező munkáját, példamutató magatartását. Tény az is, hogy bizonyos fejlesztési elképzelések körül komoly viták voltak és vannak az egyes körzetekben. Esetenként egymásnak ellentmondó javaslatok születnek, amelyek megvalósítását sürgetik. A körzeti politikai élet egyik jelentős eseménye volt 1979-ben a lakóbizottságok újjáválasztása. A lakóterületi pártmunka egyik eredményeként számolhatjuk el, hogy a választásokba a lakosságnak jóval nagyobb hányada kapcsolódott be, mint a korábbi időszakokban bármikor. Ezek a lakógyűlések természetesen jó alkalmat jelentettek arra is, hogy szót ejtsenek a lakókörnyezet csinosításával, a fejlesztési feladatokkal összefüggő egyéb kérdésekről is. A párt XII. kongresszusára, valamint a kerületi pártértekezletre készülve az utóbbi hónapokban sok szó esik a körzetekben ideológia-politikai-gazda- sági kérdésekről. E kérdések jobb megértéséhez hatékony segítséget jelenthet a lakóterületen élő — magas elméleti képzettségű — párttagok bevonása a munkába. A kerületi vezetőtestületek a körzetek munkájának hatékonyabb irányításával, a lakóterületi pártmunka értékelési formáinak bővítésével segítik a körzeti pártalapszervezeteket. Igen jó visszhangja volt a végrehajtó bizottság tavalyi kihelyezett ülésének, amelynek során a József Attila lakótelep körzeti alapszervezeteinek munkáját értékelték és állást foglaltak a továbbfejlesztés kérdéseiben. A végrehajtó bizottság elismerően nyilatkozott - többek között - a 1X/4. pártkörzet vezetőségének, titkárának Pege Jánosnak a munkájáról, kiemelve a vezetőség szervezőkészségét és kiemelkedő irányító tevékenységét. A következő évek feladatai országos és helyi méretekben egyaránt nagyobb erőfeszítéseket kívánnak. A lakóterületi pártmunka súlya, jelentősége növekszik. Ez a kerületi párt- és tömegszervezeti vezető testületek, az államigazgatási munka irányítói számára egyaránt új, nagyobb feladatokkal jár. Megnövekszik a körzetek pártvezetőségeinek munkája és tennivalója is. Az eddig elért eredmények, a gyengeségek elemző feltárása jó alapot jelenthet a magasabb színvonalú körzeti pártmunka megvalósulásához. K I mongresszus előtt állunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára készül párttagságunk, egész dolgozó társadalmunk. E nagy esemény előtt alig néhány héttel megilletódve gondolunk a kezdetre, a Kommunisták Magyarországi Pártja több mint hatvan évvel ezelőtti megalakulására. Különös melegséggel emlékezünk az alapítókra, az állhatatos harcosokra, Kun Bélára, Szamuely Tiborra, Ligeti Károlyra és- Geiger Jánosra, akik Oroszországban, a szovjet hatalomért vívott forradalmi harc füzében a magyar kommunista párt magvát képezték, s akik később itthon jelentős részt vállaltak a Tanácsköztársaság megteremtésében. A párt alapítói közül hozzánk, IX. kerületiekhez talán Geiger János emléke áll a legközelebb, mivel 1919-ben a Magyar Tanács- köztársaságig ő volt a kerületi pártszervezet elnöke, a tanácshatalom idején pedig a IX.kerület katonai parancsnoki tisztét viselte. Innen indult 1919. június 24-én az ellen- forradalom elleni harcra, amiért a Tanács- köztársaság leverése után a fehérterror bírósága életfogytiglani kényszermunkára Ítélte, a második eljárás során pedig még ezen túlmenően 4 évi börtönbüntetési szabtak ki rá.. . Geiger János 1886-ban született Balaton- füreden. Szegény munkáscsalád fiaként hamar megismerte a nyomort, a nélkülözést. Jóllehet értelme tudásvággyal párosult, szülei nem tudták taníttatni. Fiatalon a fővárosba került, egy kisiparosnál kapott nagynehe- zen munkát, ahol kitanulta a festő-mázoló szakmát, majd sikerült bejutnia a Ganz Vagon- és Gépgyárira. Itt belecsöppent a tipikus nagyüzemi környezet forrongó közegébe. Hamarosan közelkerült a munkatársaihoz. elnyerte bizalmukat, az üzemi szakszervezet vezetőjévé választották, s e tisztséget egészen az első világháború kitöréséig betöltötte. A gyárban a szocialista munkások hamar bevonták őt a mozgalmi tevékenységbe, s a tizenhét esztendős Geiger János 1903-ban A kongresszusi irányelvek középpontjában a gazdasági építő munka áll. Ezzel együtt számos más jelentős célkitűzést is megfogalmaz e fontos pártdokumentum. Többek között kimondja: A „VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felszereltségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére.” Milyen az egészségügyi ellátás, a gyógyító munka a IX. kerületben? Erre kereste a választ a kerületi pártbizottság amikor megvizsgálta az egészségügyi ellátás helyzetét három körzeti, egy ügyeleti és három üzemi orvosi rendelő, illetve ezek működési területén. Sokszor, igen sokszor hallani, hogy idejében forduljunk orvoshoz, előzzük meg a betegséget. Ki így, ki úgy tesz eleget ennek a jótanácsnak. A választásban általában az a döntő, hogy az illető milyen tapasztalatokat szerzett e téren. Az emberek félve a körzeti 14 FERENCVÁROS
