Ferencváros, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)

1980. február / Különszám

Életkörülmények, szociálpolitika Áttekintette a jelentés a kerületi oktatási és közművelődési tevékenység fejlődésének legfőbb jellemzőit is. Megállapította, hogy a testületek politikai és szakmai tudása fejlő­dő, munkájukat a helyes pedagógiai elvek és módszerek alkalmazása jellemzi. Egyre több férőhelyet biztosítanak a tanulóifjúság nyári táborozási igényeinek a kielégítésére. A Fő­városi Szabó Ervin Könyvtár hat kerületi fiókkönyvtárába évente 12—13 ezer új olva­só (a lakosság 15 százaléka) iratkozik be. Az iskolai könyvtárhálózat ellátottsága is megfelelő, egy tanulóra átlag 12 könyv jut, amely 50 százalékos fejlődést jelent. A mun­kásművelődésben a szocialista brigádtagok példamutatóan az élen járnak. Ugyanakkor figyelmeztető jelenség, hogy az üzemi szak­mai oktatás, továbbképzés a négy és fél év alatt nem fejlődött jelentősen. A szociálpolitikai munkáról A szociális juttatások rendszere igen szer­teágazó, ezért a munkaokmány nem térhe­tett ki részletes elemzésére. Kiemelte tehát a szociális gondozást és segélyezést, valamint a családvédelmet. Utóbbiból is elsősorban a gyermekekkel és időskorúakkal való törő­dést. Jelenleg kerületünkben 220 rászoruló ré­szesül házi szociális gondozásban. A szociális segélyezésre fordítható összeg állandóan emelkedik. A segélyezés egyik közvetett for­mája az étkezési hozzájárulás egy fő részére 200 forint, csak időskorúaknak, amelyet kis nyugdíjakkal rendelkezők és diétára kötele­zettek igényelhetnek. A rendszeres gyermek- védelmi segélyek összege — napközi költség- térítés stb. — 1979. első féléveben összesen 153 ezer forintot tett ki. A „Ferencvárosiak az idősekért” kerületi mozgalom keretében - a kerületi szervek anyagi hozzájárulásával — 1978-ban már har­madszor rendezték meg az időskorúak egy­hetes, ingyenes pihenótáborát Ráckevén és Boglárlellén, egyenként csaknem 90 fő üdül­tetésével. Maga a mozgalom egyébként - amely 1976-ban indult - a kerületben élő 22 ezer nyugdíjassal való törődést, gondjaik, problémáik csökkentését határozta el és va­lósítja meg, lépésről-lépésre. A gondoskodás még nem vált széleskörűvé és általánossá, de jelei már dolgozóink és lakosaink áldozat­vállalásai nyomán észrevehetőek. A családpolitikai célkitűzések megvalósí­tása sokrétű. A személyes segélyezésen és üdültetésen kívül jelentős a sokgyermekes családok és a fiatal házasok lakásproblémái­val való törődés, a gyermekintézmény háló­zat fejlesztése. Az üzemekben és intézmé­nyekben is széleskörű családpolitikai tevé­kenység folyik. Különböző kedvezmények - munkaidő- és műszakkedvezmény, egye­dülálló nők támogatása — segítik az arra rá­szorulókat. A szociálpolitikai célok sajátosan való­sulnak meg az egyetemen és a főiskolán. A fiatalok érdekvédelmét a két intézmény­nél a KISZ látja el. Foglalkoznak a tanulmá­nyi ösztöndíjak, a szociális ösztöndíjak, a se­gélyek szétosztásával, albérleti és kollégiumi elhelyezéssel, munkavállalási lehetőségek fel­kutatásával. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem kiemelten foglalkozik a munkás-paraszt származású fiatalok szociális helyzetének javításával. A szociálpolitikai célok eredményes meg­valósítását kerületünkben széleskörű társa­dalmi összefogás segítette elő. E cselekvő segítség egyik bizonyítéka, hogy az üyen célból végzett társadalmi munkák értéke az 1974. évi 3 millió forint összegről 1978-ra már 12 millióra növekedett. *** A kerületi pártbizottság megvitatta a munkaokmányban foglaltakat és állást fog­lalt, hogy a VI. ötéves terv kidolgozásakor a szociálpolitikai, érdekvédelmi feladatok a terv előkészítésekor elemzően és kiemelten szerepeljenek. Ezért a kerületi VB felkérte az előterjesztés készítőit, hogy elemző mun­kájukat más szervek bevonásával folytassák. Az újabb tapasztalatokkal kiegészített ösz- szegzést a kerületi Tanács a VI. ötéves tervé­ben komplex módon szerepeltesse. P. V. MÚLTUNK MÍGBKSÜIÍSC ELKÉSZÜLT A BUDAPESTI VEGYIMŰVEK TÖRTÉNETE A Budapesti Vegyiművek 1976-ban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, ez alkalomból a vállalat dolgozói kollektív összefogás­sal megszerkesztették a gyár történetét, amelyet az ünnepség idejé­re képekkel, dokumentumokkal illusztrált tetszetős könyvalakban ki is adtak. Az újkori helytörténeti kutatás e szép eredményét mél­tatva emlékeztetünk rá, hogy a kutatómunkát a kerületi pártbi­zottság kezdeményezte, s a kerület számos üzeme, intézménye vál­lalkozott a feladatra, mert felismerték: eredményeink nagysága igazában csak akkor mutatkozik meg - különösen a fiatal generáció számára —, ha a mai kép mellé odaállítjuk a sok évtizeddel ezelőttit, s a fejlődést folyamatában érzékeltetjük. A Budapesti Vegyiművek 100 évének története felidézi a kapita­lizmustól a fejlett szocialista társadalom építéséig terjedő időszak politikai, gazdasági harcait és alkotó munkáját. Bemutatja a vegyipar egyre növekvő szerepét az ember igényeinek kielégítésében, szemlél­teti azt a szerepet, amelyet betölt a társadalmi munka termelékeny­ségének növelésében. A vállalat és jogelődei még a múlt században szervezték meg elő­ször Magyarországon a vegyipari alapanyagok gyártását, építették fel az első szuperfoszfát gyarakat, a felszabadulás utáni első években pedig itt állították elő az első korszerű szerves növényvédőszer-ható- anyagokat és kísérletezték ki nagy hatású kombinációikat a mező- gazdaságban a széles körben alkalmazott speciális műtrágyákat és növényi tápanyagokat. A vállalat nem egy területen - mint például a növényvédőszer gyártásban és speciális növényi tápanyagok előállí­tásában — a fejlődés élén jár. De nemcsak a gazdasági élet terén vannak feljegyzésre méltó ese­ményei a gyár 100 éves történetének. A munkások múltbeli nyomo­rúsága, küzdelme, s harca a kizsákmányolás ellen számtalan példát kínált megörökítésre, tanulságul az utókornak. A könyvből megtud­juk, hogy a sztrájkmozgalmak során a Hungária Kénsavgyár mun­kásságának első és legnagyobb sztrájkja 1905 júniusában volt. A dol­gozók 80 százaléka ekkor béremelést és tűrhetetlen munkakörülmé­nyeiben némi javulást harcolt ki az öt napig tartó munkabeszünte­téssel. A húszas években még nehezebbé vált a munkások helyzete. A Budapesti Vegyiművek elődvállalatainak üzemeiben dolgozók meg­rendítő helyzete jól érzékelhető a Népszava 1923. május 23-i szá­mának néhány idézett sorából: „A Kénsavgyárban 60—70 fokos me­legben dolgoznak a férfiak, órabérük 160—170 korona közt válto­zik. Ezek a legjobban dotált és legnehezebben dolgozó munkások. Elképzelhető, hogy ezért az éhbérért dolgozó emberek teljesen lerongyolódtak, mert hiszen a kénsavgyárban fizetett munkabérek­ből ruhára nem telik, még kevésbé munkaruhára. Ami volt is ne­kik, a rekkenő hőségben, a gázokkal telített levegőben lemállott ró­luk. Az utóbbi időben már úgyszólván teljesen ruha nélkül, mezíte­lenül dolgoznak a férfimunkások.” A II. világháború idején a fasiszta terror fokozódására az üze­mekben erősödtek a baloldali szervezkedések, sorozatosan hajtották végre a szabotázs akciókat. A háború utolsó időszakában a Hungária munkásmozgalmában kiemelkedő személyiség volt Pesti Barnabás, aki Párizsban szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját és ott lett a kommunista pért tagja. A párt utasítására 1943-ban illegálisan haza­tért és az Illatos úti telepen segédmunkásként elhelyezkedve bekap­csolódott az antifasiszta harcba. A német megszálláskor teljes illega­litásba kényszerült, mozgalmi munkáját azonban tovább folytatta, amíg 1944 novemberében el nem fogták. A börtönben a kínzások sem tudták megtörni, sem kilétét, sem társait nem árulta el. Decem­ber 24-én végezték ki Sopronkőhidán. A felszabadulás első napjaiban a vállalat dolgozói azonnal hozzá­láttak a romok eltakarításához, az újjáépítéshez. A Magyar Kommu­nista Párt, az üzemi bizottságok, valamint a Szociáldemokrata Párt üzemi szervezetei szinte megoldhatatlannak látszó feladatokra vál­lalkoztak: mozgósítva a dolgozókat helyreállították a munka meg­indításához nélkülözhetetlen áram- és vízszolgáltató berendezése­ket, újjáépítették a súlyosan megsérült üzemeket és alig fél esztendő múltán megindulhatott egyes üzemrészekben a termelés. Az ezt követő három évtized története már nem a régmúltat idézi, s noha a gyártörténet részletesen megírja, mi eltekintünk is­mertetésétől, hiszen az idősebb, de a középgeneráció is élő tanúja volt az eseményeknek. Ennyit röviden a Budapesti Vegyiművek 100 éves történetéről, a múltról, mely tanulságaival, a rengeteg nehézségen úrrá lett mun­káskollektíva eredményeivel hitet és erőt ad a vallalat 2400 dolgo­zójának a további sikerekhez. FERENCVÁROS 7

Next

/
Thumbnails
Contents