Ferencváros, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)
1980. február / Különszám
Életkörülmények, szociálpolitika Áttekintette a jelentés a kerületi oktatási és közművelődési tevékenység fejlődésének legfőbb jellemzőit is. Megállapította, hogy a testületek politikai és szakmai tudása fejlődő, munkájukat a helyes pedagógiai elvek és módszerek alkalmazása jellemzi. Egyre több férőhelyet biztosítanak a tanulóifjúság nyári táborozási igényeinek a kielégítésére. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hat kerületi fiókkönyvtárába évente 12—13 ezer új olvasó (a lakosság 15 százaléka) iratkozik be. Az iskolai könyvtárhálózat ellátottsága is megfelelő, egy tanulóra átlag 12 könyv jut, amely 50 százalékos fejlődést jelent. A munkásművelődésben a szocialista brigádtagok példamutatóan az élen járnak. Ugyanakkor figyelmeztető jelenség, hogy az üzemi szakmai oktatás, továbbképzés a négy és fél év alatt nem fejlődött jelentősen. A szociálpolitikai munkáról A szociális juttatások rendszere igen szerteágazó, ezért a munkaokmány nem térhetett ki részletes elemzésére. Kiemelte tehát a szociális gondozást és segélyezést, valamint a családvédelmet. Utóbbiból is elsősorban a gyermekekkel és időskorúakkal való törődést. Jelenleg kerületünkben 220 rászoruló részesül házi szociális gondozásban. A szociális segélyezésre fordítható összeg állandóan emelkedik. A segélyezés egyik közvetett formája az étkezési hozzájárulás egy fő részére 200 forint, csak időskorúaknak, amelyet kis nyugdíjakkal rendelkezők és diétára kötelezettek igényelhetnek. A rendszeres gyermek- védelmi segélyek összege — napközi költség- térítés stb. — 1979. első féléveben összesen 153 ezer forintot tett ki. A „Ferencvárosiak az idősekért” kerületi mozgalom keretében - a kerületi szervek anyagi hozzájárulásával — 1978-ban már harmadszor rendezték meg az időskorúak egyhetes, ingyenes pihenótáborát Ráckevén és Boglárlellén, egyenként csaknem 90 fő üdültetésével. Maga a mozgalom egyébként - amely 1976-ban indult - a kerületben élő 22 ezer nyugdíjassal való törődést, gondjaik, problémáik csökkentését határozta el és valósítja meg, lépésről-lépésre. A gondoskodás még nem vált széleskörűvé és általánossá, de jelei már dolgozóink és lakosaink áldozatvállalásai nyomán észrevehetőek. A családpolitikai célkitűzések megvalósítása sokrétű. A személyes segélyezésen és üdültetésen kívül jelentős a sokgyermekes családok és a fiatal házasok lakásproblémáival való törődés, a gyermekintézmény hálózat fejlesztése. Az üzemekben és intézményekben is széleskörű családpolitikai tevékenység folyik. Különböző kedvezmények - munkaidő- és műszakkedvezmény, egyedülálló nők támogatása — segítik az arra rászorulókat. A szociálpolitikai célok sajátosan valósulnak meg az egyetemen és a főiskolán. A fiatalok érdekvédelmét a két intézménynél a KISZ látja el. Foglalkoznak a tanulmányi ösztöndíjak, a szociális ösztöndíjak, a segélyek szétosztásával, albérleti és kollégiumi elhelyezéssel, munkavállalási lehetőségek felkutatásával. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem kiemelten foglalkozik a munkás-paraszt származású fiatalok szociális helyzetének javításával. A szociálpolitikai célok eredményes megvalósítását kerületünkben széleskörű társadalmi összefogás segítette elő. E cselekvő segítség egyik bizonyítéka, hogy az üyen célból végzett társadalmi munkák értéke az 1974. évi 3 millió forint összegről 1978-ra már 12 millióra növekedett. *** A kerületi pártbizottság megvitatta a munkaokmányban foglaltakat és állást foglalt, hogy a VI. ötéves terv kidolgozásakor a szociálpolitikai, érdekvédelmi feladatok a terv előkészítésekor elemzően és kiemelten szerepeljenek. Ezért a kerületi VB felkérte az előterjesztés készítőit, hogy elemző munkájukat más szervek bevonásával folytassák. Az újabb tapasztalatokkal kiegészített ösz- szegzést a kerületi Tanács a VI. ötéves tervében komplex módon szerepeltesse. P. V. MÚLTUNK MÍGBKSÜIÍSC ELKÉSZÜLT A BUDAPESTI VEGYIMŰVEK TÖRTÉNETE A Budapesti Vegyiművek 1976-ban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, ez alkalomból a vállalat dolgozói kollektív összefogással megszerkesztették a gyár történetét, amelyet az ünnepség idejére képekkel, dokumentumokkal illusztrált tetszetős könyvalakban ki is adtak. Az újkori helytörténeti kutatás e szép eredményét méltatva emlékeztetünk rá, hogy a kutatómunkát a kerületi pártbizottság kezdeményezte, s a kerület számos üzeme, intézménye vállalkozott a feladatra, mert felismerték: eredményeink nagysága igazában csak akkor mutatkozik meg - különösen a fiatal generáció számára —, ha a mai kép mellé odaállítjuk a sok évtizeddel ezelőttit, s a fejlődést folyamatában érzékeltetjük. A Budapesti Vegyiművek 100 évének története felidézi a kapitalizmustól a fejlett szocialista társadalom építéséig terjedő időszak politikai, gazdasági harcait és alkotó munkáját. Bemutatja a vegyipar egyre növekvő szerepét az ember igényeinek kielégítésében, szemlélteti azt a szerepet, amelyet betölt a társadalmi munka termelékenységének növelésében. A vállalat és jogelődei még a múlt században szervezték meg először Magyarországon a vegyipari alapanyagok gyártását, építették fel az első szuperfoszfát gyarakat, a felszabadulás utáni első években pedig itt állították elő az első korszerű szerves növényvédőszer-ható- anyagokat és kísérletezték ki nagy hatású kombinációikat a mező- gazdaságban a széles körben alkalmazott speciális műtrágyákat és növényi tápanyagokat. A vállalat nem egy területen - mint például a növényvédőszer gyártásban és speciális növényi tápanyagok előállításában — a fejlődés élén jár. De nemcsak a gazdasági élet terén vannak feljegyzésre méltó eseményei a gyár 100 éves történetének. A munkások múltbeli nyomorúsága, küzdelme, s harca a kizsákmányolás ellen számtalan példát kínált megörökítésre, tanulságul az utókornak. A könyvből megtudjuk, hogy a sztrájkmozgalmak során a Hungária Kénsavgyár munkásságának első és legnagyobb sztrájkja 1905 júniusában volt. A dolgozók 80 százaléka ekkor béremelést és tűrhetetlen munkakörülményeiben némi javulást harcolt ki az öt napig tartó munkabeszüntetéssel. A húszas években még nehezebbé vált a munkások helyzete. A Budapesti Vegyiművek elődvállalatainak üzemeiben dolgozók megrendítő helyzete jól érzékelhető a Népszava 1923. május 23-i számának néhány idézett sorából: „A Kénsavgyárban 60—70 fokos melegben dolgoznak a férfiak, órabérük 160—170 korona közt változik. Ezek a legjobban dotált és legnehezebben dolgozó munkások. Elképzelhető, hogy ezért az éhbérért dolgozó emberek teljesen lerongyolódtak, mert hiszen a kénsavgyárban fizetett munkabérekből ruhára nem telik, még kevésbé munkaruhára. Ami volt is nekik, a rekkenő hőségben, a gázokkal telített levegőben lemállott róluk. Az utóbbi időben már úgyszólván teljesen ruha nélkül, mezítelenül dolgoznak a férfimunkások.” A II. világháború idején a fasiszta terror fokozódására az üzemekben erősödtek a baloldali szervezkedések, sorozatosan hajtották végre a szabotázs akciókat. A háború utolsó időszakában a Hungária munkásmozgalmában kiemelkedő személyiség volt Pesti Barnabás, aki Párizsban szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját és ott lett a kommunista pért tagja. A párt utasítására 1943-ban illegálisan hazatért és az Illatos úti telepen segédmunkásként elhelyezkedve bekapcsolódott az antifasiszta harcba. A német megszálláskor teljes illegalitásba kényszerült, mozgalmi munkáját azonban tovább folytatta, amíg 1944 novemberében el nem fogták. A börtönben a kínzások sem tudták megtörni, sem kilétét, sem társait nem árulta el. December 24-én végezték ki Sopronkőhidán. A felszabadulás első napjaiban a vállalat dolgozói azonnal hozzáláttak a romok eltakarításához, az újjáépítéshez. A Magyar Kommunista Párt, az üzemi bizottságok, valamint a Szociáldemokrata Párt üzemi szervezetei szinte megoldhatatlannak látszó feladatokra vállalkoztak: mozgósítva a dolgozókat helyreállították a munka megindításához nélkülözhetetlen áram- és vízszolgáltató berendezéseket, újjáépítették a súlyosan megsérült üzemeket és alig fél esztendő múltán megindulhatott egyes üzemrészekben a termelés. Az ezt követő három évtized története már nem a régmúltat idézi, s noha a gyártörténet részletesen megírja, mi eltekintünk ismertetésétől, hiszen az idősebb, de a középgeneráció is élő tanúja volt az eseményeknek. Ennyit röviden a Budapesti Vegyiművek 100 éves történetéről, a múltról, mely tanulságaival, a rengeteg nehézségen úrrá lett munkáskollektíva eredményeivel hitet és erőt ad a vallalat 2400 dolgozójának a további sikerekhez. FERENCVÁROS 7
