Ferencváros, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)

1980. november / 2. szám

Tömegsport a Ferencvárosban- Mi a helyzet a IX. kerületben az üzemi és az intézményi tömegsport te­rületén? - Ezzel a kérdéssel állítottam be Karádi Ferenchez, a Ferencvárosi Sportfelügyelőség vezetőjéhez. — Nem valami rózsás. Kerületünk­ben közel 120 gyár, üzem, illetve intéz­mény működik, több tízezer ember dol­gozik itt. Sajnos csak igen kevesen vesz­nek részt a rendszeres sportolásban. En­nek különböző okai vannak. Az egyik gond talán a munkahelyi vezetők, illet­ve a sportért felelős emberek gyakori kö­zömbössége. Hiszen, ha csak azt emlí­tem, hogy mindössze 20—25 olyan mun­kahely van, ahol komoly gondot fordí­tanak dolgozóik testmozgására, és csak­nem 100 helyen jóformán nincs is sport­élet, - már meg is mondtam mindent. Azért nem ennyire egyszerű a hely­zet. A kerület sajnálatosan krónikus pá­lyahiányára gondolok. Mindössze négy olyan hely van a Ferencvárosban, ahol versenyeket tudnánk rendezni. A Sike­tek, a László-kórház, a Ferencvárosi Vasutas és a Kinizsi Húsos pálya. És ezeknek a létesítményeknek az elhelyez­kedése sem a legszerencsésebb. Minde­gyik az úgynevezett „külső” Ferencvá­rosban található, és kellően ki is vannak használva. A belső területeken pedig jó­formán nincs is sportolásra alkalmas sza­bad hely. Például az új lakótelepen. Per­sze, tudom, hogy vannak akik még ná­lunk is mostohább körülmények között dolgoznak és szervezik a tömegsportot. A munkahelyi olimpia bevezetésével azt reméltük, hogy végre kimozdulunk a holtpontról. Sajnos ez nem így történt. Mert ezen a versenysorozaton is ugyan­azok vesznek részt, akiket eddig sem kel­lett rábeszélni. Az igazság kedvéért el kell mondani, nemcsak a munkahelyi vezetőket hibáz­tatjuk. Baj van még a dolgozók szemléle­tével is. Nagyon sokszor halljuk, ha ki­megyünk egy-egy helyre, és szervezni próbálunk: - Minek ez nekünk? Egész , nap fizikai munkát végzünk, mozgunk mi éppen eleget. Próbáljuk győzködni őket, hogy ez merőben más irányú moz­gás, és ez a megterhelés jót tesz a min­dennapi, megszokott munka ellensúlyo­zására. Ha hiszi, ha nem, kimondhatatlanul boldogok vagyunk, ha sikerül megnyer­nünk egy-egy kis kollektívát. Szerencsé­re ez ma már egyre többször fordul elő. És tudjuk, ha belekóstoltak, már nem fogják többé abbahagyni a sportot, és fő szószólói lesznek társaik között. — Véleménye szerint, kimozdulhat-e a holtpontról a tömegsport, és ha igen, miben látja az előrelépés lehetőségét? — .Elsősorban a Szakmaközi Bizott­ság lehet az a fórum, amely a legtöb­bet teheti ezen a területen. Megszervez­ve az azonos területen és munkakörben dolgozó üzemeket, népszerűsítve a spor­tot. Ehhez a Sportfelügyelőség minden támogatást megad, hiszan a Szakmaközi Bizottság eddig is jó partnernak bizo­nyult. Ami pedig a pályahiányt illeti, egy kis összefogással azon is lehetne segí­teni. Kerületünkben nagyon sok iskola van, és úgy gondolom, hogy a tanintéze­tek igazgatói szívesen vennék, ha külön­böző kollektívák az iskolaudvarokon új pályákat építenének, vagy a régi hoznák rendbe. Ezeket később az építők is hasz­nálhatnák. S ha már az iskolát említet­tem, igen pozitív a kerület legfiatalabb lakóinek versenyprogramja, pontos nap­tárt állítottunk össze, amely szeptember­től május végéig szinte a kerület minden iskolását bevonja a versenyszerű sporto­lásba. Az üzemi sport területéről is bőven említhetnénk követendő példát. Jöjjön velem, éppen a Ferencvárosi Vasutas Pé- celi úti pályájára indulok. A Péceli úti pályára érve meglepő szö­vegű tábla fogadja az odaérkezőket: a Fe­rencvárosi Vasutas Sportkör minden hét­főn - szerdán és pénteken várja a spor­tolni vágyókat, akik 16-20 óra között vehetik igénybe a létesítményeket. Ennek megfelelően óriási volt a nyüzs­gés, amikor megérkeztünk. Mindenfelől labdák tompa pufogása hallatszott, s az emberek gyűrűjében hol itt, hol ott tűnt fel a Klub ügyvezető elnöke, Polocz Fe­renc. — Ma megint szép számmal jöttek —, mondta, amikor végre sikerült néhány szót váltanunk. - Büszkén mondhatom, a mi dolgozóinkat nem kell rábeszélni a rendszeres sportolásra. Most éppen 12 csapat részvételével a kispályás üzemi labdarúgó bajnokság zajlik. De a kosár­labda, az asztalitenisz és a tenisz és a te­nisz is igen népszerű. Hogy ez mennyire így van, arra egy példát említett. Évente mintegy 200— 230 különböző tömegsport versenyt ren­deznek, amelyen mintegy 60 ezren vesz­nek részt. Sokan természetesen többször is, hiszen mindössze négyezer dolgozó­juk van. Majd így folytatta: — Sportkö­rünk elsődleges feladata a tömegsport támogatása. De nemcsak a Ferencvárosi Csomópont dolgozóit látjuk szívesen, szeretettel várjuk a környező lakótelepen élőket is. Ezért hirdettük meg a „Nyitott pálya" akciónkat. Sajnos a környékről eddig még nem sokan látogattak el hoz­zánk. Ezért elhatároztuk, a Művelődési Ház programfüzetében is közzétesszük, hogy milyen feltételek mellett és mikor vehetik igénybe pályáinkat. De az igaz­sághoz az is hozzátartozik, hogy nem­csak mi, hanem a többi pálya, a László kórház, a Siketek és a Kinizsi Húsos is várja azon üzemek dolgozóit, amelyek nem rendelkeznek sportlétesítmények­kel. Tehát azért lenne hely a munkahelyi tömegsportversenyek megrendezésére. — Jó, hogy említetted a feltételeket- lépett oda hozzánk Kovács Gyula, a Gyógyszerész SK elnöke. - Ferikém, megint kunyerálni jöttem, újra megszer­veztük a kispályás bajnokságot. Mikorra tudsz beosztani bennünket? - Majd hoz­zánk fordulva a következőket mondta:- Tíz szakosztályunk közül hatnak a rendezvényeit itt tartjuk a Ferencvárosi Vasutasnál, mindig segítenek rajtunk.- Ezek után a két elnök bement az iro­dába, az időpontok egyeztetésére. — Látja, - mondta Karádi Ferenc —, a gyógyszerészeknél is igen komoly a tömegsport munka. A legjobbak közé tartoznak. A nemrég rendezett Egészség- ügyi Kupában például minden meg­nyertek, amit csak lehetett. A Péceli úton látottak és tapasztal­tak alapján igen jó érzéssel távoztam a Vasutas pályáról. Úgy gondolom, hogy a ferencvárosi üzemek sportért felelős ve­zetői nyugodtan ellátogathatnának egy kis tapasztalatcserére akár a Gyógysze­rész SK-hoz, akár a Ferencvárosi Vasu­tashoz' Fluck Miklós Ferencváros A IX. kerületi Tanács és a Hazafias Népfront kerületi bizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: dr. Németh Tibor. Felelős kiadó: Csizmadia Emilné dr. — Engedélyszám: III/2379/1976. Készült: az MSZH Nyomdában — 80.6269/3,— 10000 példányban. Felelős vezető:Nagy László.

Next

/
Thumbnails
Contents