Ferencváros, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)

1980. február / Különszám

(Folytatás a 3. oldalról)- Mennyire kapcsolódik a versenymozga­lom a gazdasági feladatokhoz?- A 165 brigád vállalása elsősorban a gazdasági feladatokhoz igazodik. A hétköz­napok azonban állandóan új és más meg­oldásokat kívánnak. Ezért úgy határoztak a brigádok, hogy felajánlásaikat folyamatosan bővítik a sajátos követelmények, a helyi vi­szonyok alapján. Ez mindenképpen magasabb szintre emelte a szocialista munkaversenyt.- Hogyan valósul meg az ellenőrzés és ennek milyen következményei vannak?- Segítő, irányító, ellenőrző munkánk rendszeres. Az ellenőrzések tapasztalatairól meghatározott időnként tájékozódik a párt- bizottság. A végrehajtóbizottság és az alap­szervezetek munkatervében ugyancsak meg­található a különböző beosztásban levő dol­gozók beszámoltatása. A kongresszusra való készülődés az emberek figyelmát fokozottan a közügyek felé fordította. A pártszerveze­teknek ez nemcsak segítséget jelent, de po­litikai felelősséget is. Többek között azt. hogy a kongresszus után is gyarapítsák, fenntartsák a most tapasztalt alkotó-, és kez­deményezőkészséget. Így igyekszünk meg­értetni. hogy ábr az ő felelősségük továbbra is fennáll, a politikai munka fő szervezői és irányítói az alapszervezetek. A munkaverseny bölcsője - Ferencváros Regős János oktatótiszt, munkaverseny- lelelős és 197S elejétől a pályafenntartási alapszervezet titkára.- A két kongresszus közötti időszakban milyen fejlődés tapasztalható az alapszer­vezet politikai irányító munkájában?- Tartalmasabbá vált a politikai irányító munka, ezt a gazdasági eredmények mutat­ták. Érezhető volt abból is, hogy erősödött a vita és kezdeményező készség, fejlődött a kritikai szellem.- Az alapszervezet ötvenöt fős tagságá­ból harmincnégynek különböző szintű poli­tikai végzettsége van. Továbbá, valamennyi vezetőségi tag rendelkezik a szükséges elmé­leti ismeretekkel. Az utánpótlás céljából fo­kozott figyelemmel kísérjük a párttagságra érett KISZ-fiatalok fejlődését. Tervünk, hogy fiatalítsuk sorainkat.- A politikai feladatok kialakításában mi kapott kiemelt fontosságot?- Az, hogy terveink találkozzanak az emberek egyetértésével, tenniakarásával. Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy növeljük dolgozóinkban a tulajdonosi szem­léletet. A legtöbb kérdésben kikérjük véle­ményüket. Ehhez a különböző fórumok ad­ják az alapot. A műszaki konferenciák, a ter­melési tanácskozások, a szocialista brigád­vezetői értekezletek, valamint a szakszerve­zeti bizottság és bizalmiak együttes ülése. Ezeken a fórumokon nemcsak bérkérdések­ről folyik a vita, hanem egyre inkább közös­séget érintő problémákról, vagy azok meg­oldását segítő javaslatokról is. A dolgozók bizalommal szólnak a legkényesebb témák­hoz is és nyíltszinen ítélik el azokat akik táppénzzel manipulálnak és így maradnak távol munkahelyükről. A brigádokon belül szintén tapasztalható ez a szemlélet. Amikor a kitüntetéssel járó összeget felosztják a brigádtagok között, és kereken megmond­ják, te azért kaptál kevesebbet, mert hátat fordítottál a gépnek, a munkának. Öröm érezni, hogy a dolgozó kollektívák döntő többségének tenniakarása a jó gazda felelős­ségéből fakad.- A gazdasági építőmunka a kongresszusi irányelvek középpontjában áll. Milyen részt vállaltak a feladatokból az itt dolgozók, el­sősorban a szocialista brigádok?- Állomásunkon 1979. július 13-án munkásgyűlést tartottunk. Itt ismertettük a csomópont kongresszusi és felszabadulási munkaverseny vállalásait. A szocialista brigá­dok évi vállalásaikat felülvizsgálva, 2-3 szá­zalékkal teljesítik túl tervüket. Azokra a cso­móponti vállalásokra pedig, amelyek a saját vállalásaikból hiányoznak kiegészítő vállalá­sokat tettek. Az így kialakított helyi vállalá­sokat az elmúlt év augusztusában tartott bri­gádvezetői tanácskozás fogadta el. A munka­versenyhez mi csatlakoztunk elsőnek és úgy érezzük, a verseny bölcsője Ferencváros. Ä munkaverseny segítette hozzá a szakszolgá­lati ágakat a lemaradások behozásához, illet­ve a feladatok túlteljesítéséhez. Fejlődött to­vábbá a kölcsönös segítségnyújtás a pálya­fenntartó és a forgalmi szakszolgálat között. A mi területünkön 17 szocialista brigád van, 238 dolgozóval. Közülük három brigád egy alkalommal aranykoszorús, a Ságvári Endre és a Zrínyi Miklós kétízben a MÁV Kiváló Brigádja lett. Ez utóbbi 1979-ben kapta meg a kitüntetést. Ugyancsak a múlt esztendő­ben, mi kaptuk meg egyedül a csomóponton a Szolgálati hely elismerést. Minőség, takarékosság Kiss Vilmos térfelvigyázó három évtized munkásmozgalmi tapasztalataival, területé­nek alapszervezeti titkára.- A takarékosság, a minőség, a haté­konyság többször szerepelnek pártunk XII. kongresszusának irányelveiben. Hogyan tudja ezt a Ferencváros pályaudvar megvaló­sítani a gyakorlatban?- Munkaverseny felajánlásainkban kife­jeződik a minőségre és a takarékosságra való törekvés. Kiemelt feladatunk például hogy a feladott és fuvarozásban levő áruk épségben megérkezzenek rendeltetési helyükre. Ná­lunk ez a minőség fogalmába tartozik. Nem mindegy az sem, hogyan bánunk azokkal a kocsikkal, vagonokkal, vonóerőkkel, ame­lyekkel dolgozunk. Az élőmunkával való gazdálkodás sem mindegy. A Gubacsi és a Nyugati rendezőnél, például a mozdonyok gazdaságosabb üzemeltetésével csökkentjük a forgalomba levő mozdonyok számát. Ez élőmunka és üzemanyag megtakarítást je­lent. . , " . , ,- A szocialista munkaverseny a gazdasági és a műszaki vezetők munkáját is segíti. Biz­tosítottak-e a szükséges feltételek?- Versenymozgalmunk több irányban serkenti a gazdasági és műszaki vezetők munkáját. Egyrészt gondoskodniuk kell a munkafelajánlások teljesítésének műszaki és egyéb feltételeiről, másrészt gondoskodni kell a megfelelő szervezettségről, egyben a folyamatos és szükséges munkaellátottság­ról. A szocialista munkaverseny a gazdasági és műszaki vezetők versenye is. Verseny a vezetési színvonal emeléséért, a műszaki fej­lődés gyorsításáért, a munkaszervezés javítá­sáért A szocialista munkaverseny morális és politikai hajtóerő. Növeli a dolgozók össze- forrottságát, erejét és sürgeti a vezető szer­vek munkájának javítását is.- A nyilvánosság a munkaverseny éltető ereje. Hogyan történik az eredmények és el­ismerések nyilvánosságra hozatala?- A dolgozók folyamatos tájékoztatása a végzett munkáról, a tervről és a teljesít­ményről tíznaponként, műszakonként tör­ténik. Tudjuk, a tájékoztatás hiánya a ver­senymozgalom gyöngülését eredményezné, ezért rendszeresen figyelemmel kísérjük az eredményeket. Decemberben például olyan érdembeli értékelést végeztünk, hogy tizen­ként kiváló dolgozó kitüntetés talált gazdára azok között akik a legtöbbet végezték. Ha már mi vagyunk a verseny első támogatói, hát megtesszük a tőlünk telhetőt. Nagy és megtisztelő feladatok végzéséről van szó. Arról, hogy megfelelve a magasabb követel­ményeknek, méltóképpen készüljünk pár­tunk XII. kongresszusára és hazánk felszaba­dulásának 35.évfordulójára. pjAGY IRÉN Sebészorvos és párttitkár Dr. Horváth István Schöpf-Mérei Ágost kórházbeli szobájának ajtaján csupán ennyi áll: főigazgató-helyettes. Ha valaha idetűztek volna egy kis cédulát: „és párttitkár”, régóta nem kellett volna levenni. Dr. Horváth Ist­ván ugyanis huszonhárom esztendeje viseli ezt a tisztséget.- 1950-ben végeztem el az egyetemet, 52-ben vettek fel a pártba, 1957-ben kerül­tem ebbe a kórházba. Néhány párttag volt csak. Három hónapra vállaltam a titkári megbízatást. Kezdő orvos voltam, tapaszta­latokat kellett szerezni, dolgozni. Nem mer­tem hosszabb időre eligérkezni. Még abban az évben nyolcán lettünk párttagok. Az el­telt évek alatt megkétszereződött a kórház létszáma, és ma huszonnyolc tagja van az alapszervezetnek.- Hogy bírta idővel, energiával sebész­orvosi, mozgalmi tudományos munkáját?- Áz ember nem kampányszerűen dol­gozik. A pártmunka nem jelent óriási pluszt, napi több órát. Folyamatosan el lehet vé­gezni. Közben jut idő munkára, olvasásra, publikációk írására, magánéletre. Semmi kü­lönös nem történt ez alatt a huszonhárom év alatt, csak egyre többet kellett letenni az asztalra. Ezt kötelességemnek is tartottam.- A párttag-orvosra, a párttitkár-orvosra jobban odafigyelnek a többiek is. Hogyan dolgozik, mennyit dolgozik.- Ebben a kórházban mindig is tekin­télye volt a pártmunkának. A régi igazgató, Ferencz Gábor, nagytekintélyű orvos, maga is 1933-as párttag volt. A párttagok itt min­dig duplán dolgoztak. Elindítói voltak, a Bajcsy kórház után, a brigádmozgalomnak, a munkamegjavító mozgalomnak.- Huszonhárom év után miért köszön le párttitkári tisztéről?- Az eltelt idő miatt. Valami indoka mindig volt, hogy a következő, az azután következő, meg a rákövetkező évet vállal­jam. Én tréfásan azt szoktam mondani, Ká­dár elvtárssal együtt lettem titkár. Egy mun­kahelyen, egy kórházban észre kell venni azt az időpontot, amikor már nagyon kellene fiatalítani Ráadásul én vagyok a főigazgató- -helyettes, és mint párttitkárnak az állami FERENCVÁROS

Next

/
Thumbnails
Contents