Ferencváros, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)
1980. február / Különszám
r Ott volt a KMP megalakítói között belép a Szociáldemokrata Pártba. Felelősség- teljes munkát végez, mindjobban azonosul a budapesti proletáriátus forradalmi harcával. A hatalom birtokosai elleni nyílt fellépéseiért feketelistára teszik, 1912-ben pedig a rendőrséggel való véres összetűzések alkalmával megsebesül. Hatósági felügyelet alá helyezik, mind nehezebben kap munkát, ez azonban nem töri meg az ifjú forradalmár hitét, erejét. A világháború kitörésekor, 1914-ben az elsők között küldik a frontra. Ö azonban nem sokáig harcolt a császárért és a királyért. Világnézetének kialakulására különösen nagy hatással volt Mosolygó Antal, a kiemelkedő munkásforradalmár, aki Magyarországon az elsők között tette magáévá azt a lenini elvet, hogy az imperialista háborút át kell változtatni polgárháborúvá. Néhány társával együtt rövidesen megadja magát, s az első háborús év végét már orosz hadifogoly- táborban tölti. Az oroszországi februári forradalom győzelmét a hadifoglyok tömegei nagy lelkesedéssel fogadták. Geiger Jánost, aki sok fogolytársához hasonlóan meggyőződött a bolsevikok és Lenin igazáról, hamarosan Moszkvába küldték, hogy szervezőmunkát végezzen a hadifoglyok között. Amikor a felvegy- verzett proletáriátus Petrográdon megdöntötte a burzsoá Kerenszkij-kormányt, Moszkvában is megindult a harc a szovjet- hatalomért, Geiger János a magyar internacionalistákkal vállvetve harcolt a junkerek ellen, míg a Kreml ostrománál súlyosan meg nem sebesült. Felépülése után tovább harcolt a szorongatott szovjethatalom védelmében. Fegyveres csoportja 1918 nyarán többek között részt vett a Szamuely Tibor és Jancsik Ferenc vezette osztagokkal együtt az eszerek lázadásának leverésében is. Mikor pedig 1918 őszén Magyarországon egyre inkább érlelődött a forradalmi helyzet, azt a feladatot kapta, hogy térjen haza és szervezze a dolgozó tömegek harcát az elnyomók ellen. Tevékenyen részt vesz a párt megalakításának előkészítésében, kommunista sejteket szervez, szenvedélyesen agitál, leleplezi a szociáldemokrata párt vezetőségében az opportunista, jobboldali szárnyat. Amikor pedig megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja, teljes energiájával kapcsolódik a propagandamunkába, a Ferencvárosban irányítja a pártszervező tevékenységet. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után minden erejét az új élet építésének szentelte. Segít a helyi tanácsok megszervezésében, az elrejtőzött ellenség leleplezésében, majd nemsokára Ferencváros katonai biztosa lesz, s megválasztják a Központi Tanács tagjának. Mindent megtett, ami csak telt az erejéből, hogy erősítse a Tanácshatalmat. Bárhol is ütötte fel a fejét az ellenforradalom, Geiger János nyomban ott termett, és sikeresen harcolt a fiatal Tanácsköztársaság védelmében. L sikereket azonban nem tulajdonította a maga érdemének, a párt közkatonájának tartotta magát, akinek egyetlen célja a nép ügyének szolgálata. Amikor a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napja után bekövetkezett a tragikus fordulat, Magyarországon marad, s Szamuely Tiborral és Korvin Ottóval kapcsolatot tartva illegalitásban szervezi az ellenállást. Azonban 1920 elején letartóztatják, a hírhedt Margit-körúti börtönben hónapokon át kegyetlenül kínozzák, majd kötél általi halálra, később a szovjet kormány közbenjárására életfogytiglani szabadságvesztésre ítélik. Ezt követően 1922-ben a Szovjetunióval kötött fogolycsere révén számos forradalmár elvtársával együtt elhagyja az országot, s családjával Moszkvában telepszik le. Uj életét az új társadalomban odaadó lelkesedéssel kezdte egy magyar politikai emigránsokból szervezett vállalat élén, de bármilyen töretlen volt akarata, szelleme, a megpróbáltatások, szenvedések közepette tönkrement egészsége 1926-ban végképpen felmondta a szolgálatot. A gyászszertartáson meleg szavakkal áldozott a meg nem alkuvó internacionalista emlékének két harcostársa és közeli barátja. Hamburger Jenő és Karikás Frigyes. Ennyi tehát röviden Geiger Jánosnak, a rendíthetetlen forradalmárnak élettörténete. Fiatalon, 40 éves korában halt meg, mert amíg élt, a kisemmizett népek boldogulásáért gondolkodás nélkül feláldozta erejét, energiáját, egészségét, mindenét. Munkásságának egy szakasza - s nem is a legjelentéktelenebb szakasza — a Ferencvároshoz kötődik. Megtisztelő kötelességünk Geiger János dicső emlékének megőrzése, s harcos, példamutató történetének továbbadása az utókornak. V.B. GYÓGYÍTÁS, BETEGELLÁTÁS rendelőkben gyakori hosszú várakozástól szívesebben veszik igénybe az üzemorvos segítségét. Különösen akkor teszik ezt, ha az orvosi ellátás jó és minden tekintetben megfelel a dolgozók kívánságának. Mint például a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárban, ahol egy főállású, naponta hat órán át rendelő üzemorvos van. A Gubacsi úti rendelőhöz tartozó terület szétszórt telepítésű, nagy kiterjedésű, rossz közlekedésű. A két körzeti orvosnak - az itt lakók mellett - 12 munkásszálláson 1480 személyét is el kell látnia. E körzetben igen magas az öregek és egyedül élők száma, ez növeli az orvosok terhelését. Az ellátás szakmai színvonala jó, a körzeti és az üzemi orvosok általában munkakörüknek megfelelő szakorvosok. Az üzemekben egyéb szakorvosok is rendelnek. így a Vegyiművekben fogszakorvos, bőr- és nőgyógyász, a Húsipari Vállalatnál nő- és bőrgyógyász, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárban nőgyógyász. Egyes vállalatoknál az integráció javította a dolgozók egészségügyi ellátását. A Vegyiműveknél például integrált szervezeti keretben valósították meg a szemészeti, a fülészeti ellátást, az EKG-vizsgálatokat és az onkológiai szűréseket. Az üzemi orvosok ellátnak olyan feladatokat is, amelyek nem tartoznak szorosan a munkakörükbe. A Vegyiműveknél családvédelmi tanácsadást, és terhestanácsadást is végeznek az orvosok. A körzeti orvosi ellátásra vonatkozó vizsgálat nem tárhatta fel azt, hogy milyen és hogyan alakult a lakosság egészségi állapota. Az üzemegészségügyi ellátás viszont szolgáltatott erre néhány fontosabb adatot. Ezek szerint a 100 dolgozóra számított táppénzes arány mindhárom üzemben magasabb, mint az ipari dolgozókra számított országos évi átlag. Különösen magas ez a Húsipari Vállalatnál 9,3 százalék. A betegállományba vétel egyik okát az üzemi balesetek adják, bár azok mindhárom vizsgált vállalatnál csökkentek. Az üzemi baleseteket éppúgy, mint a foglalkozási betegségeket jobb munkavédelemmel igyekeznek csökkenteni. Kedvező jelenség, hogy a vállalatok 1973 óta növelték a rehabilitációs munkahelyek számát. A vizsgálat tükrében elmondhatjuk, hogy az egészségügyi szolgálatok és a lakosság kapcsolata jó, a lakosság és az ipari üzemek dolgozói elégedettek orvosaik szakmai munkájával, emberi magatartásával. Viszont színvonalasabb kulturáltabb körülményeket joggal igénylik, különösen a Gubacsi úti rendelőhöz tartozók. A lakosok, az ipari dolgozók nagy számban támogatják az egészségügy munkáját a Vöröskereszt keretein belül. Ugyancsak segítik az egészségügyet a társadalmi és tömeg szervezetek is. Több támogatást várnak azonban az orvosok a lakóbí- zottságoktól és a KISZ-szervezetektől. A vizsgált körzetekben gond az egyedül élő, magatehetetlen öregek házi szociális gondozása. A rászorulók száma azonban nagyobb, mint az ellátottaké. Az előbbiek felkutatásában a körzeti orvosok és a lakóbízottságok sokat segíthetnek azzal, ha az ilyen emberek adatait közük az illetékes Vöröskereszt szervezettel. Bekapcsolódhatnának ebbe a munkába a szocialista brigádok is. A vizsgálat során tapasztaltak tehát vallanak a kerület egészségügyi helyzetéről - bár a különböző adottságú körzetekkel az eltérő feltételek között dolgozó ipari üzemekkel kapcsolatos megállapításai csak részben általánosíthatók. N.P. FERENCVÁROS 15 Geiger János
