Ferencváros, 1979 (4. évfolyam, 1-2. szám)

1979. május / 1. szám

r Áz ifjúsági parlament tapasztalatai a FEG-ben Munkájukkal bizonyítanak A vállalati ifjúsági par­lamentek jegyzőköny­vei általában nem tartoznak a krimi izgalmú ol­vasmányok közé. A Fegy­ver- és Gázkészülékek Gyá­ra a FÉG parlamenti jegy­zőkönyve mégis sok izgal­mas részletet tartalmazott. Tudnak az álló gépekről, az alkatrészellátás gondjairól, arról, hogy egyes termékek­ből túlságosan kevés készül. Emellett természetesen el­mondták saját gondjaikat is, hogy például hidegek a mű­helyek, vagy azt, hogy több lakást kellene építeni. A parlamenti hozzászólók kö­zül három fiatallal ültem le beszélgetni, Lakatos József- néval, Csuha László KISZ- titkárral és Prádel István­nal, megtudni, miért is szól­tak hozzá és lett-e javasla­taiknak foganatja az eltelt hónapok alatt. Csuha László: ezen az 1978-as parlamenten, érthe­tően, nagyon sok észrevétel hangzott el a gazdasági mun­kával, a gépek, a szerszámok kihasználtságával, a minőség­gel kapcsolatban. Az, hogy milyen színvonalú termékeket lehet előállítani, nem csupán a FÉG belső ügye. Függ az or­szág lehetőségeitől is. Az utóbbi időben, a rekonst­rukció keretében, a vállalat igyekszik lépést tartani a vi­lágpiac igényeivel, de ezt meghatározzák az anyagi le­hetőségek, a devizakeret. Nálunk is van létszámgond, vannak gépek, amelyek ezért állnak, bérmunkát sem lehet végeztetni rajtuk. — Sokat beszéltetek az anyagellátás gondjairól is. Csuha László: Hát igen. Itt van például a rugóteker­cselő gép. Veszünk egy rendkívül korszerű tőkés im­portgépet, amely a külföldi anyaggal megfelelően műkö­dik, a miénkkel már nem. Práder István: a jelenlegi devizagondok között helyet­tesítő anyagokat haszná­lunk. Ráadásul ezek az anyagok nem is mindig egyformák, az elején jól megy minden, egy idő után aztán jön ugyanabból a té­telből olyan anyag, amely már gondokat okoz, sok lesz a selejt. Ráadásul sokszor még a helyettesítőt is he­lyettesítik. — Nem tudom, mi a jobb megoldás, hazai anyagból selejtet gyártani, vagy a le­hetőségeket a végsőkig ki­használva. importálni. Lakatos Józsefné: nem­csak ez a két lehetőség léte­zik. Távlatban csak az lehet a cél, hogy a nyersanyagel­látásban is világszínvonalút produkáljon a magyar ipar. — Egyelőre azonban ott tartunk, ez a FÉG gondja is, beszéltetek is róla, hogy részben kevés a késztermék, részben á meglévő készülé­kekhez sem tudtok alkat­részt biztosítani. Lakatos Józsefné: igen, ezt én nap mint nap tapasz­talom. Én veszem fel a tele­fonokat, naponta 15—20-at. hozzánk fut be évi 1200— 1300 levél. Képzeld el. hogy telefonál egy kétgyermekes anyuka, aki ráadásul ikerba­bákat vár, hol, mikor tud vízrtielegítőt vásárolni. Meg­értem, hogy elkeseredett, hogy zokog és nem tudok ne­ki mást mondani, mint hogy mikor érdeklődjön ismét. A másik gond. hogy hatszáz­ezer készülékünk került kü­lönböző vásárlókhoz. Márka­védelem szempontjából is fontos lenne a megbízható, folyamatos alkatrészellátás. Ezt azonban csak egy-két éven belül tudjuk megolda­ni. Prádel Is jván: pedig ha nincs alkatrész, az minden­képpen pazarláshoz vezet. A GYERMEKÉV JEGYÉBEN~ Ferencváros a gyermekekért A januárban rendezett kerületi úttö­rővezetői konferenciára gondolva, hogyan kezdődött ez az esztendő? — Az úttörővezetői tanács három év munkájáról, eredményeiről és a gondok­ról adott számot. — mondta Nagy Ág­nes, a IX. kerületi úttörővezetőség elnö­ke. — A kisdobosokért, úttörőkért fára­dozó lelkes úttörővezetők munkája, ten- niakarása szükséges a további munkához is. Fontos feladatunk az úttörőcsapatok politikai és közéleti aktivitásának serken­tése, a gyermeki igények, a társadalmi, politikai feladatok összhangjának meg­teremtése. „Az úttörőszövetség csak akkor tölt­heti be hivatását — olvassuk a VI. Or­szágos Üttörővezetői Konferencia állás- foglalásában —, ha tovább erősödik po­litikai, társadalmi jellege, ha még haté­konyabb politikai, nevelési tényezője lesz a gyermekek közösségi életének.” E tennivaló kapcsán miről határo­zott a IX. kerületi úttörővezetői konfe­rencia? — Többek között arról is. hogy az úttörőelnökség munkájában tovább kell javítani a munkamegosztást, el kell érni. hogy minden tagnak testületi megbízatá­sa, feladata legyen. Bár még csak néhány hónap telt el ebben az évben, számtalanszor leírták ezt a szót: Gyermekév. Mit jelent ez a szó Nagy Ágnesnek? — Sok munkát, de rengeteg érdekes programot, és még több örömöt. A prog­ramok közül csak néhányat említek: KRESZ-parkot alakítunk ki az úttörő­ház mellett; a „ferencvárosi gyermekek napjával” csatlakozunk a „Gyermekek hete Budapesten” rendezvénysorozathoz; megszervezzük a szünidei sportolást, elő­készítjük a nyári táborokat. Fölkérjük a társadalmimunka-akcióban résztvevőket, hogy a munkabérük egy részét fizessék be a gyermekszolidaritási alapra. Megke­ressük a kerületi mozikat, könyvtárakat, közművelődési intézményeket, hogy ad­janak segítséget a ..barátaink” akció szervezéséhez. Antai Klára V J Dobpergés, harmo­^ nikaszó, zenebona fogad a Ferencvárosi Vasutas Dolgozók Művelő­dési Házában. A kerítésen hatalmas plakát újságpapír­ból: Utcaszínház. Épp jókor érkeztem, kezdődik az elő­adás. Á meghívottak a Cse­peli Radnóti Miklós Művelő­dési Ház színjátszói. Érde­kes, izgalmas játékkal figu­rázzák ki az üzemekben fo­lyó munkát, a rossz vezető­ket. a bürokratikus munkás- felvételt. A nézők a „Szocia- listabrigád-klub” tagjai, jó­kat derülnek a látottakon. Az előadás után az egyik nézőt, egyben klubtagot is, Pető Miklóst kérdezem, mi a véleménye a klubról, a programokról. — Nagyon hasznos, fontos dolognak tartom. Közelebb hozza egymáshoz az embe­reket, jó kapcsolataik ala­kulnak ki közöttük és ennek hatása a termelésben is meg­mutatkozik. A programok ér­dekesek. az érdeklődésnek megfelelően állítják össze őket. — Milyen programokat szeretnek .i legjobban? — Legnagyobb érdeklődés

Next

/
Thumbnails
Contents