Ferencváros, 1979 (4. évfolyam, 1-2. szám)
1979. november / 2. szám
9 Az ügyész a kérlelhetetlen, a könyörtelen, a törvények me^tartatásának rideg apostola. Vele szemben állnak a ,jók”, az igaz sag tala- nul üldözöttek, s a jog emberséges alkalmazásának ügyvedei. A filmek, színdarabok, regenyek bírósági epizódjai alapján sokan Uyen egysíkú képet alakítottak ki maguknak az igazságszolgáltatásról. Mi a valóságos helyzet? Hogy dolgozik egy ügyész? Erről beszélgetünk dr. Marosvölgyi Pállal, a IX. kerület vezető' ügyészével:- A kép azért sem valós, mert a bírósági tárgyaláson az ügyész maga sorolja fel a vádlott javára szóló enyhítő' és mentő körülményeket is... Másrészt a vádiratok megfogalmazása és a bíróság elé tárása korántsem meríti ki az ügyész, az ügyészség büntetőjogi tevékenységét. Az ügyészség egyik alapvető tevékenysége az általános törvényességi felügyelet is.- Miben áll a törvényességi felügyelet?- Egyrészt a kerületi vállalatoknál, intézményeknél, államigazgatási szerveknél rendszeresen megvizsgáljuk a jogszabályok alkalmazását, a törvények megtartását és azt, hogy a különböző szervek intézkedései összhangban vannak-e a jogszabályokkal. Áttekintjük például a munkaügyi döntőbizottságok döntéseit, a fegyelmi, a kártérítési ügyekben hozott határozatokat, vizsgáljuk a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok megtartatásánaik, továbbá a szabálysértési eljárások törvényességét stb. Másrészt felügyeletet gyakorlunk a kerületi rendőrkapitányság nyomozati munkája felett. Ennek az a lényege, hogy törvényes alap nélkül senki ellen ne induljon büntető eljárás és a bűnösség megállapításához minden szükséges bizonyítékot felderítsenek.- Eljutnak-e az ügyészséghez a kerületben lakók vagy dolgozók sérelmei? Foglalkoznak-e ezekkel?- Természetesen foglalkozunk a lakosság panaszaival, az úgynevezett törvényességi kérelmekkel. Az írásban vagy élőszóban tett bejelentéseknél esetről-esetre megvizsgáljuk, történt-e törvénysértés. Az ügyészi intézkedéseket részletes vizsgálat után hozzuk meg.- Megfelelő mértékben élnek-e a kerületiek ezzel a lehetőség- gel?- Sajnos még nem eléggé, bár ezen a területen az utóbbi időben némi javulás tapasztalható. Ezúton is szeretném bátorítani mindazokat, akik úgy vélik, hogy a hatóság vagy a munkahely igazságtalanul, netán törvénysértően járt el velük szemben: forduljanak hozzánk. Egyéb ügyekben is kérhetik véleményünket, szükség esetén tanáccsal szolgaiunk, vagy ha megítélésünk szerint törvénysértésről van szó, jegyzőkönyvet veszünk fel és megindítjuk a vizsgálatot.- Marosvöigyi elvtárs 13 éve dolgozik kerületünkben. A felhalmozott tapasztalatok birtokában hogy ítéli meg a vezető ügyész a kerület bűnözési helyzetét?- Véleményem szerint a bűnözés jó pár év óta stagnálónak mondható, helyzetünk nem jobb és nem rosszabb más kerületekéAZ ÜGYÉSZSÉG M U N KÁ J A nél. A hatáskörünkbe tartozó bűnügyek között ritkán fordul elő kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény. A bűncselekmények zöme a személyi tulajdont károsította (lopás, csalás). A másik cselekménytípus a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény. Ezek száma örvendetesmértékben csökkent, ami annál is inkább figyelemreméltó eredmény, mert kerületünkben 140 vállalat, intézmény, szövetkezet dolgozik. A népgazdaság elleni bűncselekmények - mint például az üzérkedések, árdrágítások, vámbűntettek - is kisebb jelentőségűek voltak. Az „illegális nemzetközi árucserét” gyakorlatilag sikerült megszüntetnünk a kerületben. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények elkövetőivel szemben az ítélkezési gyakorlat tovább szigorodott. Viszonylag magas az ittas vezetéssel elkövetett közlekedési vétségek száma.- Mit tart Marosvölgyi elvtárs a továbbiakra nézve a kerületi ügyészség fő feladatának?- Az egységesebb jogpolitikai szemlélet és az ennek megfelelő gyakorlat kialakítását, az eljárások egyszerűsítésének szélesebb körben való alkalmazását, az altalános törvényességi felügyelet színvonalának jobban megfelelő hatékonyabb, színvonalasabb ügyészi munkát. LACZKA MIKLÓS Gyorsabb elbírálás SZÉLESEDETT A TANÁCSI SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK FELADATKÖRE Az új Büntető Törvénykönyv (1979. évi IV. törvény Btk.) hatályba lépése folytán bővült a szabálysértések köre. A ßtk. egyik célkitűzése a büntetőjogi szabályozás egyszerűsítése volt. így a társadalomra kisebb fokban veszélyes cselekményeket szabálysértéssé minősítette, ezáltal ezek a cselekmények átkerültek az államigazgatási felelősségi rendszerbe, szélesítve a tanácsi igazgatási osztályok hatáskörét. A megnövekedett feladatok miatt szükségessé vált a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. tv. (a továbbiakban Sztv) felülvizsgálata és módosítása is. Á bűncselekményi kategóriából szabálysértéssé váló ügyfajták két csoportját lehet megkülönböztetni. Az egyik csoportba tartoznak az olyan cselekmények, amelyek korábban (1979. júliusáig) is szabálysértések voltak. (Megváltozott szabálysértési cselekmények.) Ilyenek például a lopás, csalás, sikkasztás, árdrágítás, stb. E cselekményeket az jellemezte és jellemzi, hogy csak bizonyos értékhatárig képeznek szabálysértést. Pl. a lopás 1000 Ft értékhatárig szabálysértésnek minősül. Ha az okozott kár 1000 Ft felett van, úgy a cselekmény bűncselekmény, és bírósági eljárásban vonják felelősségre az elkövetőt. Ez az értékhatár 1979. július 1-től emelkedett 1000.-Ft- ra. (Július 1. előtt az értékhatár 500 Ft volt.) A másik csoportba azok a cselekmények tartoznak, amelyeknek csak július 1. óta van szabálysértési alakzatuk. (Öj szabálysértési cselekmények.) Ilyenek pl. a becsületsértés, a magánlaksértés stb. Ezeknek a cselekményeknek az enyhébb, úgynevezett alapesetei képeznek szabálysértést. A becsületsértés önmagában szabálysértés, de súlyosabb esete.pl. tettleges elkövetés továbbra is bűncselekmény. A magánlaksértés alapesete szintén szabálysértés, de bizonyos körülmények között, pl. amikor az elkövető mást erőszakkal akadályoz abban, hogy a lakásába bemenjen, továbbra is bűncselekmény. A szabálysértési törvényben a legjelentősebb változást a tárgyalás tartására vonatkozó szabály módosítása jelentette. Az új szabályozás szerint tárgyalás tartása csak akkor lesz kötelező, ha a rendőri szabálysértési hatóság elzárással is sújtható szabály- sértést bírál el, más szabálysértési ügyekben valamennyi szabálysértési hatóság esetében pedig akkor, ha a tényállás nem tisztázott vagy a tárgyalás tartását a nevelő hatás elérése teszi szükségessé. A fiatalkorúak által elkövetett szabálysértést ezután is csak tárgyalás tartása mellett lehet elbírálni. Az új szabályozás eredményeként várható, hogy a jövőben a tárgyalás nélküli eljárás lesz az általános, míg a tárgyalás tartása a különös. A módosított szabálysértési törvény az uj Büntető Törvény- könyvvel együtt 1979. július 1. napján lépett hatályba. Július 1. óta az új szabályokat figyelembe véve_a szabálysértési előadók belátásától függ, hogy mellőzik-e a tárgyalást vagy sem. Ez azért nem lebecsülendő könnyítés, mert az ügyek tekintélyes részében világos a tényállás, a szabálysértést elkövető sem tagad, így nincs szükség tanuk meghallgatására. Egyszóval, a szükségtelen formaságok csökkenthetők, s ezáltal gyorsabb és megalapozottabb lehet az ügyek elbírálása. Dr. Szekeres Ibolya IX. kerületi ügyész FERENCVÁROS 11
