Ferencváros, 1979 (4. évfolyam, 1-2. szám)

1979. május / 1. szám

ÉRTÉKMÉRŐNK Á MUNKA Budapesti Vegyiművek Csökkenő létszám, növekvő nyereség A több mint százéves múltra visszatekintő Budapesti Vegyiművek nem tartozik a hazai gyáróriások közé. Az itt gyártott növényvédő­szerek és műtrágyák azonban nélkülözhetetle­nek mezőgazdaságunkban, s ugyanilyen jelen­tősek szerves és szervetlen alapanyagaink is. — Tavaly jó évet zártunk — mondja Sülle Ferenc tervosztályvezető. — Jó a szakember- gárdánk, s mintegy 2200 dolgozónk 2,9 milliárd forint értékű árut termelt. Nyereségünk elérte a négyszázmillió forintot, s ezzel elégedettek vagyunk. Már ami a múltat illeti... S ez az odavetett csonkamondat volt — mint később kiderült — beszélgetésünk kulcsmon­data. A múlt, bármily sikeres is, már múlt, az erőfeszítések viszont a jelent és a jövőt alakít­ják. — Az idén 3,3 milliárd forint termelési érték elérése a cél — folytatja Sülle Ferenc. — Ter­mékeinket keresik, ez ad reális alapot a to­vábblépésnek. Kedvezően formálódik termék- szerkezetünk is, az új és a bevált, hagyományos termékek egyaránt megtalálhatók nálunk. To­vább növeljük nyereségünket is, úgy tervezzük, hogy az idén elérjük a 440—450 millió forintot. A terv reális, de nem könnyű teljesíteni. Nemcsak azért, mert 10—12 százalékos nyere­ségnövekedést sohasem könnyű elérni, hanem . azért is, mert ezt az emelkedést most különö­sen nehézzé teszik a gazdasági szabályozórend­szerben történt változások. A nyereségnöveke­dést egyébként két forrásból kívánják elérni: az egyik a termelési értékek emelése, a másik fontos tényező pedig a termelési költségek csökkentése. — Sok fejtörést okoz nekünk — veszi át a szót Eszik Ferenc párttitkár — a szinte folya­matos létszámcsökkenés. Főleg budapesti gyár­egységeinkben megállíthatatlan ez a folyamat, a csökkenés eléri az évi másfél százalékot. Pe­dig nem alakulnak rosszul a keresetek nálunk, az idén is hat százalékos béremelést adtunk. A megváltozott körülmények nem teszik könnyű­vé sem a politikai, sem a gazdasági munkát, de azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy fel­készültünk. Amikor az éves terveket összeállí­tottuk, a szabályozók már ismertek voltak, fi­gyelembe vehettük őket. Sok fórumon vitattuk meg elképzeléseinket, nem hiszem, hogy van olyan munkás vagy alkalmazott a gyárban, aki időben ne értesült volna a változó körülmé­nyekről, a növekvő követelményekről. — Feladatainkat csak akkor oldhatjuk meg — mondja Sülle Ferenc, ha kedvezőbb ter­mékszerkezetet alakítunk ki. Ezt a munkánkat könnyíti, hogy vállalatunknak nincsenek hitel­kötelezettségei, eddig a fejlesztéseket saját for­rásokból tudtuk végrehajtani. A vállalat vezetősége határozott intézkedése­ket léptetett életbe a terv valóraváltása vé­gett. Javították a termelésszervezést, megte­remtették annak a lehetőségét, hogy az esetle­ges anyagkésésekkor azonnal, rugalmasan át­csoportosíthassák a munkásokat olyan terüle­tekre, ahol nincs zökkenő az alapanyag-ellátás- , ban. Ezzel egyidejűleg alaposan megszigorítot­ták a költséggazdálkodást, s lépéseket tettek a kieső idők csökkentésére is. A nagyjavításokat, amelyek a vegyi üzemekben időről időre elke­rülhetetlenek, olyan időszakokra irányozták elő, amikor a legkisebb a kapacitáskiesés (erre egyébként az üzem szezonális jellege jó lehető­séget ad), s úgy irányítják ezeket, hogy a ter­vezett idő alatt be is fejeződjenek. Az intézkedések hatása érezhető: az első ne­gyedéves tervet valamivel túlteljesítették. Nem kivételes üzem a Budapesti Vegyimű­vek. Nem kap külön kedvezményeket, amit el­ér, azért keményen meg kell dolgoznia. S ami ebben a legjobb: ezt mindenki természetesnek tartja. Orbán Attila A ZÖLDÉRT célja Bővített választék, kulturáltabb kereskedelem — Tudtuk, nehéz feladat előtt állunk — ért egyet az igazgató —, de bíztunk abban, megbirkózunk vele. Ma is ezt valljuk. — A nyolcvanas évekre már minden jó lesz — veszi vissza a szót Ábrahám Ferenc. — A most kialakulóban levő ter­melési profil meghozza majd a várt eredményeket. Ezért döntöttünk úgy, hogy vállalni kell az átmenet nehézségeit. Nem volt népszerű feladat. Munkásgyűléseken tártuk fel elképzeléseinket, nem titkol­va a buktatókat sem, és a munkások egyetértettek ve- lün_k. Ma már körvonalazódik a kibontakozás lehetősége, s ez­zel párhuzamosan gyengülnek a kialakult feszültségek, bár feloldódásukról még korai be­szélni. A munkások helyt áll­tak. Amikor késtek az új gé­pek, s a régi masinákon kel­lett a nagypontosságú alkat­részeket gyártani, akkor szak­maszeretetükkel és tudásuk­kal pótolták a hiányt. — Erre az évre 347 millió forint termelési értéket ter­vezünk — tájékoztat az igaz­gató. — Most indult az egyik új típus szériagyártása, s ez mindig kritikus időszak. Jog­gal kérdezheti: ha ennyi a nehézség, miért ilyen tervet állítottunk össze? Részben azért, mert szorít a külföldi kötelezettség, részben azért mert meg kell jelenni a pia­con az új típusokkal, ha ké­sünk, az csökkenti termékeink újdonságértékét. S van még egy okunk: minél nagyobb mennyiségű gépet gyártunk, annál inkább mérséklődik, a veszteség. Az Esztergagépgyár — a számítások szerint — 1981-től lesz ismét nyereséges. Addig a cél: a veszteség csökkenté­se. S egyetlen nap megállás sincs: a termékváltás folyta­tódik. Milyen évet zárt a Szer­számgépipari Művek Eszter­gagépgyára? Nincs egyszavas válasz. Rosszat, ha a termelé­si eredményeket forintban számolom, nyereségszázalék­ban mérem. De jót, ha arra gsndolok, hogy ma már kifo­gástalan minőségű termékeket állítanak elő gyakran mosto­ha körülmények között... Még egy tény ide kívánko­zik: ma már az Esztergagép­gyár minden terméke minden piacon könnyen és jól értéke­síthető. Igaz, ez még nem váltható át forintokra, de hol­nap már minden bizonnyal: igen. Orbán Attila Fotó: Pataki Zsolt Számos tényező befolyásol­ja a főváros, így a IX. kerület jó ellátottságát is, amely első­sorban a Budapesti Zöldség- Gyümölcs Értékesítő Szövet­kezeti Vállalat feladata. A múlt esztendőben a kedvezőt­len időjárás egyes cikkeknél érési eltolódást, míg a papri­ka, a paradicsom, a szőlő, a dinnye esetében pótolhatatlan lemaradást okozott: a vállalat burgonya, zöldség, gyümölcs értékesítése 9,5 százalékkal csökkent az előző évhez ké­pest. Felelőtlenség lenne bár­mit is mondani az idei várha­tó időjárásról, ám azt nyu­godt lelkiismerettel állítjuk, a ZÖLDÉRT idei munkája kul­turáltabb lesz. Az üzleti kultúra fogalma nemcsak az eladók udvarias­ságát, a boltok tisztaságát je­lenti, hanem azt a gyakorla­tot is, hogy fonnyadt árut a raktárban ne tároljanak, a friss pedig az üzlet polcain, a kirakatban csábítsa vásár­lásra a fogyasztókat. A ZÖLDÉRT a fővárosban hat új önkiszolgáló boltot nyit az idén és a hagyomá­nyos boltok közül többet ön- kiszolgálóvá alakítanak. így például a Ráday utca 25. alatti, a Bakáts téri, az Üllői út 91/A alatti bolt, a Tolbu- hin körúti csarnokban két üz­let lesz önkiszolgáló. Fontos, ho&r a ZÖLDÉRT- emblémát viselő üzletek a kulturált kereskedelmet rep­rezentálják, mert a vásárló a vállalat tevékenységét, a bol­tokon és az adott dolgozók vi­selkedésén keresztül minősíti. A Belkereskedelmi Minisz­térium az idei viszonylag mérsékeltebb ütemű forga­lomnövekedés mellett az érté­kesítési feltételek javítására hívta fel a figyelmet. Elsődle­ges feladat az alapellátás, hogy a lakosság valamennyi rétege megfelelő árú és vá­lasztékú cikkekhez jusson, ezért ebben az esztendőben 17 600 vagon árut, burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt juttat a vásárlókhoz a ZÖLDÉRT vállalat. Sobók Ferenc o

Next

/
Thumbnails
Contents