Ferencváros, 1979 (4. évfolyam, 1-2. szám)
1979. november / 2. szám
Kongresszusra készülünk Nemcsak addig... A munkaverseny-mozgalom országépítésünk mindig megújuló eró'forrása. Az egyének, a brigádok, a nagyobb kollektívák felajánlásai mindig tükrözték hazánk gazdasági helyzetét. A felszabadulás 35. évfordulójára és a XII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó munkaverseny időszaka gazdasági fejló'désünk számos sajátosságával rendelkezik. Nem az a cél, hogy minden áron többet termeljünk, hogy a munkahelyek grafikonjain minél magasabbra íveljenek a százalékgörbék. A közismert jelszavak tömören kifejez- hetcík: azt kell termelnünk, amit el is tudunk adni. S ezért - a vállalás legyen bár a munkahelyi közösségek belső ügye - a verseny sikere az egész társadalom erdeke. Kerületünkben több üzemet, vállalatot kerestünk fel. Azt kérdeztük: hogyan látják ők saját vállalásaik és a társadalmi érdekek összefüggéseit?- A SZIM Esztergagépgyára nehéz hónapokat él át - mondta A,brahám Ferenc, a pártbizottság titkára. - Úgy nevezhetném, ez a termékváltás korszaka. Embert próbáló korszak, munkásainknak van mit vállalniuk... Van... Feladatuk az eddigieknél pontosabb gépek gyártása, ehhez azonban a szükséges szerszámgépek, az eszközök egy része még nincs birtokunkban. Hiányukat a munkások gyakorlata, szakértelme, fokozott figyelme és fegyelme pótolja. Vállalásuk talán egyike a legnehezebbnek: az emberi magatartás minőségének javítása. A Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállat pártbizottságának titkára, Patay István, meglepően kezdte tájékoztatását:- Felajánlásaink többsége az árbevétel növelését szorgalmazza. Minek emelkedik az ára?- Nem úgy értem - mosolygott előre, mint aki várta a kérdést. - Vállalatunk 24 féle feladatot old meg. Tevékenységünk lényegében szolgáltatás. Ha egy-egy munkát, amely előre nem tervezhető hibaelhárítás, gyorsabban végzünk el, ugyanazon idő alatt többet „szolgáltathatunk , másrészt több időnk jut más, tervünkben szereplő feladat ellátására.- Tehát az idővel versenyeznek. Milyen eszközökkel?- Harmincnál több szocialista brigádunk vállalta az átgondoltabb munkaszervezést, a munkaidő és munkaeszközök maximális kihasználását. Ezek a szó eredeti értelmében nem eszközök, nem új és többet tudó gépek. A többlet az emberben van, a hozzáértés kevéssé kiaknázott tartaléka ez. Az új a szemlélet, az egyéni felelősségérzet a társadalom általános és megfoghatatlan felelősségvállalása helyett. Add a neved! - így a jelmondat, s nálunk, különösen örvendetes, a fiatalok kezdeményezték ezt a módszert. A szállítási osztály brigádjai az árbevételt 5 százalékkal emelik és ezt csak a gépjárművek jobb kihasználásával érhetik el. Az Ybl Miklós szocialista brigád az egy főre eső termelési értéket 7 százalékkal növeli, nyilvánvaló, hogy nem növelhetik a munka költségeit, éppen fordítva: ésszerűen takarékoskodnak. A gépjármű üzem Ifjúság brigádja 100 ezer forint értékű bontott anyag újrafelhasználását tervezi, az üzemeltetési osztály a kezelésünkben lévő ,.átmeneti házak” lépcsőházi világítását fénycső-armatúrára alakítja át, így 72 ezer kilowattóra megtakarítást érnek el.- Mit tesznek a kerületért?- Amit eddig is tettünk. Társadalmi munkánk ellenértekét átutaljuk. A boglárlel- lei és a ráckevei ifjúsági táborok fenntartásában kétkezi munkát végzünk. Bár mi a főváros vállalata vagyunk, kitüntetésként kaptuk például az V. kerületi tanács zászlaját, de odatehettük a IX. kerületi zászló mellé, gondolom, azt sem érdemtelenül adományozták. A Bútorértékesítő Vállalat működési területe az egész ország, kerületünk csak vezérigazgatóságának otthona. Somossy Bélá- né, a vállalati központ pártszervezetének titkára azonban itt a „kilencedikben” kezdte mozgalmi életét, s ha fiatal nagymama is, még is csak az idősek megannyi szálával, emlékével kötődik a kerülethez,. ,- Központunk irodistáiból alakult az Ötödik ötéves terv brigád. Olyan emberekből, akiknek fizikai szakmájuk is van, megfogták a szerszámot, kicsinosították a Telepi utcai iskolát, s felújították a bútorokat. No, nem nagy ügy, nem szaladt szét a híre úgy, mint a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben felajánlott országos vállalásunknak, amit október közepén vitatott meg a brigádvezetők tanácskozása.- Mi ennek a lényege?- Vállalásunk egyetlen pontját, szakaszát sem tudjuk, nem is akarjuk egyedül végrehajtani. Nem részletezem a bútoripar és bútorkereskedelem helyzetét, eléggé ismert. Mi az ország valamennyi jelentős bútorgyárát és szövetkezetét, a bútorszállításban közreműködő országos és helyi fuvarozókat, az árusításban érdekelt nagy- és kiskereskedelmi egységeket egyetlen cél érdekében közös vállalásra kértük fel. A cél: ami bútort lehet kapni, az legyen kifogástalan minőségű. A gépsorok munkásától a szállítókig mindenki érdekelt a végrehajtásban.- Vállaltak is a részvételt?- Igen. Csatlakoztak. Közösen elhatároztuk azt is, hogy nem termelünk külön exportból visszamarad tat. A bútorkereskedelem árualapja egyféle lesz, kifogástalan minőségű. És nemcsak addig, amíg a munkaversenyt értékelik . Nemcsak addig... A terebélyesedő versenymozgalomnak ez is Íratlan jelszava. Fejlett szocialista társadalmunk építésében, gyarapításában az ünnep napjai csak állomások - az út tovább vezet Együtt a közös célokért Minden kerület sajátos egész: egyszerre él önálló életet, s ugyanakkor elkülöníthetet- len része az ország fővárosának. A IX. kerület, mindemellett, egyike Budapest legösszetettebb kerületeinek: erős ipara van, a fejlett kereskedelmi hálózat és jelentős közlekedési vállalatok megtalálhatók éppúgy, mint a sok általános és középsikola, van egyeteme és van főiskolája. A kerület határain belül vannak országos hatáskörű irányító szervek, kutatóintézetek és a főváros egyik legnagyobb egészségügyi intézménye is. Ferencvárosban 80 ezer ember dolgozik, 9 ezer diák tanul és 85 ezer fő lakik. Összetett kerület, mondtuk, s ez a sokszínűség sokféle munkát, árnyalt politikát, megfontolt vezetést kí-i ván. Erről beszélgettünk Varga J. Lászlóval, a kerületi pártbizottság titkárával.- Jó időben került sor erre a beszélgetés2 FERENCVÁROS
