Ferencváros, 1979 (4. évfolyam, 1-2. szám)
1979. május / 1. szám
Az elődökre emlékezve A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének 60. évfordulóját ünnepeltük a közelmúltban. Hazánk és kerületünk dolgozói tisztelettel emlékeztek meg nemzeti történelmünk e jeles időszakáról, amikor népünk történelme so- lán először a szocialista forradalmak élvonalába került és elsőként követte az orosz munkások, parasztok példáját. Az első magyar szocialista forradalomnak hatalmas feladatokat kellett megoldania az országban és a fővárosban egyaránt. A forradalmat vezető munkásosztálynak igazságtalanságokat kellett orvosolnia, amelyek megoldására a magukat „történelminek” mondó uralkodó osztályok — éppen osztálykorlátaik miatt — soha nem tudtak és nem is akartak vállalkozni. A történelmi szükségszerűség hozta létre a Kommunisták Magyarországi Pártjában megtestesülő élcsapatot. Azt a vezető erőt, amely képes volt helyes választ adni a polgári demokratikus forradalom továbbvitelének lehetőségeire, amely kivonta a munkásosztályt az opportunisták és a burzsoázia befolyása alól és létrehozta szövetségét a parasztsággal. A forradalmi munkásmozgalom a munkás- és katonatanácsok segítségével kettős hatalmat hozott létre, s növelte a forradalmi tömegek nyomását a polgári kormányzatra, valamint a szociáldemokrata megalkuvó vezetőkre. A „hogyan tovább” kérdés elől a polgári kormányzat és a velük együttműködő szociáldemokrata jobboldal hosszú időn át próbált kitérni. 1919 februárjában — a forradalmi baloldal megsemmisítése érdekében — még a kommunista vezetők bebörtönzésével is megpróbálkoztak, de semmilyen eszközzel nem tudták útját állni a forradalom továbbfejlődésének. 1919. március 21-én — a bebörtönzött Kun Béla által korábban kidolgozott — tízpontos tervezet alapján létrejött a két munkáspárt egyesülése és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, A tőkések és földbirtokosok uralmát a proletariátus diktatúrája, a munkások és földműves szegények hatalma váltotta fel. Kerületünk proletárjai számára is új életet hozott a Tanácsköztársaság kikiáltása. 1919. április 1-én a Ferencvárosban is megalakult a munkás- és katonatanács. Április 7-én rendezték a munkáshatalom helyi szervének, a tanácsnak a megválasztását, amelynek tagjai közé a munkásosztály legjobbjai kerültek. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletéi és döntései napról napra tovább fejlesztették a szocialista forradalmat. Az ipari üzemek, áruházak, szállodák és' lakóházak államosítása kerületünk lakosaiból is nagy örömöt váltott ki. A vágóhídi munkástanács április 21-én átvette az üzem igazgatását a volt tulajdonostól. Az üzem nagycsarnokában tartott ünnepségen munkások százai ünnepelték a történelmi pillanatot. A tanácskormány intézkedései nyomán sokat javult a munkások és más dolgozók szociális helyzete. Törvénybe iktatták a 8 órás munkaidőt, béremeléseket hajtottak végre, érvényt szereztek az — egyenlő munkáért egyenlő bért — elvének. A lakásínség megoldása érdekében a kerületben is igénybe vették a gazdagok lakásait. És nemcsak így segítettek a lakásnélküliek tömegein. 1919. május 11-én Vágó Béla az építésügyi népbiztosság vezetője a Népszavában megjelent nyilatkozatában közölte, hogy a Mária-Valéria telepen levő katonai barako- kat lakóházakká alakítják át. Két hét alatt elvégezték a munkát és a tanács lakáshivatala megkapta az épületeket, melyeket a legrosszabb helyzetben lévő proletárcsaládok között osztott ki. Az egykor átalakított házakat éppen napjainkban bontottuk le, hogy helyet adjanak az itt épülő 900 modern, napfényes lakásnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Ferencváros A IX. KERÜLETI TANÁCS ÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1979. I MÁJUS Éljen május elseje, a nemzetközi proletariátus ünnepe MÄJUS (Kürthy Anna rajza)
