Ferencváros, 1978 (1-2. szám)
1978 / 1. szám
1980-RA ELKÉSZÜL AZ ÚJ METRÓSZAKASZ A Nagyvárad tértől A metró: gyorsaság, korszerűség, kényelem. Am a metró kényelmetlen is tud lenni. Nem menet közben, hanem előtte: amikor és ameddig épfii. Forgalomelterelés, tilalmi táblarengeteg, terelő utak és por, felfordulás mindenütt. Az üllői út lakói, s a József Attila-lakótelepiek a megmondhatói, mennyi apróbb és nagyobb kellemetlenségeket, bosszúságot okoz a környéken a metró építése. Hanem ha kész lesz... a pompás új szakasz mindenért bőségesen kárpótol majd. Lássuk, hogyan?! — A metró észak—déli, már megnyitott első szakaszához délről csatlakozó, úgynevezett II/A vonalszakasszal 4,7 kilométerrel hosszabbodik a budapesti metróhálózat — magyarázza Vélsz Ödön, a Metró Beruházási Vállalat építési főmérnöke. — A vonal a Határ úti állomásig a felszínről, résfalakkal határolt nyílt munkagödörben épül. Előbb a Népliget oldalán, majd a MÁV-híd pillére között elhaladva az Üllői út IX. kerületi oldalán. A Határ úti állomás az Üllői út IX. kerületi felén lesz. A pálya az állomás után monolit vasbeton szerkezetű, folyamatosan emelkedő alagúton, majd nyitott U-kereten át vezet a felszínre. A felszínen éri el a végállomást, a Kőbánya-Kispest vasútállomásnál. A metró új vonalán öt állomás épül. A járókelők már láthatják ezek „nyomait”. Jöjjenek hát velünk a föld alá, állomásnézőbe. A Nagyvárad téri megálló utáni következő állomás a népligeti lesz. Az ott épülő csarnokaluljáró 2800 négyzetméter alapterületű, minden sarkán kijárattal, s feljáróval a Könyves Kálmán körúti villamosperonokhoz. Az aluljáró közepén üzletek lesznek: dohány-, édesség-, könyvesbolt, valamint virág- és hírlapüzlet. A szerelvény rövid robogás után az Ecseri úti megállóhoz ér. A végállomás, ma még csak maketten. Épül az Üllői út—Könyves Kálmán körúti felüljáró. Az oldalperonos, egy-egy ki járatú állomásról az Üllői út alatt folyosórendszerű aluljáró indul. A következő, a Pöttyös utcai állomás: kijárata (és az Üllői út alatti aluljáró) a felszíni elosztócsarnokba torkollik, ahol kisebb nagyobb üzletek várják az utasokat. Űjabb robogás, újabb állomás: Határ út. Itt nagy csomópont is épül, villamosok és autóbuszok végállomásával. Kisvártatva a metró is a végállomáshoz ér, a Kőbánya-Kispest csomóponthoz. Ez megjelenésében, városrendezési és forgalmi szempontból is modern, komplex építmény lesz. Az acélszerkezetű, csupaüveg, műanyag centrum gyalogos felüljárója magába foglalja a felszíni metróvégállomást, a vasútállomás szolgálati egységeit, és ABC-áruház. utasellátó pavilon is helyet kap. A forgalmat hat mozgólépcső segíti majd. — Az új metrószakasz építése látványos városrendezési munkálatokkal egészül ki — búcsúzik a majdani pálya végén Vélsz Ödön főmérnök. — A Népligetnél 2x2 sávos, 360 méteres közúti felüljáró készül: a Határ útnál — a repülőtéri forgalom gyorsítása végett — 350 méter hosszú, 2x1 sávos felüljáró épül az Üllői út és a Ferihegyi út ösz- szekötésére; a végállomásnál — a Sibrik Miklós útnál — 2x2 nyomsávos felüljáró köti össze Kőbányát Kispesttel. Az átépítések után a Határ útig osztottpályás, 2x3 sávos út épül 100 ezer négyzetméter összfelülettel, mintegy 50 ezer négyzetméter parkoló csatlakozásával. S hadd tegyek mindehhez még annyit: a metró új állomáscsarnokai gránitpadlót kapnak, a Népligetnél pedig zománcburkolatú acéllemezek borítják majd a falakat. * A 4,7 kilométeres új szakaszon több mint kétezer építőmunkás dolgozik. Köztük az aranykoszorús Budapest szocialista brigád 30 tagja. Munkahelyük az építkezés legbonyolultabb része, a népligeti csomópont. Négy szint épül itt: alul a metró mélyállomá- sa, feljebb — de ugyancsak a föld alatt — gyalogos-aluljáró, a felszínen közút, felette, az Üllői úton átívelő Könyves Kálmán körúti felüljáró. A brigád nevét onnan kapta — mint Németh Lajos brigádvezető újságolja —, hogy tagjai Budapest legjelentősebb létesítményeinek építésében vettek részt. Akad közöttük olyan is, mint Kuron Ferenc, aki az Erzsébet-híd építésén is dolgozott már. A Budapest brigád nem köny- nyű körülmények között, 8—9 méterrel a talaj szint alatt dolgozik. E kis kollektívához tartozni dicsőségnek számít. Nem is vesznek fel akárkit. A jelentkező előbb egy év próbaidőt kap, és ha bizonyított, akkor lehet a szocialista brigád tagja. A brigád rangjához méltóan végzi tennivalóját. Tagjai vállalták, hogy saját munkájuk tökéletes elvégzése mellett más brigádoknak is segítenek, ha azok netán lemaradnának. Az építésben nemcsak a Budapest brigád tűnik ki, de Népligeti pillanatkép. LENYÖ LÁSZLÓ FELVÉTELEI puszta felsorolásukhoz sem lenne itt elegendő hely, hát még érdemeik méltó bemutatására. Ám a sok száz eredményes közreműködő közül hadd emeljük ki néphadseregünk katonáit, akik szak- és segédmunkájukkal, fegyelmezettségükkel jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a Il/A vonalszakaszon mielőbb megindulhassanak a szerelvények. S ezzel el is érkeztünk a kérdések kérdéséhez, amire bizonyára minden ferencvárosi kíváncsian várja a választ: mikor utazhatunk a Nagyvárad tértől Kispestig? Nos, ha az építők a start pontos napját még nem is ismerik, annyit felelősséggel ígérnek: két év múlva, 1980-ban megindul a metró az új szakaszon! És remény van arra is, hogy a Nagyvárad tér és a Határ út közötti útpálya fele még az idén megnyílik a forgalom előtt. „Ehhez azonban — dr. Nagy Rudolf, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatójának szavaival — a metró építésében részt vevő sok ezer mérnöknek, munkásnak és alkalmazottnak tudása legjavát kell adnia”. Ebben pedig nincs hiány. MÉSZOLT GABOR A József Attlla-lakótelep tízezrek otthona Bemutatjuk kerületünket Lakótelep az egykori város peremén L akótelep: egyforma házak, előre gyártott elemek, cseperedő parkok, rendezett, nyílegyenes utcák, utak. Egyik olyan, mint a másik, akárha indigóval készítették volna a terveket. Ám a főváros egyik lakótelepe, noha küllemére ez is ilyen, mégis más, mint a többi új városrész. Más, mert múltja van, más, mert neve s léte sajátos jelentést hordoz. „A Mária Valéria-telep lakói sorsüldözöttek, évek óta munkanélküliek és alkalmi munkák felhajszolásával tengetik életüket. A lakótelep berendezése egészségtelen ... Szomorú telep ez. Olyan borzalmassiralmas állapotban van, hogy Budapest szégyenfoltja.” Az országgyűlésben 1936- ban mondotta ezt egy szociáldemokrata képviselő. Egy teleplakó pedig: „A Mária Valéria- telepre emlékezvén akaratlanul is a koncentrációs táborok döbbenetes képe villan elém. Igen, tábor volt ez is valaha, a szegények, a nincstelenek lágere. Nem volt körülfonva árammal töltött szögesdróttal... az itt lakókat a nyomor, a kiszolgáltatottság kötötte a rozzant, düledező viskókhoz. A szoba-konyhás barakklakásokban heten, nyolcán szorongtak ...” A viskók között szennyvíz bűzlött, az emberek éhesen ődöngtek, s egy fiatal munkásasszonyt, aki — hogy családja meg ne fagyjon — a pályaudvarra ment elhullt széndarabokat gyűjteni, halálra gázolt a vonat... Nomen est omen: a név — jel. S milyen különös: Budapest legkeservesebb, legembertelenebb nyomornegyede a fényűző palotákban élő Habsburg-főhercegnő nevét kapta. Nem ok nélkül persze: a főhercegnő 1916-ban kegyeskedett meglátogatni a telepen lévő hadikórház rokkantjait, s amikor négy évvel később a kórházi barakkokból szükséglakásokat csináltak, a „lakótelep” Mária Valéria főhercegnő nevét vehette fel. Cifra nyomorúság ... Nomen est omen ... S egyáltalán nem különös: amikor 1959-ben megkezdték a szégyenletes Mária Valéria-telep bontását, új, modern lakótelep építését, az ide költözők közös óhaja volt: viselje és hirdesse a 7000 lakásos szép lakótelep annak a nevét, aki a kerület szülötte, akit proletárgyermekként a ferencvárosi utcák neveltek, aki „az adott világ varázsainak mérnökeként” a proletariátus szebb, jobb jövőjéért élt és alkotott, József Attiláét. S ma is így él a köztudatban ... M. G. Kispestig
