Ferencváros, 1978 (1-2. szám)
1978 / 2. szám
✓ H a. ma valahol gond az óvodák zsúfoltsága, szociális ellátottsága, akkor Budapesten az. A főváros IX. kerületében mégis csaknem minden igényjogosult gyerek óvodába került. Hogy mi módon sikerült ezt megoldani, erről kérdeztük Prei- zinger Sándornét, a kerületi tanács munkatársát. — Tizenöt tanácsi és nyolc üzemi intézmény működik a kerületben. A tanácsi óvodákban 1859, az üzemiekben 610 gyereknek van helye. Valójában jóval több gyereket fogadnak, hiszen a tanácsi óvodák kihasználtsága 125, az üzemieké 120 százalékos, ezáltal 3074 gyereket tudtunk elhelyezni. Az év közben 154 édesanyának jár le a gyermekgondozási segélye, még az ő gyerekeiket is felvesszük. Nálunk sem könnyű a helyzet. Kicsit kisegítő szerepet játszunk, ugyanis sokan járnak ide dolgozni Kispestről, Vecsés- ről, a X. és a XI. kerületből is. Az ő csemetéiket ugyancsak itt kell elhelyezni. Mindössze harmincegy felvételi kérelmet utasítottunk el. Más kerületekben ez a szám. — A kerület lakosságának a létszáma hozzávetőlegesen állandó. Ha itt is nagyarányú lakásépítés volna, mi sem lennénk jobb helyzetben. Másrészt: sok a kerületben a szocialista üzem. Szerződést kötünk velük öt évre. A vállalat évente bizonyos ösz- szeget fizet óvodai fejlesztésre, s ezért meghatározott keretet kap. Mindenki jól jár, hiszen művészet óvodát fenntartani a központi költségvetésekből. A vállalati pénzekből újítottuk fel, építettük ót a közelmúltban az Óbester utcai és a Balázs Béla úti óvodát. Persze nemcsak ebben nyilvánul meg az üzemek segítsége. Sokat Óvodák — óvodások köszönhetünk a szocialista brigádoknak, amelyek sok társadalmi munkaórát fordítanak ilyen célra. Szaktudásukat gyakran igénybe vesszük, s ők szívesen jönnek. — És a szülők? — ök is! Természetesnek veszd- hogy rájuk is szükség van. Apróbb javításokat végeznek el bútorokon, játékokon, szerelnek, javítanak, ha valami hiba van. • ndák? — A tizenöt tanácsiból nyolc új építésű, persze nem vadonatújra kell gondolni. Van barakkban is — mint a Telepi utcai — és van olyan is, amit iskolából, régi óvodából alakítottunk át. Valamennyi intézmény zsúfolt. Azt mégsem engedhetjük meg magunknak. hogy ne százhúsz gyereket tegyünk oda, ahová ideális esetben száz férne. — A munkaerőhelyzet? — Százötvenkét óvónőre van szükség a kerületben. Mindössze húsz képesítés nélküli dolgozónk van, de ezek többségében is tanulnak már. Tizenöt nevelőnk felsőfokú képesítést szerzett. Sok fiatal óvónő elmegy szülni, helyettesítésük nem mindig egyszerű: nagyobb terhet jelent azoknak, akik maradnak. összefoglalva: a főváros más kerületeivel összevetve nincs rossz helyzetben a IX. kerület. De... Az üzemek és óvodák, szocialista brigádok és szülők, társadalmi intézmények összefogása segíthet abban, hogy a ma gondja holnapra ne lépje túl a megoldhatóság határát. CSERI ISTVÁN A tartási, életjáradéki ^ és öröklési szerződések alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A törvénykönyv legutóbbi módosítása a tartási szerződéseket is érintette. E szerződésekről, a tanulságokról és problémákról beszélgettünk Réti Sándorral, a IX. kerületi Tanács VB igazgatási osztályának vezetőjével. — Az újabb szabályozás szerint — mondta — jogi személy is köthet tartási szerződést; a tartási kötelezettség változatlanul kiterjed a gondozásra, a gyógyítattásra, az ápolásra és az eltemettetésre. A lakásbérleti jogviszony folytatása céljából kötött tartási szerződéseknél az alapvető' követelmény továbbra is az együttlakás. Enélkül nem lehet a lakásbérleti jogviszonyt megszerezni. — Hogyan indul útjára egy tartási szerződés? — Az ügyfelek jelentős része először felkeresi az igazgatási osztályt, hogy tájékozódjék a szerződés megkötésének feltételeiről. Ilyenkor elmondjuk tapasztalatainkat, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződés megkötése milyen nagy körültekintést és megfontolást igényel. Minden esetben kihangsúlyozzuk, hogy ha a szerződés jóváhá- gyása után nézeteltérés támad a felek között, állam- igazgatási úton csak korlátozott lehetőségeink vannak. A problémát egyébként gyakorlatilag a szerződés megszüntetése sem oldja meg, mert az eltartó továbbra is a lakásban marad jogcím nélküli lakóként. Az idős eltartottak ilyenkor a tanácstól várják a segtséget, de mivel lakást biztosítani nem tudunk, így rendszerint a probléma is megoldatlan marad. — Mi történik a szerződés benyújtása után? — Minden esetben kimegyünk a helyszínre, jegyzőkönyvet veszünk fel a felek személyi, vagyoni körülményeiről, a lakás jellegéről, a benne lakók számáról, meghallgatjuk a lakóbizottságot, a házfelügyelőt, adott esetben valamelyik lakót. — Hallhatnánk néhány szót a tartási szerződések számáról, a problémákról? — E szerződések száma évről A tartási szerződésekről évre emelkedik. Ez nyilván összefüggésben van a lakáshiánnyal. A felek közötti viszony megromlásának fő oka: a rossz lakásviszonyok, a szo- ba-konyhás lakások, amelyekben megnő a súrlódások lehetősége. Az eltartók gyakran igyekeznek az eltartott megkopott, öreg bútorait kicserélni és ehhez a szerződés megkötése előtt meg is szerzik a beleegyezését. Amikor azonban sor kerül a az eltartott meggondolja magát, mert úgy érzi, hogy a bútorok kicserélésével már nem az övé a lakás. Előfordulnak az élelmezéssel kapcsolatos problémák A' eltartott ekkor azt hogy nem kap olyan színvonalú ellátást, mint amilyennel az eltartó saját magát ellátja. Az idős, egyedülálló eltartottak sokszor keveslik a szerződésben leírt szolgáltatások nyújtását, ezen túlmenően — s ez emberileg érthető — olyan igényekkel is fellépnek, hogy beszélgessenek, foglalkozzanak velük az eltartók, akik munka után hazatérve inkább saját magukkal, vagy kiskorú gyerekükkel vannak elfoglalva. — Ki ellenőrzi a szerződéseket? — Az osztály ügyintézője és a társadalmi aktívák. Szükség szerint, évente általában kétszer kerül sor az ellenőrzésre. A korábbi években két idős személy jelentette a társadalmi aktíva-hálózatot, jelenleg már öten vannak. A szerződő felek általában megelégedéssel fogadják a tanácsi megbízottakat, megbeszélik az adott problémákat, s az eltartók is pozitívan reagálnak ellenőrzéseinkre. Tettünk erőfeszítéseket annak érdekében, hogy aktívahálózatunkat jelentősen bővítsük. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot a társadalmi szervekkel, valamint az üzemekkel is. Eddig azonban kevesen jelentkeztek, hogy segítségünkre legyenek. K. Gy. DCedoes Ölámáink ! Harmadik éve jut el önökhöz lapunk, a Ferencváros. A szerkesztő bizottság, a lapot író és szerkesztő újságírók, fotóriporterek az önöket leginkább érdeklő kérdésekre igyekeznek válaszolni a lap hasábjain. V d önök is a lapszerkesztés inunk.ij. ni .1. hasznos tanácsaikkal segítsek a zeik- a/, eddigieknél tartalmasabb sok szinubb, mindannyiuk érdeklődését kiváltó újságot jelentethessünk meg. írják meg: miről, mit szeretnének olvasni a Ferencváros 1979. évi első számában. Kérjük ötleteiket, javaslataikat a Hazafias Népfront kerti lei5 ' ' 1 ságához (1092 Bp„ Kinizsi u. 22.), küldjék b- 15-ig. Segítségüket és közreműködésüket előre is ko-,., ... A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG 4 <
