Ferencváros, 1977 (1-2. szám)
1977 / 1. szám
F erencvárosiak az idősekért A Hazafias Népfront IX. kerületi bizottsága tavaly májusban, a kerületi küldöttértekezleten „ferencvárosiak az idősekért” elnevezéssel társadalmi akciót hirdetett. A Ferencvárosban 25 ezer idős ember él. ök azok, akik az elmúlt évtizedekben gazdasági, politikai munkájukkal formálták a jövőt, hozzájárultak a mai, szocialista Magyarország alapjainak a megteremtéséhez. Vannak köztük olyanok is, akik még mindig erejük teljében tevékenykednek, de sokan koruk és meggyengült egészségi állapotuk miatt bizony segítségre szorulnak. Mit tesz a2 ő érdekükben a Ferencváros? — kérdeztük a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottságán dr. Erődi Ju- ditot, a szociálpolitikai bizottság vezetőjét. — Bizottságunknak 11 olyan tagja van, aki a kerületben élte le élete nagy részét, sok nyugdíjast ismer. Horváth János a kerületi pártbizottság titkára volt több mint tíz évig, dr. Tar Piroska az István Kórházban a vérellátó központ vezetője, dr. Dobos Gyuláné a' kerületi tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője. Mindannyian igyekszünk, hogy megkönnyítsük és szebbé tegyük kerületünk idős dolgozóinak életét. A Ferencváros az idősekért akció keretében közös programot dolgoztunk ki a kerületi tanáccsal, a KlSZ-bizott- sággal, a Magyar Vöröskereszt IX. kerületi vezetőségével és a szakszervezet IX. kerületi szakmaközi bizottságával. A tanács azon túl, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel törekszik az idős emberek életkörülményeinek javítására, a körükben végzett tömegpolitikai munka fokozására, a feladatok egész sorát foglalta idei programtervezetébe. Többek közt felkéri a körzeti orvosokat, hogy mérjék fel, kik azok az idős, egyedülálló emberek, akik segítségre szorulnak. Patronálásu- kat a szocialista brigádok és az iskolások vállalják majd. Megszervezik a kórházi ápoláson levő és hozzátartozókkal nem rendelkező betegek látogatását is a KISZ-szel, a HNF-fel és a helyi Vöröskereszt-szervezettel. A kerületben már működik a Hámán Kató úton a nyugdíjasok klubja, az V. ötéves tervben azonban szerepel az öregek napközi otthonának építése is, melynek határideje 1979. A szociális foglalkoztatóban lehetőséget nyújtanak a munkabíró nyugdíjasoknak arra, hogy jövedelmüket kiegészítsék. Évente megtartják az öregek napját. A kerületi sportfelügyelőség természetjáró-szakosztálya megfelelő kirándulásokat, túrákat szervez az időseknek. A felsoroltak csak töredékét alkotják a terveknek, de ezekből is nyilvánvaló, hogy széles körűen, mindenre kiterjedő figyelemmel végzik ezt a munkát. A IX. kerületi KISZ-bi- zottság szintén bekapcsolódott a mozgalomba. A fiatalok elsősorban a kerületben lakó idős emberek látogatásából veszik majd ki részüket. Találkozót szerveznek az idős veteránokkal, és műsoros estet adnak az öregek napközi otthonában. A helyi Vöröskereszt-szervezet aktivistái megkeresik azokat, akik már nehezen tudják ellátni magukat. Segítenek a ház körüli munkákban, a bevásárlásban, a gyógyszerek kiváltásában stb. Szorgalmazzák továbbá, hogy az üzemi Vöröskereszt-szervezetek a szocialista brigádok közreműködésével vállaljanak kollektíván gondozási feladatokat, és a nyugdíjba Vonulás előtt álló dolgozóiknak szervezzenek előadásokat az idős kor sajátosságairól, tudnivalóiról. A IX. kerületi vezetőség 16 pontos programtervezete szintén széles körűen tartalmazza a feladatokat. A szakszervezetek IX. kerületi szakmaközi bizottsága pedig a ferencvárosi nyugdíjasklub működését, szervezeti életét, a kulturális programok előkészítését kíséri fokozott figyelemmel. Ingyenes autóbuszkirándulásokat szervez, gondoskodik a betegek meglá-- togatásáról, a kedvezményes üdültetésükről. Vállalati jogtanácsosok bevonásával rendszeresen előadásokat tartanak a nyugdíjasklubban jogi kérdésekről. — Szívesen fogadjuk a szocialista brigádok és iskolák felajánlásait — mondta dr. Erődi Judit. — De az akció végrehajtása során azt is- el szeretnénk érni, hogy elsősorban a lakók segítsenek, azok, akik az idős emberek közelében vagy éppen a szomszédjában laknak. Jó volna, ha kerületünkben senki sem menne el közömbösen az öregek, a nyugdíjasok gondjai mellett, SZÉNASI ÉVA ESZTERGÁLYOSOK Beszélgetés a Szerszámipari Művek Esztergagépgyárának egyik szocialista brigádjával A Szerszámipari Művek Esztergagépgyárának egyik híressége az Asztalos János forgácsoló szocialista brigád. A közösség 1971-ben alakult mint ifjúsági brigád; bár tagjai — esztergályosok, köszörűsök, diszpécser, művezető — idősödtek, fiatalos lendületük nem lohadt. Tavaly elnyerték az aranykoszorús jelvényt, s éppen ott- jártunkkor tudták meg, hogy idén a vállalat kiváló brigádja lettek. A forgácsolók mások munkájáért dolgoznak, az oly fontos munkaeszközért, az esztergagépekért. Kitűnő teljesítményük feljogosította őket, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom s a vasascentenárium tiszteletére pótfelajánlásokat tegyenek. — Hogyan lehet a fej, a gondolat segítségével megnövelni a felajánlásokat úgy, hogy a formalitás vétkébe ne essenek? — kérdeztem Lukácsy Attilát, a brigád helyettes vezetőjét. — Mi az esztergapad lelkét készítjük, a nagy pontosságú fogaskereket. A fogaskerékgyártás külön tudomány, nekünk nem tud besegíteni más üzem, csak berkeken belül tudjuk megoldani a feladatokat. Már az alapvállalásban felajánlottuk a „többszakmás beosztást”, vagyis azt, hogy szakembereink — akik több mesterség csínját- bínját ismerik — készek más területen is dolgozni, ha a vállalati érdek így kívánja. Pótfelajánlásunkban pedig ezt minden bérkiegészítés nélkül vállaltuk. Azt hiszem, ez kézzelfogható többlet, s egyáltalán nem formális felajánlás! — Mire vállalkoznak ezenkívül? — Komoly beruházás valósul meg üzemünkben; egy rendkívül korszerű, bonyolult gépet kapunk. Az októberi forradalom s a vasascentenárium tiszteletére elhatároztuk, hogy mi magunk heti egy továbbképzést szervezünk. A technológus szocialista brigád tagjait hívjuk meg előadónak, s a fogaskerékgyártás mélyebb kérdéseibe is „belemegyünk”. Mi így segítjük szakmai tudásunk fejlesztését, s azt, hogy felkészültebben fogadhassuk a kitűnő, új masinát. — Mire fordítják a brigádtagok szabad idejüket? — Szeretnénk, ha tagjaink szabad idejük egy részében olvasnának. Már az alapvállalásban elhatároztuk két- három, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő szépirodalmi mű elolvasását. Tény, hogy vannak olyanok, akik sehogyan sem jutnak el a regények utolsó oldaláig. A pótfelajánláskor kitaláltuk s vállaltuk, hogy minden egyes mű tartalmi kivonatát, „eszmei mondanivalóját” összefoglaljuk, megbeszéljük, s a brigádnaplóba bevezetjük — szerintünk így még az is gazdagodik, aki teljességében nem ismeri a regényt. — Mit tesz a brigád a „szocialista módon élni és dol- gozni”-elv megvalósításáért? — Mi ezt a követelményt nagyon reálisan, gyakorlatiasan fogjuk fel. Például szerintünk a szocialista életmód egyik tényezője a máson való segítés, a közösségért érzett felelősség. Alapvállalásunkban ezért kapott helyet, hogy brigádunk — ha szükséges —•. besegít más kollektívák munkájába. A pótfelajánláskor törtük a fejünket, és elhatároztuk; egy kollégát külön patronálunk, hogy csökkenjen a magas selejtszázaléka... Hogyan lehet megnövelni a felajánlásokat? Gondolattal, ötlettel. Példamutató közösségi együttgondolkodással. V ___________________________J 7 F ERENCVÁROS
