Ferencváros, 1977 (1-2. szám)
1977 / 1. szám
állapítani, hogy a BHV sem „ideális” körülmények közepette végezte munkáját. Hiszen köztudott, hogy a hetvenes évek első harmadában romlott a tőkés értékesítés lehetősége, akadozott a hazai alapanyagellátás is. Milyen munkával igyekeztek hát ellensúlyozni ezeket a gátló tényezőket? Fejlesztéssel. Az egész iparág — az exportstruktúra javításáért is! — komoly beruházásokat valósított meg. Ez időben a BHV 533 millió forinttal gazdagodott, s rekonstrukciói, új létesítményei hozzájárultak az eredményesebb exporthoz. (Különösen fontos volt a sonkakonzervüzem rekonstrukciója, a kispesti exportvágóhíd egy részének megvalósítása, az exportmarhahús előkészítő és rakodóüzemének korszerűsítése, a szalámigyár új hűtőgépházának megépítésé.) Emellett nem jelentéktelen áz az összeg (694 millió forint), amelyet részben elhasznált, öreg eszközeik fenntartására fordítottak. Csökkenő létszámmal, nem könnyű közgazdasági helyzetben érték el, hogy termelési értékük több mint 101 százalékra, exportjuk az eredeti elképzelésekhez képest 156 százalékra nőtt. Vagyis az eredményeket döntően a jobb, szervezettebb, hatékonyabb munkával érték el. Nagyok a mostani öt esztendő feladatai is. A tervtörvénynek megfelelően csökken az élőhúskivitel (1975-höz viszonyítva 1980- ra 57 százalékra), míg jelentősen nő a készítmények exportja (184 százalékra.) ' Korszerűen, gazdaságosan ENNIVALÓEXPORT A BHV: versenyképes a világpiacon A vállalatok most sem dolgoznak gondok nélkül, hiszen a világpiaci viszonyok még nem módosultak számunkra kedvezően, az új felvásárlási és termelői árrendszer kedvező hatását még csak később érezteti. A Budapesti Húsipari Vállalatnál is egyértelmű a teendő: a korszerű termelési és exportszerkezet kialakítása igényli a tudó-, mányos megalapozottságot, a céltudatos műszaki fejlesztést, a hatékony technológiai munkát, a jó fel- készültséget, a szakmát ismerő, szerető munkás- és vezetői kollektívát. Az emberi minőségért A BHV az ötödik ötéves tervidőszakban mintegy egymilliárd forintot fordít beruházásokra, fejlesztésekre. Ennek hozzávetőleg hetven százalékát a termelés. a gazdálkodás, a hatékonyság, az áruminőség, az exportképesség fokozására — gyártóvonalakkal, géI pekkel. berendezésekkel. Mi valósult meg eddig e célokból? Kifejezetten kiviteli célokat szolgál a kispesti exportvágóhíd beruházásának folytatása, vagy a do- bozsonkaüzem szociális épületének befejezése. De ez utóbbi már más beruházási területre visz minket. A jó munka fontos feltétele a jó munkakörülmény, a színvonalas szociális ellátás. A BHV beruházási forrásainak mintegy tíz százalékát kívánja a biztonságos munkavégzésre, szociális létesítményekre fordítani, (öltöző, fürdő, melegedő — vagy például: a IX. kerületi tanáccsal közösen 280 személyes gyermekintézményt építenek.) A Budapesti Húsipari Vállalatnál tehát nagy hangsúlyt helyeznek a legfőbb termelési tényezőre: az emberre! Térjünk vissza „fogalmainkhoz”: jó felkészültség, szakmát ismerő, szerető munkás- és vezetői kollektíva — nélkülük semmilyen ga-dasági, exportcél nem érhető el. Ezért a BHV-nál nagyon sokat tesznek az emberfők kiműveléséért. Vezetőik továbbképző tanfolyamokon tabuinak, középkádereik, munkásaik ismeretfelújító-korszerűsítő tanfolyamokon vésznek részt. Célul tűzték 800 fős szakmunkásgárdájuk lehető megduplázását — vállalati tanfolyamok útján. Ily módon is törekednek az eredményesebb, korszerűbb termelésre. Első a hazai ellátás A mostani ötéves tervben komoly exportfeladatok várnak a BHV-ra, különösen a húskészítmények, a dobozolt áruk terén. Ugyanakkor meg kell birkózniuk a hazai teendőkkel, például az olcsóbb áruk termelésének fokozásával. (A kerület lakói is meggyőződhettek, hogy a hazai ellátás színvonala sokat javult. Ez az árubőség indokolja, hogy feleslegeinket mmél jobban érvényesítsük a külpiacokon, így azokhoz a rubelekhez, dollárokhoz jutva, amelyek az „ennivalóexport” ellenértékeként iparunk, mezőgazdaságunk nélkülözhetetlen fejlesztési céljait szolgálják!) Hogy a BHV milyen pontosan érti a népgazdasági célokat, magáévá tette a közösségi érdeket, szemlélteti a vállalati stratégia, amelyet Kökény István igazgató így fogalmazott meg: „A vállalat fejlesztéssel, a termékszerkezet korszerűsítésével, a munkafeltételek javításával arra törekszik, hogy exportfeladatait maradéktalanul teljesítse, sőt a piaci lehetőségeket kihasználva túlteljesítse. FÓTI PÉTER
