Ferencváros, 1975 (1-2. szám)
1975 / 2. szám
Országgyűlési képviselőjelöltjeink 24-ES VÄLASZTÖKERÜLET DR. BOGNÁR JÓZSEF 1975. június 15-én az urnák elé járul az ország. A választópolgárok döntenek, kik képviselik őket s érdekeiket a néphatalom legfelsőbb törvényalkotó testületében, az országgyűlésben. A Hazafias Népfront minden választókerületben a legalkalmasabb személyeket javasolta e magas tisztség betöltésére. Kerületünk három képviselőt küld a parlamentbe. Jelöltjeinkkel a választópolgárok már megismerkedtek a választókerületi jelölőgyűléseken. Híradónkban bemutatjuk a három képviselői hely négy jelöltjét. A 26-os választókörzetben ugyanis két jelöltet állítottak. 26-OS VÁLASZTÓKERÜLET TÓTH ISTVÁN Szombathelyen született 1917. február 5-én. Apja néhai Bognár Gyula mozdony- vezető, anyja néhai Kutro- vits Erzsébet háztartásbeli. 1935-ben érettségizett Szombathelyen. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, s itt szerzett 1940-ben középiskolai tanári oklevelet. Már egyetemi évei alatt kapcsolatba került a Márciusi Fronttal, és részt vett a haladó szellemű diákmegmozdulásokban. Kapcsolatba került Bajcsy-Zsilinszky Endrével, megismerkedett a legtöbb népi íróval és a Magyar Frontban működő számos politikussal. 1942-től 1945 februárjáig katona volt. 1945-ben alakulatától megszökött: 1945 márciusától részt vett a felszabadulás utáni politikai életben, a demokratikus egységért folytatott küzdelemben. 1945 júniusában az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett, és azóta megszakítás nélkül országgyűlési képviselő, 1946—56 között különböző kormányzati tisztségeket töltött be: 1946—47-ben tájékoztatási miniszter, 1947—48-ban Budapest főpolgármestere, 1949—56 között belkereskedelmi, illetve külkereskedelmi miniszter volt. . , A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1950 óta oktat. 1954-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, 1957-től 1960-ig a kereskedelmi kar dékánja volt. 1961-től 1969-ig a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, s ezzel párhuzamosan a Közgazdaságtudományi Egyetem világgazdasági tanszékén dolgozott. 1961-ben Kwame Nkrumah közgazdasági tanácsadójaként két magyar munkatársával együtt elkészítette Ghana hétéves tervét. 1969 óta vezeti az MTA Afro-ázsiai Kutató Intézetét, illetve az 1974-ben újjászervezett MTA Világgazdasági Kutató Intézetet. 1970 óta az intézettel szorosan együttműködő Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke. 1950 óta a Magyarok Világ- szövetségének elnöke. Mindezeken kívül számos társadalmi és tudományos szervezet vezetőségének tagja. (A Béke-világtanács tagja; a Hazafias Népfront alelnöke; a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke; a Magyar Béketanács alelnöke). 1958-ban a közgazdaság tudományok kandidátusa, 1960- ban a közgazdaság-tudományok doktora fokozatot szerzett. 1966-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1973-ban az Akadémia rendes tagjává választották. Az Állami Díj II. fokozatának, ezenkívül számos hazai és külföldi kitüntetésnek a birtokosa. Felesége dr. Kutzián Ida tudományos osztályvezető, az MTA régészeti intézetében. ★ A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyik termét mäjup 13-án , csiítolt- ságig megtöltötte 800—900 ferencvárosi. A kerületnek ebben a tudományos-szellemi centrumában, a 24-es választókerületben dr. Bognár József akadémikust, a Világ- gazdasági Kutató Intézet igazgatóját jelölték egyhangúlag országgyűlési képviselőnek. Örömmel adták voksukat a jelöltre, hiszen életútja, munkássága valamennyiük előtt ismert. — Mi fűzi a Ferencvároshoz? — Szívesen emlékszem visz- sza arra, hogy budapesti főpolgármester koromban én neveztem ki az első női elöljárót a kerület élére. (1950- ig, a tanácsok megalakulásáig Budapest kerületeiben elöljáróságok működtek. A szerk.) Az első szál tehát — mondja mosolyogva — már adva van. A második: 1950- tői kezdve tanár voltam a Közgazdaságtudományi Egyetemen. A harmadik: ez a kerület már harmadszor jelöl képviselőnek. — Az előző két ciklusban — 8 év alatt —, alkalmam volt a tanácstagokkal való közös munkálkodás során behatóan megismerkedni a kerület életével, a fejlesztés — kérdéseivel. Dinamikus g fejlődés. S remélhetőleg a következő években még inkább az lesz. — Milyennek ismerte meg a ferencvárosi embereket? — Jó értelemben vett lokál- patrióták. Áldozatkész, segítőkész emberek, s ez a tulajdonságuk a kerület fejlesztésében, csinosításában is megmutatkozik. Ez jelentős ösz- szefogó erő. Nagyon be van osztva a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatójának az ideje. Búcsúzóul még a Fradiról is szót éjt' a tiictós akadémikus: — Hát nem őszinte lokálpatriotizmus az is, hogy a Fradi mindig a kerület fiataljaiból neveli az utánpótlást? 1923. február 18-án született a Heves megyei Atkár községben. Munkáscsaládból származik. 1936-ban kezdett dolgozni. 1942-től a BKV jogelődjéhez, a BSZKRT-hoz ment dolgozni mint kalauz, majd a szakvizsgák letétele után kocsi- vezetőként dolgozott, 1944- től 1947-ig. A párt javaslatára elvégezte a forgalmi tisztiiskolát. Az államvizsgák sikeres letétele után a BSZKRT-nál munkaügyi osztályvp^ető-helyettes lett. 1945 óta a párt tagja. 1949- ben ugyancsak a párt javaslatára Veszprém megyébe került. Pápa városi pártbi- zottságá első titkárának választották meg. 1951—53-ig Zala megyében a megyei pártbizottság PTO osztályvezetőjeként, majd másodtitkárként dolgozott. Később a Somogy megyei párt- bizottság első titkárának választották meg. Közben elvégezte a Pártfőiskola levelező tagozatát. 1957. januártól a Fővárosi Villamosvasút ferencvárosi üzemegységénél« lett a vezetője. 1959-ben a XVII. kerületi pártbizottság első titkárának választották meg. 1962-ben a IX. kerületi pártbizottság első titkárává választottál«. Ezt a tisztséget 1967-ig töltötté be, amikor a párt javaslatára jelenlegi funkciójába került, s Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete főtitkárának választották meg. 1971 óta országgyűlési kép1941. október 24-én született Budapesten. Munkáscsaládból származik. Szülei 1945 előtt a kispesti textilgyárban dolgoztak. Anyja szövőnő, apja asztalos volt. 1956-ban a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban kezdett dolgozni, mint fűzőnő, ez volt az első munkahelye. 1956-tól szakszervezeti tag, 1957-től KISZ-tag, 1967-től párttag. 1970-ben az üzemi pártbizottság tagjává választották. Jelenleg alapszervezeti párttitkár. Férje az Autóközlekedési Kutató Intézetben dolgozik, gépkocsivezető. ★ Tizennégy éves gyereklány volt, mikor belépett a nagy gyár kapuján, hogy a munkásközösség kohójában edződjék kiváló szakmunkássá, kiváló emberré, jó kommunistává. Húsz éve fűzőtanuló volt, négy éve az előkészítő üzem fűző-csoportvezetője. Három éve tanul a textil-szakközépiskolában. Feleség — férje gépkocsivezető —, anya — Zoli fia 10 éves —, háziasz- szony, munkás-csoportvezető, szakiskolai tanuló, és jó néhány társadalmi munka szorgalmas hordozója. — Nem tudom mivel szolgáltam rá erre a tisztességre — mondja valódi szerénységgel —, hiszen aki ismeri a gyári élet szervezetét, tudhatja, hogy más alkalmas ember százszámra is található ... — Országgyűlési képviselőnek lenni nemcsak megtiszteltetés, hanem felelősségteljes munka is. — Igen, tudom, ez már a jelölőgyűlésen is érződött. Sokan voltak, gondolom, négyszázan lehettek, s akkor arra gondoltam, hogy itt egy kis Q FERENCVÁROS 25-ÖS VÁLASZTÓKERÜLET HORVÁTH SÁNDORNÉ ország jött össze, megtárgyalni felelős emberekkel az ügyes-bajos dolgokat. — Mire gondolt még? Fiatalos pír fut végig az arcán: — Arra, hogy már az is milyen megtisztelő hogy képviselőjelölt lehetek ... — Ha megválasztják képviselőnek, és ha felszólalna az országgyűlésen, miről beszélne? — Elsődlegesen a nőpolitikáról. Számtalan szociális rendelkezés ellenére sem megoldott a nők helyzete. Bölcsődék, óvodák kellenének még, kevés az óvónő, a csecsemőgondozó. És... arról beszélnék még, amit kérnének tőlem, és ami jogosnak látszik. Úgy gondolom, én csupán közvetítő lennék a lakosság és a parlament között. 25-ÖS VÁLASZTÓKERÜLET TANÁCS FERENCNÉ 1947. május 1-én a Fejér megyei Szár községben született. Munkás-paraszt családból származik. Apja nyugdíjazásáig gépészkovácsként dolgozott. Anyja tsz-nyugdíjas. Az általános iskolát Száron végezte el, majd ipari tanuló lett. 1964-ben lett szakmunkás. A szakmát a Budapesti Csokoládégyárban tanulta meg, jelenleg is ott dolgozik gépmesterként. „Kiváló Dolgozó”, és a „Kiváló Ifjú Szakmunkás” cím birtokosa. 1961 óta szakszervezeti tag. öt évig bizalmi volt. Az MSZMP-nek 1969 óta tagja. 1972 óta pártcsoport-bizalmi. 1974-ben tagja lett az MSZMP IX. kér. bizottságának. Az 1975-ös választások során a kerületi pártbizottság vb-tagjává választották. Férje szintén édesipari szakmunkás. Gépmester és brigádvezetö. Mindössze 28 éves. Komoly ember. Sokan azt hiszik, hogy talán mosolyogni sem tud. Pedig egyszerű a képlet: komoly, mert komoly dolgokban fordulnak hozzá tanácsért, segítségért. Sokat gondolkozik azon, hogy mit, hogyan lehetne még jobban csinálni, hogy a dolgok célszerű állapotban, rendjén menjenek, hogy több idő legyen pihenésre, tanulásra. Mint annyi munkáslány, ő is 14 éves korában kezdett dolgozni a Budapesti Csokoládégyárban. Huszonkét éves korában felveszik a pártba. Munkahelyén pártcsoportbí- zalmi. öthónapos pártiskolát végez, jelenleg a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem első éves hallgatója. A felejthetetlen jelölőgyű- lésről beszélgetünk. — .Nehéz megfogalmazni, hogy mit éreztem. Tudom, hogy amit rám bíztak, elvégeztem, hogy ahová állítottak, helytálltam. Mégis ... Leírhatatlan érzés volt ott átüti, huszonnyolc évesen, egy nagy közösség országgyűlési képviselőjelöltjeként. A terveiről, elképzeléseiről beszél. — Annyi elmondania alom i < í i i
