Ferencváros, 1975 (1-2. szám)

1975 / 2. szám

Országgyűlési képviselőjelöltjeink 24-ES VÄLASZTÖKERÜLET DR. BOGNÁR JÓZSEF 1975. június 15-én az urnák elé járul az ország. A választópolgárok döntenek, kik képviselik őket s érde­keiket a néphatalom legfelsőbb törvényalkotó testüle­tében, az országgyűlésben. A Hazafias Népfront minden választókerületben a legalkalmasabb személyeket java­solta e magas tisztség betöltésére. Kerületünk három képviselőt küld a parlamentbe. Jelöltjeinkkel a válasz­tópolgárok már megismerkedtek a választókerületi je­lölőgyűléseken. Híradónkban bemutatjuk a három kép­viselői hely négy jelöltjét. A 26-os választókörzetben ugyanis két jelöltet állítottak. 26-OS VÁLASZTÓKERÜLET TÓTH ISTVÁN Szombathelyen született 1917. február 5-én. Apja né­hai Bognár Gyula mozdony- vezető, anyja néhai Kutro- vits Erzsébet háztartásbeli. 1935-ben érettségizett Szom­bathelyen. Egyetemi tanul­mányait Budapesten folytat­ta, s itt szerzett 1940-ben kö­zépiskolai tanári oklevelet. Már egyetemi évei alatt kapcsolatba került a Márciusi Fronttal, és részt vett a hala­dó szellemű diákmegmozdulá­sokban. Kapcsolatba került Bajcsy-Zsilinszky Endrével, megismerkedett a legtöbb né­pi íróval és a Magyar Front­ban működő számos politikus­sal. 1942-től 1945 februárjáig ka­tona volt. 1945-ben alakulatá­tól megszökött: 1945 márciu­sától részt vett a felszabadu­lás utáni politikai életben, a demokratikus egységért foly­tatott küzdelemben. 1945 jú­niusában az Ideiglenes Nem­zetgyűlés tagja lett, és azóta megszakítás nélkül országgyű­lési képviselő, 1946—56 kö­zött különböző kormányza­ti tisztségeket töltött be: 1946—47-ben tájékoztatási mi­niszter, 1947—48-ban Budapest főpolgármestere, 1949—56 kö­zött belkereskedelmi, illetve külkereskedelmi miniszter volt. . , A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen 1950 óta oktat. 1954-ben kapta meg egyetemi tanári kineve­zését, 1957-től 1960-ig a keres­kedelmi kar dékánja volt. 1961-től 1969-ig a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnö­ke, s ezzel párhuzamosan a Közgazdaságtudományi Egye­tem világgazdasági tanszékén dolgozott. 1961-ben Kwame Nkrumah közgazdasági tanácsadójaként két magyar munkatársával együtt elkészítette Ghana hét­éves tervét. 1969 óta vezeti az MTA Afro-ázsiai Kutató Intézetét, illetve az 1974-ben újjászer­vezett MTA Világgazdasági Kutató Intézetet. 1970 óta az intézettel szorosan együtt­működő Világgazdasági Tu­dományos Tanács elnöke. 1950 óta a Magyarok Világ- szövetségének elnöke. Mind­ezeken kívül számos társa­dalmi és tudományos szer­vezet vezetőségének tagja. (A Béke-világtanács tagja; a Hazafias Népfront alelnöke; a Magyar Közgazdasági Társa­ság alelnöke; a Magyar Béke­tanács alelnöke). 1958-ban a közgazdaság tu­dományok kandidátusa, 1960- ban a közgazdaság-tudomá­nyok doktora fokozatot szer­zett. 1966-ban a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagjává, 1973-ban az Akadé­mia rendes tagjává választot­ták. Az Állami Díj II. fokozatá­nak, ezenkívül számos hazai és külföldi kitüntetésnek a birtokosa. Felesége dr. Kutzián Ida tudományos osztályvezető, az MTA régészeti intézetében. ★ A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem egyik termét mäjup 13-án , csiítolt- ságig megtöltötte 800—900 ferencvárosi. A kerületnek ebben a tudományos-szellemi centrumában, a 24-es vá­lasztókerületben dr. Bognár József akadémikust, a Világ- gazdasági Kutató Intézet igaz­gatóját jelölték egyhangúlag országgyűlési képviselőnek. Örömmel adták voksukat a jelöltre, hiszen életútja, munkássága valamennyiük előtt ismert. — Mi fűzi a Ferencváros­hoz? — Szívesen emlékszem visz- sza arra, hogy budapesti főpolgármester koromban én neveztem ki az első női elöl­járót a kerület élére. (1950- ig, a tanácsok megalakulá­sáig Budapest kerületeiben elöljáróságok működtek. A szerk.) Az első szál tehát — mondja mosolyogva — már adva van. A második: 1950- tői kezdve tanár voltam a Közgazdaságtudományi Egye­temen. A harmadik: ez a kerület már harmadszor je­löl képviselőnek. — Az előző két ciklusban — 8 év alatt —, alkalmam volt a tanácstagokkal való közös munkálkodás során be­hatóan megismerkedni a ke­rület életével, a fejlesztés — kérdéseivel. Dinamikus g fej­lődés. S remélhetőleg a kö­vetkező években még inkább az lesz. — Milyennek ismerte meg a ferencvárosi embereket? — Jó értelemben vett lokál- patrióták. Áldozatkész, segí­tőkész emberek, s ez a tulaj­donságuk a kerület fejleszté­sében, csinosításában is meg­mutatkozik. Ez jelentős ösz- szefogó erő. Nagyon be van osztva a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatójának az ideje. Búcsúzóul még a Fradiról is szót éjt' a tiictós akadémi­kus: — Hát nem őszinte lokál­patriotizmus az is, hogy a Fradi mindig a kerület fia­taljaiból neveli az utánpót­lást? 1923. február 18-án született a Heves megyei Atkár köz­ségben. Munkáscsaládból származik. 1936-ban kezdett dolgozni. 1942-től a BKV jogelődjéhez, a BSZKRT-hoz ment dolgoz­ni mint kalauz, majd a szak­vizsgák letétele után kocsi- vezetőként dolgozott, 1944- től 1947-ig. A párt javaslatá­ra elvégezte a forgalmi tisz­tiiskolát. Az államvizsgák si­keres letétele után a BSZKRT-nál munkaügyi osztályvp^ető-helyettes lett. 1945 óta a párt tagja. 1949- ben ugyancsak a párt javasla­tára Veszprém megyébe ke­rült. Pápa városi pártbi- zottságá első titkárának vá­lasztották meg. 1951—53-ig Zala megyében a megyei pártbizottság PTO osztályvezetőjeként, majd má­sodtitkárként dolgozott. Ké­sőbb a Somogy megyei párt- bizottság első titkárának vá­lasztották meg. Közben el­végezte a Pártfőiskola leve­lező tagozatát. 1957. január­tól a Fővárosi Villamosvasút ferencvárosi üzemegységénél« lett a vezetője. 1959-ben a XVII. kerületi pártbizottság első titkárának választották meg. 1962-ben a IX. kerületi pártbizottság első titkárává választottál«. Ezt a tisztséget 1967-ig töltötté be, amikor a párt javaslatára je­lenlegi funkciójába került, s Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezete főtitká­rának választották meg. 1971 óta országgyűlési kép­1941. október 24-én szüle­tett Budapesten. Munkáscsa­ládból származik. Szülei 1945 előtt a kispesti textil­gyárban dolgoztak. Anyja szö­vőnő, apja asztalos volt. 1956-ban a Magyar Gyap­júfonó- és Szövőgyárban kez­dett dolgozni, mint fűzőnő, ez volt az első munkahelye. 1956-tól szakszervezeti tag, 1957-től KISZ-tag, 1967-től párttag. 1970-ben az üzemi pártbi­zottság tagjává választották. Jelenleg alapszervezeti párt­titkár. Férje az Autóközlekedési Kutató Intézetben dolgozik, gépkocsivezető. ★ Tizennégy éves gyereklány volt, mikor belépett a nagy gyár kapuján, hogy a munkás­közösség kohójában edződjék kiváló szakmunkássá, kiváló emberré, jó kommunistává. Húsz éve fűzőtanuló volt, négy éve az előkészítő üzem fűző-csoportvezetője. Három éve tanul a textil-szakközép­iskolában. Feleség — férje gépkocsivezető —, anya — Zoli fia 10 éves —, háziasz- szony, munkás-csoportvezető, szakiskolai tanuló, és jó né­hány társadalmi munka szor­galmas hordozója. — Nem tudom mivel szol­gáltam rá erre a tisztesség­re — mondja valódi szerény­séggel —, hiszen aki ismeri a gyári élet szervezetét, tud­hatja, hogy más alkalmas ember százszámra is találha­tó ... — Országgyűlési képviselő­nek lenni nemcsak megtisz­teltetés, hanem felelősségtel­jes munka is. — Igen, tudom, ez már a jelölőgyűlésen is érződött. Sokan voltak, gondolom, négy­százan lehettek, s akkor arra gondoltam, hogy itt egy kis Q FERENCVÁROS 25-ÖS VÁLASZTÓKERÜLET HORVÁTH SÁNDORNÉ ország jött össze, megtárgyal­ni felelős emberekkel az ügyes-bajos dolgokat. — Mire gondolt még? Fiatalos pír fut végig az arcán: — Arra, hogy már az is milyen megtisztelő hogy képviselőjelölt lehetek ... — Ha megválasztják kép­viselőnek, és ha felszólalna az országgyűlésen, miről beszél­ne? — Elsődlegesen a nőpoli­tikáról. Számtalan szociális rendelkezés ellenére sem meg­oldott a nők helyzete. Böl­csődék, óvodák kellenének még, kevés az óvónő, a cse­csemőgondozó. És... arról beszélnék még, amit kérné­nek tőlem, és ami jogosnak látszik. Úgy gondolom, én csupán közvetítő lennék a lakosság és a parlament kö­zött. 25-ÖS VÁLASZTÓKERÜLET TANÁCS FERENCNÉ 1947. május 1-én a Fejér megyei Szár községben szüle­tett. Munkás-paraszt családból származik. Apja nyugdíjazá­sáig gépészkovácsként dolgo­zott. Anyja tsz-nyugdíjas. Az általános iskolát Száron végezte el, majd ipari tanuló lett. 1964-ben lett szak­munkás. A szakmát a Buda­pesti Csokoládégyárban tanul­ta meg, jelenleg is ott dol­gozik gépmesterként. „Kiváló Dolgozó”, és a „Kiváló Ifjú Szakmunkás” cím birtokosa. 1961 óta szakszervezeti tag. öt évig bizalmi volt. Az MSZMP-nek 1969 óta tagja. 1972 óta pártcsoport-bizalmi. 1974-ben tagja lett az MSZMP IX. kér. bizottságá­nak. Az 1975-ös választások során a kerületi pártbizott­ság vb-tagjává választották. Férje szintén édesipari szakmunkás. Gépmester és brigádvezetö. Mindössze 28 éves. Komoly ember. Sokan azt hiszik, hogy talán mosolyogni sem tud. Pedig egyszerű a képlet: ko­moly, mert komoly dolgokban fordulnak hozzá tanácsért, se­gítségért. Sokat gondolkozik azon, hogy mit, hogyan lehetne még jobban csinálni, hogy a dolgok célszerű állapotban, rendjén menjenek, hogy több idő legyen pihenésre, tanulásra. Mint annyi munkáslány, ő is 14 éves korában kezdett dolgozni a Budapesti Csoko­ládégyárban. Huszonkét éves korában felveszik a pártba. Munkahelyén pártcsoportbí- zalmi. öthónapos pártisko­lát végez, jelenleg a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem első éves hallgatója. A felejthetetlen jelölőgyű- lésről beszélgetünk. — .Nehéz megfogalmazni, hogy mit éreztem. Tudom, hogy amit rám bíztak, elvé­geztem, hogy ahová állítottak, helytálltam. Mégis ... Leír­hatatlan érzés volt ott átüti, huszonnyolc évesen, egy nagy közösség országgyűlési képvi­selőjelöltjeként. A terveiről, elképzeléseiről beszél. — Annyi elmondania alom i < í i i

Next

/
Thumbnails
Contents