Ferencváros, 1970 (1. szám)

1970-04-04

Ebben a nehéz helyzetben az újjászületés óriási erőfeszítéseket követelt« Az első segítséget a Szovjet Hadseregtől, a szovjet néptől kapta Budapest. Élelmet és kórházakat, szállító berendezéseket és nyersanyagot biztosítottak az élet megindulásához.

Az újjáépítés és a társadalmi-gazdasági változások vezető ereje a negyedszázadon át illegalitásba kényszeritett Magyar Kommunista Párt volt.

A lakosság életerejét, munkakedvét az éhezés, a nélkülözés sem törte meg, mert bízott abban, amit a Párt meghirdetett, hogy " Lesz magyar újjászületés. "

Visszaemlékezve a 25 évvel ezelőtti időszakra, ma is lelkesitőleg hat a kerületi munkások és értelmiségiek hősi helytállása, amelyet a kerületünk felépítéséért, a termelés beindításáért folytattak*

Az 1945-ös budapesti tavasz legszebb és legimpozánsabb betetőzése, az első szabad május 1-e megünneplése volt* amelyen 5oo ezer ember vonult fel lelkesen, éltetve szabadságunkat, függetlenségünket.

Dolgozó népünk hitet tett a születő uj társadalmi rend mellett. A magyar nép 1945. április 4-ével felszabadult a nagytőkés, nagybirtokos kizsákmányolás alól, a munkásosztály vezetésével szétverte a régi államgépezetet, annak hadseregét, rendőruralmát, hatalmi és igazgatási apparátusát.

A Kommunista Párt irányításával nagyszerű győzelmeket értünk el a szocialista épitő munkában. A gazdaságban és kultúrában ország-világ előtt csodálatra méltót alkotott dolgozó népünk. De ez a forradalmi fejlődés nem volt töretlen. A háborús 3ebek alig, hogy begyógyultak a szektás ás dogmatikus vezetés hibáiból, valamint a revizionista árulás következtében 1956-ban ellenforradalmi lázadás tört ki<? Nagyon nehéz napok és hetek voltak ezek. Pártunk legjobbjainak kérésére ekkor ismét a Szovjetunió jött segítségünkre az ellenforradalom leverésében.

Nagy jelentőségű eredményeket értünk el 13 év alatt. Leraktuk a szocializmus alapjait és a szocializmus teljes felépítésén dolgozunk. Ha visszatekintünk az elmúlt 25 évre, méltán ás büszkén állapíthatjuk meg, hogy tehetséges alkotó népünk évszázados lemaradást pótolt a két és fél évtized alatti

Az 1945-ös évek felnőtt generációja egy történelmi korszak gyökeres társadalmi átalakulásának lehetett élő szemtanúja.

A Ferencvárosban élő lakosság is ezernyi példával tudja bizonyítani, hogy mi volt 25 évvel ezelőtt és hol tartunk ma«1

Csak emlékeztetőül, hogy emlékeztessünk mindenkitt pl. egy 1937-ben készült jelentésből ezt olvashatjuk: " A IX. kerületben jelentős számú nyomor-, és Ínségtelepek vannak. A Mária-Valéria telepen mintegy 8 ezer lakos, a Zita telepen 21oo, a ferencvárosi kiserdőben 12oo, a Vágóhíd utcai baraklakásokban looo lakos. Ezek az állandó bejelentettek, de ezeknek többszörösét lehet venni. "

Ma pedig a Ferencvárosban a volt Mária-Valéria telep helyén több mint 71oo lakásban közel 3o ezer ember lakik egészséges, korszerűen felszerelt lakásokban.

A munkanélküliség helyett a gyárakban és üzemekben gyökeresen megjavultak a munka- és életkörülmények. Gyermekeink ovódai, iskolai, bölcsődei ellátottsága és kulturális életünk, nemzetközi téren is kiállja a próbát. Az élet valamennyi területén bekövetkezett nagymérvű fejlődésünkről még na©ron sokáig lehetne beszélni.

Mi budapesti lakosok joggal lehetünk büszkék gyögyörü fővárosunkra, elért eredményeinkre. De tudjuk azt is, hogy még sok a tennivaló. Több korszerűen felszerelt gyárra, uj lakásokra, iskolákra, kórházakra van szükségünk. Mindehhez gazdaságosabban, jobban kell dolgoznunk. Ez az egyedüli feltétele annak, hogy a jogos igényeket mikor, milyen mértékben és ütemben tudjuk kielégíteni.

Kerületünk dolgozói és lakossága hazánk legnagyobb nemzeti ünnepét, - április 4-ét - úgy ünnepelheti legméltóbban, ha a mindennapi munka területén képességeihez mérten ma-