Ferencváros, 1969 (1. szám)

1969-03-21

8 Pogarasi elvtárs 1953 és 1957 között a Marx Károly Közgazdasági Egyetem munká­ját irányította rektori minőségben, s mint akadémikus nagy érdemeket szerzett a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezé­sében épp úgy, mint a tudományos élet át­alakításában, Sokirányú tevékenysége köz­ben rendkívül nagy intenzitással munkál­kodott a párt elméleti folyóiraténak, a Társadalmi Szemlének főszerkesztői tiszt­ségében is. Tudományos működésének határ­köve és kiemelkedő eredménye a Logika o, müve, mely a dialektikus logika fejlesz­tésében a szocialista filozófiai kutatást gyarapitóttá. Az ő nevéhez fűződik a Ma­gyar Tudományos Akadémia Filozófiai In­tézetének megszervezése is. A Filozófiai Intézet első igazgatójaként olyan alapo­kat rakott le, melyek hosszú időre kije­lölték a marxista tudományos kutatás és filozófia művelésének útját. Tudomány os pályáját az 1959-ben bekövet­kezett halála szakította meg. Emberi helytállásával, tudományos működé­sével a kommunista gondolkodás és harcos legszebb vonásait reali­zálta és példát mutatott nem­csak tanítványainak, hanem mindazoknak, akikre a szocia­lista filozófia tudomány to­vábbi művelése, fejlesztése hárult. Fogarasi elvtárs neve és kommunistához méltó gazdag életpályád ja erőforrás nekünk, olyan erőforrás, mely jogos büszkeséggel tölt el bennünket és egyben ösztönző is ahhoz, hogy iskolánk az évforduló után még fokozottabb mér­tékben kivehesse ré­szét a középfokú fel­nőttoktatás fsjleszté-1 sében és eredményei­nek növelésében. Rózsa József * Mi, a Dolgozhk-llaál­“’Rántestüle te és nö­vendékei örömmel vet­tük azt az értesítést hogy iskolánk a Ma­gyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 5o éves évfordulója al­kalmából, 1969.már­cius 21-től Budav Dezső'nevét fogja v selni. Miután felku­tattam a Buday Dezsőre vonatkozó irodal­mat, rövid testületi értekezlet kereté­ben tájékoztattam kartársaimat életéről, működéséről és mártir haláláról. Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy egy ki­váló, haladó meggyőződésű pedagógus-már­tírnak a hevét viselheti iskolánk. Buday Dezső 1897-ben született Pécsett, majd középiskolái elvégzése után 19q6— ban, miután egyetemi tanulmányait elvé­gezte, a kecskeméti jogakadémián egyete­mi magántanár lett. Alaposabban foglalko­zott a jogbölcselettel, több tanulmánya jelent meg. Spinozáról és a házasságjog­ról. A kecskeméti háromtagú direktórium tagja lett 1919-^ben, majd a Kecskeméti Munkásta­nács VB tagja és a Közoktatási Nópbiztos- ság funkcionáriusa. A Tanácsköztársaság bukása után az ellen- forradalmárok letartóztatták és Orgovány- ban kivégezték. Életrajzát olvashatjuk Kelen Jolán: Kiol­tott fáklyák o.müvében. /1963/ A Magyar Életrajzi Lexikon is közli éle­tének adatait. Hogy a Magyar Tanácsköztársaság és Buday Dezső emlékét méltóképen tudjuk ápolni és elmélyíteni, elhatároztuk, hogy a négy fiatalkorú /túlkoros/ osztály fel fogja kutatni azokat az adatokat és részleteket, amelyek teljesebbé teszik a fentebb már ismertetett adatokat. Az iskola összes hallgatói száméra pályá­zatot hirdettünk. Dolgozatok, rajzok, re­likviák fotóinak a gyűjtésére, korabeli újságcikkek felkutatáséira. A legjobb pá­lyaműveket albumba gyűjtjük össze, és a legsikerültebb munkák beküldőit az ünne­pély alkalmával jutalombein részesít­jük. A pályamű elme: Mit jelentenek ne- künk a Magyar Tanácsköztársaság mártírjai? A ra.izok témája: A hősi mártir élet szimbolikus ábrázolása» vagy a honvédő harc egy-egy eseménye. A legtöbb dokumentum gsaBS* Reméljük, hogy mind a hallgatók, mind a tanári kar által végzett lelkes mun­ka nem lesz ered­ménytélen. dr.Pauka Tihorné Gondolatok ár.Antos Istvánról. Iskolánkat, a Mes­ter utcai Dolgozók Köagazdagá&i Tecji- -ÄifemAb a közeljö­vőben nagy megtisz­teltetés éri. Már­cius 22-én intéz­ményünk felveszi tatAntgfi Istyto ne­vet. Ebből az al­kalomból ] névadónk , a magyar népi de­mokrácia nagy ha­lottja, a kommunis­ta mozgalom kiváló Dísi-HUBKRbiBtvén raj». harcosa felé száll­nak gondolataink.. Dr.Antos István haladó értelmiségi család­ból származott. Kitűnő tudásával, széles látókörével már egyetemista éveiben ki­emelkedett társai sorából. Neve már a fel- szabadulás előtti időszakb&n is ismertté vált a közgazdászok körében. Üzemgazdaság és számviteli tárgyú könyvei magas szakmai színvonalon és közérthető stílusban Íród­tak. Mint haladó értelmiségi, a felszabadulás' után azonnal felismerte a követendő utat. A kommunistákhoz csatlakozott, és az ő soraikban küzdött a lerombolt ország újjá­születéséért. Tudásával és szervezőképes­ségével hamarosan magas beosztásokba ke­rült. A Pénzintézeti Központ egyik vezető—

Next

/
Thumbnails
Contents