Ferencváros, 1969 (1. szám)
1969-03-21
15 197Ü leih I I IVüS Ismét nagy évforduló megünneplésére készülünk. Közeleg hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulója. Mindenki, aki hiven szolgálja ezt a társadalmat f mindenki, tiki szocialista hazánk építésen és felvirágoztatásán dolgozik, az ünnep küszöbén önkéntelenül is számvetést készit, hogy mi történt és mi a hasznos része abból, ámi az elmúlt két és fél évtized alatt, népünk javára végbement. Ezelőtt negyedszázaddal még dörögtek a fegyverek es az embertelenség, a rémült volt az ur. De legjobbjaink már ekkor az uj világot készítették elő, azt a szép világot, amelyben élünk, amelynek cselekvő részesed, vagyunk. Aki szívesen lapozgat a krónikában, aki szereti élményeit, emlékeit feleleveníteni, aki hétköznapi emberként is tudatos formálója politikai, társadalmi és gazdasági életünknek, sokat tud erről a huszonöt évről elmondani. A fegyverek elcsitulásától a jelen munkás napokig közel kilencezer nap pergett le az idő homokóráján. S ahogy telnek az évek, ahogy múlnak a napok, mind erősebb a vágy, hogy egyenletesebben, jobban, gyorsabban haladjunk előre. Az alkotó, a törekvő ember csak a múlttal békéi meg, a jelennel soha. A múlttal, a megtörténttel már nem lehet mit kezdeni,- mert a kerék se hátrafelé forog, - de a jelent formálni, a jövőt kialakitani lehet és kell, mert akaratunk, törekvésünk célja ez. Még jobbá tenni a jelent, - ez most a munkánk! Szép ez az élet, de még szebb is lehet és akarjuk is, hogy mindig szebb legyen. Ma nehéz ráismerni a huszonöt év előtti Ferencvárosra, mert sokat dolgoztunk érte, hogy szabb, hogy más legyen. Felszabadulásunk negyedszázada,•egyben tanácsrendszerünk huszadik éve is. Kettős évfordulóez, ezért kétszeresen t.s kötelez bennünket. Arra kötelez, hogy serénykedjünk, szorgoskodjunk tovább, még sokkal inkább, mint eddig. Még nem fejeztük be harmadik ötéves tervünket, de képzeletünk szülötteként máris kirajzolódnak előttünk uj terveink körvonalai. Nagy tervek ezek és megvalósítjuk azokat. Tanácsunk tagjai, a sok-sok lelkes ferencvárosi aktíva és patrióta, szoir.o$ lakosságunk, üzemeink dolgozói segítői terveink teljesítésének. Kend, fegyelem, összefogás, szorgos munka, - ez most a feladat! Méltókópen szeretnénk megünnepelni fel- szabadulásunk közelgő 25. évfordulóját. Kerületünkben ezért 197o-ben nagyszabású ünnepi rendezvényeket tervezünk. őszinte törekvésünk, hogy maradóan tegyük emlékezetessé ezt a nemzetünk és fővárosunk számára oly jelentős nagy évfordulót. Kérelemmel fordulunk ezért kerületünk lakosságához. Kérjük mindazokat, akiknek a Ferencváros háborús eseményeiről, valamint a felszabadító harcokról fényképek vagy egyéb Írásos anyagok /plakátok, röplapok, újságcikkek stb./ vannak birtokában, betekintésre vagy esetleges lemásoltatásra bocsássák rendelkezésünkre. Kérjük továbbá-azokat, akikben készség van arra,-hogy a kerület felszabadító harcaival kapcsolatos élményeiket, visz- szaemlékezéseiket Írják le és juttassák el.hozzánk. Dr.Gyárfás Kálmán elvtárs szives tájékoztatásából tudjuk, hogy kerületünk felszabadító harcait Zsasko Tihon Maka- rovics ezredes vezette. Makarovics elvtársat egyébként szándékunkban áll felszabadulási ünnepségünkre meghívni. Ha kerületünk lakosai közül valaki levelezik a felszabadító harcokban résztvett szovjet katonák közül valakivel, ezt is kérjük tudatni. Az anyagokat a IX.kér.Tanács VB Népművelési Csoportja részére kérjük küldeni. A hitelesen bizonyítható anyagokat szeretnénk feldolgozni és esetleg kiadni. * Világ proletárjai egyesüljetek! Ifjúmunkások! A proletáróllam nem ismer külömbséget fizikai és szellemi munkás közt, a proletárállamnak mindenki egyszerű munkás« DE IGENIS MEGKÜLÖNBÖZTETI A JÓ MUNKÁST A HOSSZ MUNKÁSTÓL. Jó munkás azonban csak az lehet, akinek munkájához tehetsége, kedve van. Minden ifjúmunkásnak legfontosabb kötelessége, hogy meggondolja, melyik munkát fogja legalaposabban megtanulni ób a legjobban végezni. Csak igy segít megépíteni a proletárállamot, amelyben napról-napra javítja proletártestvéreink életét. */Egykori röplapból/
