Ferencváros, 1965 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1965. június / 2. szám
8 A felelősségrevonás gyors és eredményes lefolytatása érdekében szabálysértés esetén a kerületi tanács igazgatási osztályához, közvádra üldözendő magánlaksértés alkalmával a kerületi rendőrkapitánysághoz, magánvádas laksértés miatt pedig a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz kell a feljelentést megtenni. A feljelentésben elő kell adni a sérelmezett cselekményt, meg kell jelölni a rendelkezésre álló bizonyitékokat^ és határozottan ki kell fejezni, hogy az eljárás megindítását és az elkövető felelosségre- vonását a sértett kivánja. Dr. PÓGS TIBOR , , , , ELETMOD, ELETCEL. BOLDOGSÁG "Életmód, életcél, boldogság''. Vájjon mit lehet mondani erről a nagy témáról egy félórás előadásban - fiataloknak? Érdekelt a kérdés, ezért az ismeretterjesztő előadások széles választékából ezt jegyeztem fel magamnak. A népművelési állandó bizottság áprilisi mun- katervében ugyanis az ismeretterjesztő előadások látogatása szerepelt. Útközben ismét elővettem a noteszemet: "UUlí áá-.—es Iparitanuló Intézete -Bokréta-u.3.- április 21.-én 2o*l". Ha nem tudtam volna, hogy most játszik a Fradi a Bilbaóv&l, akkor is eszembe juttatják a buszon és az utcákon bekapcsolt zsebrádiók. Kiváncsi voltam, hogyan oldjak meg a két program egyeztetését? - Ez gyorsan kiderült. Amikor odaértem, éppen akkor jöttek kifelé a fiuk az előadóteremből és siettek a rádióhoz. Mindkét fél betartotta a megállapodást: az előadó fél órán belül befejezte az előadást, a fiuk pedig fegyelmezetten végighallgatták. Másnap este a Zsil-utcai leányközépiskolai diákotthon lakói hallgatták meg ugyanezt az előadást. — szemmel látható érdeklődéssel. Pedig az előadó - komoly felkészültségű pszichológus - nem adta olcsón. Nagy figyelmet követelt a fiataloktól a magas szinten előadott téma. A közvetlen előadásmódnak is nagy szerepe volt abban, hogy a hallgatók zömét végig lekötötte a témában nagy biztonsággal mozgó előadó. A hallgatóság kérdései is arról tanúskodtak, hogy sokan megértették az előadás főgondolatait. Az egyik kérdés a hivatásszeretethez, illetve a hivatás választáshoz kapcsolódott: Ha egy fiatal nem ismeri még eléggé önmagát, képességeit, mit csináljon? - kérdezte egy második gimnazista kislány. Érdemes megállni ennél a kérdésnél és az adott válasznál, hiszen hány. meg hány családban vetődik fel óvről-évre a probléma, ha megnő a gyerek: Most hogyan és hova tovább? - A válasz első része: "Ne csináljon semmit, lehetőleg ne döntsön alapvető dolgokban" - logikus és elfogadható lenne, ha a továbbtanulás, a pályaválasztás nem követelné meg az "idő előtti" döntést. Tehát mégis csak dönteni kell. Az előadó tanácsa: Igyekezzen tudatosan próbára tenni magát, programszerűen megismerni a saját hajlamait, képességeit. Emellett természetesen meghallgatja a szülők, a jóbarátok tanácsait. S nem utolsósorban képességvizsgálatra mehet pszichológushoz. Tizenhat-tizennyolc éves korban különben még nagyon hajlékony az ember és időbe telik, amíg feltárulnak a rejtett képességei. Nem is olyan egyszerű dolog tehát megtalálni azt a hivatást, amely lehetőséget ad az ember legjobb képességeinek a kibontakoztatására, amely leköti és ébren tartja az ember érdeklődését és munkakedvét, amely állandó sikerélmények forrása, mert egyaránt haszna van belőle az egyénnek és a társadalomnak, s a- mely éppen ezért az ember belső egyensúlyának, elégedettségének, boldogaágérzetének e- gyik alapvető feltétele. Azt az elégedettséget, amit a hivatásszerűen végzett munka ad, semmiféle ügyeskedéssel, protekcióval, kényelmes, vagy jólfizetett állással nem lehet pótolni. A kérdés megfogalmazásából egyértelműen kitűnik, hogy csupán arra keres választ: mit tegyen a hivatásválasztás előtt álló fiatal, ha még kiforratlanok a hajlamai, képességei. Az életben természetesen sokkal bonyolultabb a probléma, mert a társadalom, a különböző munkaterületek munkaerőigényeit kell összehangolni az iskolából kikerülő fiatalok érdeklődésével, kívánságaival. Ez a kérdés azért is nagy figyelmet érdemel, mert a következő négy-öt évben az átlagosnál sok ezerrel több fiatal megfelelő elhelyezéséről, vagy továbbtanulásáról kell gondoskodnia társadalmunknak. Igaz-e, hogy "nem kell pénz a boldogsághoz...?" Röviden erről is szó esett. Tartós anyagi gondok nem tesznek senkit sem boldoggá, azt jól tudjuk. De gyakori téma manapság az a fajta "boldogság-tervezés" is, amelyet leginkább a "kicsi, vagy kocsi" vitával lehet jellemezni. A boldogsághoz természetesen anyagi eszközök is kellenek, de ha ezek az eszközök céllá változnak, akkor már nem a kiegyensúlyozott életet szolgálják. "Életmód, életcél, boldogság;" Sem az előadásból, sem a kérdésekből nem maradt ki, nem is maradhatott ki a szerelem. Idézünk néhányat az előadás után feltett kérdésekből: "Miért mondják azt, hogy legszebb a diákszerelem?" - "Van-e későbbi hatása a gyermekkori szerelemnek?" - " A mai fiatalok miért a nemi kapcsolatokban keresik és találják meg a szerelmet?" -"Van-e ember, aki állandóan boldog, vagy állandóan boldogtalan?" / Folytatása: a 16.oldalon./
