Ferencváros, 1965 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1965. március / 1. szám
- 6 Huni, ITT FERENC KÖZPONT A Ferencváros külső részén, a volt Illatos árok vonalán magasba mutató modem toronyházak nyújtanak Ízelítőt a repülőtér felől a városba Igyekvő autóbuszoknak, fővárosunk nagyarányú építkezéséből. Ezt az újszerű városképet hatásosan zárja le a telep déli határán emelkedő Ferenc Távbeszélő Özem épülettömbje. Körülötte még ott van mutatóul a régi szükséglakások néhány házsora és egy ma még elhagyatott romos telek Is várja a tervezett elegáns tranzitszálló építkezésének megkezdését. Mindez talán még jobban kiemeli az épület modem vonalait, Az épület előtt a Száva-utcal garázs mentén szorgos kertészek ültettek bokrokat és facsemetéket, hogy minél előbb lombosodó fék és zöldellő cserjék csökkentsék a nyári nap perzselő hevét, vagy a süvítő téli szelek erejét. Az 1962. augusztus hé 18-án üzembe helyezett Ferenc Távbeszélő Központ a szocialista magyar posta első új nagy távbeszélő központja Budapesten. A központhoz tartozó terület távbeszélő ellátás szempontjából felöleli a pesti oldal egész délkeleti részét a Rákosoktól Kőbányán és Ferencváros külső, Népligetig eső területén keresztül Gsepel-szigetig, illetve a nagy Duna ág partjáig. Fővárosunk e - tálén legjobban - fejlődő részének távbeszélő szükségletét kell kielégítenie a Ferenc Távbeszélő Üzemnek, Az üzem létesítésének gondolata évtizedekre nyúlik vissza. Eredetileg a IX., Dandár u. környékén látszott megfelelőnek egy új központ felépítése. A háborús évek és az azt követő nehéz esztendők nem tették lehetővé e tervek megvalósításét. A háborús károk következtében távbeszélő hálózatunk több mint fele elpusztult. Mig 1944. december hó 1-én központjaink befogadóképessége meghaladta a százhuszonhót— ezret, 1945 november hó 1-én az addig végzett helyreállító munkák után is nem egész ötvenkétezer állomás volt üzemben. Az ezt követő évek nagy erőfeszítései lehetővé tették, hogy 1949. januárjáig több mint hetvenhatezer állomást kapcsolhattunk be a távbeszélő hálózatba. További távbeszélő hálózat fejlesztéssel 1956-ig a budapesti távbeszélő központok állomás befogadó képességét közel százötvenhétezerre növeltük. Ez a szaporulat azonban alatta maradt a közben még rohamosabban fejlődő igényeknek. Az életszínvonal folyamatos növekedése a gazdasági élet fejlődése mind több és több távbeszélőállomás felszerelését tette szükségessé. A központok telítettsége messze túlhaladta a kifogástalan működést biztositó nyolcvan százalékos telítettségi fokot. A legjobban túlterhelt a József központ volt, - mely a IX., távbeszélő hálózatnak túlnyomó részét is magába foglalta. Ily körülmények között mind sürgetőbbé vált a Ferenc Távbeszélő Üzem megépítése. Az ezzel kapcsolatos tervezési munkákat már 1958-ban megkezdte a Postai Tervezőiroda, mely természetesen figyelembe vette a BUVÁTI által összeállított huszonöt éves városfejlesztés és rendezési terveket is. Az új központ helyét a régebbi tervektől eltérően - e városrész rohamos fejlődésének perspektíváit szemelőtt tartva - jelölték ki, A mai Ferenc központ távolsága az előzővel tervezett Dandár utcai súlyponttól mintegy öt km. Ez is érzékelteti a főváros rohamos arányú városfejlesztésének gyors ütemét, A létesítmény három különálló, de egymáshoz kapcsolódó, tetszetős épületből áll. Ebből maga a Ferenc Távbeszélő Üzem két épületet foglal el, és a harmadik épületben kapott otthont a Posta Gépiadat Feldolgozó - amelyik addig ideiglenesen az Óbudai Távbeszélő Központ épületében volt elhelyezve. Tehát a Ferenc központ megépítésével könnyebbé vált, hogy Óbuda központ megépítése is megindulhasson. Mire e sorok napvilágot látnak Óbuda Központ már működésbe is lépett. Ugyancsak a Ferenc Távbeszélő Üzem épületkomplexumában kapott helyet a Posta Központi Járműtelepének egy kirendeltsége is.
