Ferencváros, 1964 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1964. szeptember / 3. szám
10 Törvénykönyve résziélesen szakét. Ez országos viszonylatban iás célból kötnek szerződést Budapesten, vagy esetlep a na- álfcalában a tartási szerződé- ja, hogy az eltartott bizonyos tatás fejében megszerezze az cl- zát, földjét stb., vagy jelenei felszerelés, állatállomány/, tási szerződésnek túlnyomórészt esetben az eltartó az eltartott lakrésznek jogutódja lesz a vagyis az eltartott halála után. rosban ós igy a kerületünkben eltartók tartási szerződést. Az eltartási szerződést Írásban kell megkötni . A Polgári Törvénykönyv minimális követelményeként rögzíti az írásbeliséget. A tartási szerződést legcélszerűbb megkötni állami közjegyző előtt. /A Budapesti Állami Közjegyzők Irodája, V. liarkó u.25.sz. alatt a IV. emeleten található./ Ez a szerződés közokirat, mely pontosan és részletesen szabályozza a felek jogait és kötelezettségeit. A szerződést meg lehet kötni ügyvéd előtt is, vagy ha az ügyvéd közbejöttét a felek nem óhajtják, megcsinálhatják a szerződést sajátmaguk is, és tanuk előtt aláírják. A tartás fogalma azt jelenti, hogy az eltartó a saját háztartásában családtagként, szükségleteinek megfelelően, általában ellenszolgáltatás nélkül, eltartja a szerződő felet. A Polgári Törvénykönyv értelmében a tartás kiterjed a gondozás, gyógyíttatás és az eltemettetés kötelezettségére is. Amenyiben ezen kötelezettségek a szerződésből kimaradnak - ez nem szünteti meg a kötelezettségek fennállását, mert erre az eltartót a törvény kötelezi. Az eltartott a szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az eltartás fejében lakásába, ill. annak egy részébe befogadja az eltartót és esetleg annak családtagjait. A lakás- rendelet módot és lehetőséget ad arra, hogy az eltartó amennyiben legalább hat hónapon keresztül teljesítette a szerződés es tartási kötelezettséget az eltartottal szemben, annak halála után jogosult legyen a bérleti jogviszony folytatására. A hathónapos tartási kötelezettség természetesen a halál előtti időszakra értendő. Igen fontos tudni, hogy az eltartási szerződéseket csak a Pesti Központi Kerületi Biróság módosíthatja, vagy bonthatja fel a kerületünkben - amennyiben a felek közös megegyezésre nemjutnak a bontás, vagy módosítás tekintetében. A tartási szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a Kerületi Tanács VB. Igazgatási Osztálya ellenőrzi társadalmi aktívái utján. Az igazgatási osztály a szerződéseket nyilvántartásba veszi és adott esetben vita esetén békéltetést folytat le a felek között. Az igazgatási osztály a szerződést nem módosíthatja és nem bonthatja fel. Az eltartási szerződések a gyakorlatban igen sok, közöttük néhány egészen súlyos problémát vetnek fel, melyeknek megoldása sokszor gyakorlatilag szinte lehetetlen. Ugyanis a problémák jelentős részét csak lakásjuttatással lehetne megoldani.Igen sokan meggondolatlanul és kellő előzetes tájékozódás nélkül, vélt anyagi előnyök szerzése reményében kötnek szerződést. Amikor az eltartó a szerződés alapján a lakásba beköltözik és utána kiderül, hogy a szerződő felek képtelenek együtt élni, - akkor kezdődik az igazi kálvária. Az eltartott minden hatósági szervet megkeres annak érdekében, hogy eltartóját helyezzék ki a lakásból és tegyék számára lehetővé, hogy más eltartót fogadjon. Ez természetesen a legtöbb esetben teljesíthetetlen, tekintettel arra, hogy a kerületünkben is az eltartók jelentős százaléka a közelmúltban vidékről felvándorolt személy, és igy nem jogosultak sem főbérleti, sem társbérleti lakás kiutalására. Albérletet, vagy ágyrajárási lehetőséget pedig a hatóság nem tud szerezni, az eltartó magának nem keres, mert jól érzi magát abban a lakásban ahol van. A Pesti Központi Kerületi Biróság adott esetben felbontja a már tűrhetetlenné vált eltartási szerződést gondoskodik a szerződő felek megfelelő kielégítéséről. Ez annyit jelent, hogy általában az eltartottnak vissza kell fizetni az eltartónak azt a többletet, mely G teljesített tartás forintban kifejezhető összege /pl. havi 5oo-Ft./ és az ennek ellenében nyújtott lakásszolgáltatásért térítendő dij /pl. 25o.-Fl./ között fennáll. Ez egyébként indokolt is mert ha az eltartó elveszti várományi a lakás kiutalásra akkor igy méltánytalan lenne az eltartottat indoktalan többletjövedelemhez juttatni. Sajnos ezzel a térítési kötelezettséggel az eltartottak jelentős része nincs tisztában. De ha tisztában van vele és a biróság fel is bontja az eltartási szerződést - az eltartókat a lakásból kihelyezni igen nehéz dolog. Az eltartottnak kell albérleti, vagy ágyrajárási lehetőséget biztosítania a volt eltartóinak és a jogerős Ítélet alapján a lakás osztály helyezi át karhatalommal a kihelyezést kérő személy által biztosított lakrészbe.Gyakorlatilag tehát az a helyzet, hogy ha a biróság a szerződést felbontja ez nem jelent segítséget az eltartott részéhogy egy bizonyos idő után az eltartott halálával ők legyenek az eltartott lakásanalc fő- bérlői. A iiagyar Népköztársaság Polgár, bályozza a tartási szerződése- jelentős jogintézmény. Azonban vidéken a felek, és más célból gyobb városokban. Mig vidéken seknek túlnyomórészt az a cél- mértékű tartésjellegü szolgál- tartott ingatlan vagyonát, há- tősebb ingóságait /pl. gazdasá- - addig a Fővárosban az eltar- az a fajtája fordul elő, amely fcbérleti, vagy társbérleti szerződés értelmében a főbérlő Köznapi nyelven szólva a fővá- is annak reményében kötnek az Napjainkban igen sűrűn előforduló beszédtéma a lakosság körében, az eltartási szerződés sei kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdések. Ezért röviden tájékoztatjuk olvasóinkat arról , hogy tulajdonképpen mi is az eltartási szerződés, hogyan, milyen módon lehet megkötni, hogyan lehet azon változtatni, milyen jegok és kötelezettségek hárulnak a szerződő felekre'
