Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1944. január / 1. szám
10 A többi iskolában a nem magyar anyanyelvűek száma nem számottevő-. Érettségi vizsgálatot 418, tanítói képesítőt 83 tanuló tett. A nevelés ügyét a budapesti leánygimnáziumon és az orosházi gimnáziumon kívül ma már minden középiskolánkban internátus is szolgálja, s ez utóbbi iskolánk is- megtette már a kezdeményező lépéseket, hogy a jövő tanévben megnyithassa internátusát. Hogy a két nyíregyházi internátusbán olyan kevés az evangélikus tanuló (a fiúgimnáziumban 47-ből 15, a leánygimnáziumban 37-ből 6), annak az a magyarázata, hogy az egész megyében, sőt a szomszéd megyékben is Nyíregyházán kívül alig van evangélikus lakosság. A két soproni iskolának, a bonyhádi és a szarvasi gimnáziumnak aiumneuma is van, ahol a vidéki tanulók élelmezésben részesülhetnek. A szülők szegénységével magyarázható, hogy egyre több tanuló jár be vidékről vonaton, kerékpáron, sőt gyalog is az iskolába. Feltűnő nagy a bejárók száma az aszódi (39°/o) és a szarvasi, gimnáziumban (29%), a miskolci tanítóképzőben (32%) és a rozsnyói kereskedelmi középiskolában (33%). Végigtekintve közép- és középfokú iskoláink múlt tanévi működésén, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az a háborús viszonyok közt is fejlődést 111 "t-3*-- Dr. Ruhm an n Jenő. Svédországi harcok a lutheri reformáció győzelméért. ) Az elmúlt év a svéd egyház életében az upsalai találkozó 350 évesjubileumának jegyében telt el. Hozzátehetnénk, hogy az állami hatóságok sem felejtkeztek el a fontos évfordulóról. Valójában ugyanis nem volt egyetlen állami vagy egyházi ünnepség sem, ahol a svéd egyház történetének erről a határt jelző eseményéről meg ne emlékeztek volna. A mujt üzenete a mai időkben különösen időszerűvé vált. Az európai keresztyénség- ugyanis ma úgy tekint a svéd egyházra, mint az evangéliumi keresztyén- ség igazi erős várára, amely a mai idők megpróbáltatásai között még szilárdan áll, s bátran szólhatja azt az evangéliumot, amelyhez egész történelmét meghatározólag elkötelezte magát a 350 év előtt lefolyt upsalai találkozón. Akkor római és kálvinista törekvésekkel való nehéz harcok közben juttatta érvényre az Ágostai Hitvallásban meghatározott lutheri ke- resztyénséget, ma pedig fokozott az elkötelezés arra, hogy az evangéliumnak ezt az örökségét világnézeti harcok, istentetenség és háborús nyomorúságok közepette bátran hirdesse. Mi történt az 1593. évi upsalai találkozón? Mielőtt erre a kérdésre teljes és közelebbi választ adnánk, szükséges kitérnünk a történeti előzményekre: a reformáció térhódítására, romanizáló és kálvinista törekvésekre, amelyek a 16. század második felének egyházi életét a krízis felé sodorták. Megoldásukra elkerülhetetlenné vált egy olyan egyházi találkozó' létrejötte, amely felszámolt az ellentétekkel, s a svéd egyházat egységesen és határozottan indította el az evangéliumi keresztyénség útján. 1. „A vallás Gusztáv király uralkodásának utolsó és János király uralkodásának első korszakában.“ Ez a kifejezés gyakran szerepel a svéd •reformáció korának egyházi harcaiban,. Az összefüggés mindig arra utal, *) V. ö. Cnattingius H.: Upsala möte, Upsala, 1943; Westman K. B.: Upsala möte och dess betydelse, Upsala, 1943; Holmquist Hj.: Handbok i svensk kyrkohistoria, Stockholm, 1940.
