Keresztyén Igazság, 1938, 1944
1938. október / 10. szám
vallásosságnak egyetlen mértéke már csak az evangélium lehet, amely nem saját erőnk megfeszítésével betöltendő, túlvilági parancs, nem földi viszonyokból kiolvasható követelmény szerinti magatartás, nem is isteni törvények felállítása, amelyeket ki kell harcolnunk és megvalósítanunk, hanem megvalósulás, ajándék, gyöngéségeinken át is megragadó erő, amely maga cselekszik. Önerőnk és a törvény: Krisztusra vezérlő mester. Németh László legtöbbször még ennek, csak ennek a mesternek tanítványa. Itt a gyökere időnkénti kétségbeeséseinek, melyekkel a magyar sors jövőjét szemléli, akár Erdélyben, akár idehaza. Igaz- talanul nevezték ezt beteges érzelgősségnek. Csak a valóságot látja tisztán és élesen s csak önmagunkban bízik, nem abban a láthatatlan hatalomban, akivel minden valóság és lehetetlenség ellenére győzni lehet. Másrészt viszont lehet, hogy éppen azért lát oly sötéten, mert nagyon hisz az igazságos Istenben, mint a zsidó próféták, akik népük pusztulásának épen ezért voltak legsötétebben látó hirdetői. A népek lehetnek öngyilkosok, más nép megrohanásában szörnyet halnak, felszívódnak egy rájuktelepedő idegen fajba, de legbiztosabb halálnemük a bennük és fölöttük kiterjedő öntudatlanság, szellemi vakság következtében beálló amentia köde, amelyben nem látják önmagukat, sem helyzetüket. Elvesznek, mert elvesztik magukat. Németh László a magyarság fölött szétterjeszkedő, szinte mozdulatlan gyilkos köd bontására vállalkozott. Ferdinand István, A kereszíségnek hasznairól. Az keresztségnek mosása mind Isten előtt, mind szívünkben, mind emberek előtt hasznos. Isten előtt meg igazulásunknak és a bűnnek bocsánat iának és az örök életnek pecsété. Mely pecsétet, mert hogy ő maga vetette reánk, soha semmiképpen meg nem másolhat, sem akarja is. Hanem valamit a mosással példáztatott, sőt ugyan be pecsétel te tett az egyházi tanító szöméllyel (nem bábával és idegen szöméllyel, kinek nincs az pásztorságra hivatal ja), azt ugyan erősképpen meg akarja állapi. Tudni illik, hogy szent Fiát az meg tért emberért, az ki hitből meg is mosódott az vízben, adta — az ő vérét ő érötte ontotta ki és abba megemésztetelt minden bűne, — azt magának szenteli Szent Leikével, szent templomává teszi azt immár meg igazította, azaz megkegyelmezett neki és fiává fogadta és mint édes Atya ételére, nevelésére, oltalmára gondot visel, — sőt ha meghal is fel támasztja és örök életet ad neki. Ily fogadási vannak Istennek az ő igéjében az megtérő bűnös emberekhöz, melyeket nyújt és ad az víznek mosásában is, és ahoz kapcsolja, aki azt fel veszi magára, azokba való bizo- dalommal. Ki amint igen állhatatos, igy soha meg nem másolhatja, hanem ez fogadásiról mindenkor megemlékezik, valamennyiszer az megkeresz- telkedett ember hozzá fohászkodik az ő Igéretibe való hittel. Sejt ha alunnék
