A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1990 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1990-08-01 / 4. szám

hozzák utána, nyilván sa ját_parancsáraL vagy hízelgő szolgalelküségböl. Türel­metlenül várjuk, hogy mi lesz ezekkel a zsebrákokkal és hasonlók siserehadával az uj rezsimben? Jön-e a tisztítótűz, mely minden gyomot kiéget,hogy helyébe becsületes szabad magyar élet sarjadjon virágba szökkenjen és gyümölcsözzék?! De lássunk valami szépet is. Alexi Károly müvét "A Szigetköz"-t ajánljuk olvasásra A Duna-agak közti tájat annak állat és növényvilágát mutatja be. Azt a pótolhatatlan paradicsomot, amelyet ha­­lálraitélt volna a nagymarosi vízlépcső megépítése. Az magyar,angol,német és o­­rosz nyelvű, gyönyörűen illusztrált mü a legjobb fegyver ez ellen az őrültség ellen—hogy az egész világ figyelmét felhivja az elkövetkező nemzedékek ter­mészeti öröksége ellen tervezett otrom­ba marxista merényletre. Mivel az euró­pai integráció, a középeurópai ujjáren­­dezSdés mellett a könyezetvédelem a har­madik jövőtépitő nagy gondolat e könyv, és a mögötte lévő mozgalom méltán szá­míthat magyar és nemzetközi érdeklődés­re .támogatásra. . Beszéljünk még egy érdekes és aktuá­lis könyvről Köteles Pál : Búcsú Erdély­től c.. bizonyos fokig életregényéről. Hogyan lesz az ifjonti lelkesedésből,a néptestvériség ideáljából az a sovinisz­ta-kommunista uralom, mely kiábrándulást csömört, börtönt, kényszermunkát, majd pedig Erdéyből való elbujdosást hoz a .regény főszereplőjének. Köteles Pál könyve méltán sorakozik az utóbbi évek nagy erdélyi Írásai közé (a SZilágyi Sán­dor: "Boldog Börteneim" krisztusi szelle­méhez, a Bartis Ferenc:"Rácsok között Romániában" harcos, dacos székely iró leleplező,kemény,de emberséges fogházi napló jához ) .Remél jük,hogy mindhárom so­kat szenvedett erdélyi magyar szellemi ember bekapcsolódik az erdélyi.Romániai közéletbe, az ott élő népek újrakezdésé be, mert csak az ö lelkületükhöz hason­ló magyar, román, német stb. összefogás biztosíthatja,hogy a pillanatnyi lelke­­dés nem ficamodik ki ismét soviniszta Nyugati Magyarság FIGYELEM : KÖZÉPEURŐPA BÉKÉJE MEGKÖVETELI és el­érkezett az ideje annak, hogy a KÉT VILÁGHATALOM KÖZÉPEURŐPA FÉL EVSZAZA­­DA FORRONGO NEMZETISÉGEINEK PROBLÉMÁ­JÁT - azok meghallgatásával - "VÉGRE HATALMI SZÓVAL IGAZSÁGOSAN RENDEZZE! KRUPA SÁNDOR O.F.M.: lllllIII beteges félelemszorongás Igor Shafarevich orosz disszidens cikket irt az "oroszfélelemről"(russop­­nóbia). Ám a cikk nem Amerikában jelent meg, mégis a legnagyobb amerikai lapok erősen támadták. Vészharangot kongattak Joseph Sobran neves köziró (Wanderer 19?0 május 17.0 azt Írja, hogy a hírközlők uj témája az orosz antiszemitizmus. A zsidók nagyon nyugtalanok miatta. Számukra a kom­munizmus vége kétes áldás. A szólás és ke­resés szabadsága most módot ad az orosz értelmiségnek, hogy keresse a feleletet árra a robbantó kérdésre, hogy országuk­ban elsősorban ki és kik a felelősek a kommunizmusuk megvalósulásáért. És azért, amiért igy valósult meg.Szerintük a kom­munizmus "haladó jelenség" volt egészen mostanáig, noha Sztálin elárulta.Izrael megalakulásával és a "szovjet antiszemi­tizmus" feltámadásával, egyre több zsidó vált antikommunistává — allitja Sobrán. Ugyanis a kommunizmus kitermelte az orosz hazafiságot.amely ártalmas és antidemok1- ratikus a kisebbségekkel, igy a zsidó­­sággal szemben is. Az orosz nép egyre jobban észrevette,hogy a bajt idegenek hozták rá és idegenek uralkodnak rajta saját hazájában. És ez az idegenía zsidó­ság! ! Ez az idegen uralom és mód kezd elvi­selhetetlen lenni az " ébredőknek" , mint pl. a russophobia Írójának és barátjának, Szolzsenyicinnek. Ök azt állítják, hogy a kommunizmus teljesen idegen népük számá­fa. Nem lábukra szabott csizma. Ezért na­gyon kegyetlen dolog az orosz népet a kommunizmusért elitélni, nyakukba varrni, ázokéba, akik általa oly mérhetetlen sokát ázenvedtek. Shafarevich azt allitja,hogy kommunizmus gyökere a zsidó elidegenedés­ben keresendő. A Bolsevik vezetosege"meg­lehetősen" zsidó volt, mig Sztálin megle­hetős tisztogatást nem végzett közöttük.. ( És alatta és utánna?) Sőt ma is Orosz­ország fő becsmérlői zsidók, akik Orosz­országot olyan mértékkel mérik, amilyen mértéket Izraellel szemben nem alkalmaz­nak. Oroszországban bűn lehet az, ami Iz­raelben erény. Ezek az irók elvetik azt a nézetet,

Next

/
Thumbnails
Contents