A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1990 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1990-04-01 / 2. szám

---------------------------------------------------------------—----------7------------------------------------------------------------;-------------­NYOMORTANYÁKBA A MARX —LENIN—SZTÁLINISTA PROLETÁR BURZSOA ARISZTOKRATÁKKAL!! legyetek hirdetői és magvetői a magyar nyelvű egyházaknak. Én senkit megbánta:­­ni nem akarok, de ezt a figyelmeztetést erkölcsi feladatomnak tartottam.Köszö­­nöm, hogy meghallgattak a jó Isten le­gyen velünk!! , Dr. KOVÁCS ERNŐ: A SZOVJET UNIÓ DILEMMÁJA Mig Közép és Kelet Európában nyakló nélkül beszélnek és tesznek a "nem ember­nek való" marxizmus felszámolására,addig az 1918, azaz 72 év óta dühöngő bolsevis­ta-leninista "kisérletben" nehezen jut­nak el ennek meg vallásáig. Egy régi vicc azt kérdezi: Kik találták fel a marxiz­must? Válasz: Dr.Marx és Dr.Engels! Poén: "Kutyákon kellett volna kipróbálni" Az o­­rosz-szovjet vezetők még nemjutottak el addig az egyszerű gondolatig,hogy dogmá­ik rosszak. Hogy politikai hitvallásuk hamis. Hogy eszmerendszerük nem vált be a gyakorlatban, a valóság talaján. Csak erőszak, propaganda, áruló társutasok( fő­leg szalonbolsevista értelmiségiek) tör­ténelmi konjuktura a (nyugati világ sze­rencsétlen háborús konfliktusa, mely a pyrhuszi győzelem érdekében a Szovjet se­gítségét volt kénytelen igénybe venni). S ennek, most a II. világháború után Ú-5 évvel jön el a böjtje; a csőd, a szétbom­lás-amit jelszavaik dacára, erőszakkal próbálnak megállítani: fegyverrel, ami mindig az ultima ratio, a vég kezdete. Taleyrand szerint "a szuronyokon ülni ké­nyelmetlen" o Életáldozatok, mártirok szü­lik a szabadságot. Moszkvában még csak ne­hezen jutottak el a párt monopólium fel­adásának gondolatához, ami gyakorlatilag további késést jelent, vagyis azt,hogy Bulgária és esetleg Románia is megelőzte őket politikai éleslátásban. Hamis az a beállítás is, mintha Gorbar csov indította volna el a keleteuropai reformot?! Pedig vannak ilyen hangok mind' két oldalon. Jól emlékszünk Kelet-Berlin­­re, ahol s szovjet páncélosokat bevetették a fellázadt munkások ellen 1953-ban.Aztán három év múlva Varsóra—ahol Hruscsov és a kinaiak kötöttek kompromisszumot sza­badságot és jogot követelő lengyelekkel. Végül Budapesten, hol teljes erővel tört ki a népfölkelés, győzött első menetben a forradalom és a felborult rendszer te­teme alól szabadság és többpárt rendszer született meg 1956 dicsőséges őszén,amit megint vérbe folytott a marxista nagyha­talom, "Keleteuropai börtönőre" ; nehogy a magyar példa fellázítsa a többi nemze­teket. A hamu alatt izzó parázs lángra lobbant néhány éve Magyarországon s a­­zóta is a lengyelek és a mi nemzetünk járnak az élen a reformmozgalmakban. Ennyit az elsőség, a prioritás kérdésé­hez .Kétségtelen azonban az ,hogy Gorba­csov az; aki a Szovjet Unióban eddig a legmélyebbre szántó változások atyja, motorja, bár belső vélemények szerint nem elég radikális, ami sikerét kétsé­gessé teheti. Mindannyiunk érdekében bizunk őszinteségében és kívánjuk,hogy szükségszerű újitásai célba érjenek. De a másik, még kellemetlenebb gondola­tot sem akarják bevenni, megszívlelni az orosz szovjetvezetök azt,hogy nekik fel kell adniok hódításaikat.Birodal­muknak meg kell kisebbednie—hogy Orosz­ország fennmaradhasson. Kellemetlen el­határozás ez egy évszázadok óta imperia­lista politikát űző Nagy-Hatalom veze­tőinek, fiainak. Amalrik szegény (l) a Spanyolországban balesetben meghalt fiatal szovjet történész már 198Ú-re jósolta a Szovjet Birodalom szétesését­­- mert mentalitása folytán nem birja megoldani nemzetiségi kérdést és abban is a Kinával kapcsolatos területi, tör­ténelmi és biológiai problémákat. Ha Amalrik dátuma nem volt pontos,a dönté­sek ideje mégis elérkezett 1990-re,tel­jes súlyával. A Szovjet Uniónak először is le kell adnia legújabb hódításait: Beszarábiát (ma Moldavia) a Baltiálla­mokat és Karéliát (Dél-Finnországot ) . Ezeket fegyverrel szerezték meg és szün­tették meg függetlenségüket 1940-ben, majd újra a második világháború végén 19Ú5-ben, mivel közben négy évre kiver­ték őket a németek. Ezek aránylag könnyű kérdések és ésszerűen, aránylag fájda­lommentesen megoldhatók. Sokkal nagyobb probléma az ukrán szabadságmozgalom, mely hosszú évtizedekre, ha nem száza­dokra megy vissza. A Brest-Litovsky Bé­ke 1917/18-ban önállóságot adott Ukraj­nának, német védelemmel, majd polgárhá­ború és szovjet elnyomás keserítette helyzetüket. Hitler csapatait a legna­gyobb várakozással, a felcsillanó ön­állóság reményével fogadták Ukrajnában,

Next

/
Thumbnails
Contents