A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1989 (30. évfolyam, 1-3. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Meggyőzódésünk,hogy a gondolat, és annak avatott papírra vetése fontosabb minden másnál. Köszönet illeti CZEIZEL ENDRE urat fenti Írásáért. G.K. Mi vagy Te nékem? Szomjamra ital, S|bemre ir és bánatomra dal, Tűzhely, amelyhez térni sohse késem, Márvány, amelybe álmaimat vésem. Át égen, földön, folyón, tengeren, Rögön, hanton, koporsófedelen: Szeretlek mindhalálig nemzetem! Reményik Sándor. NAGY PÉTER CÁR végrendelete: JÍ. Péter orosz cár 263 éves végrendeletét szószerinti szövegét közöljük: " A Szentháromság nevében hagyjuk vissza ezt a végrendeletet mi, I. Péter,minden oroszok császára és uralkodója, valamennyi utódunknak az orosz . birodalom tró»i ján és a hatalom birtokában. Oroszországot mint egy kis patakot kaptam kézbe, azt mint egy folyamot hagyom vissza s utódaim tengert csinálnak belőle, hogy szegény Európát megerősítsék. Minden akadályok és gátlások ellenére is biztosan szétfolynak majd ennek a tengernek hullámai, a fáradt kezek ellenére, melyek ellenállást próbálnak majd ellene kifejteni, ha utódaim érteni fognak hozzá, hogyan kell ezt az áradatot irányítani. Ez az oka, amiért a következő irányelveket hagyom vissza nektek s azokat figyelmetekbe és állandó vizsgálatotokra ajánlom-: • 1.) Tartsátok az orosz nemzetet állandóan hadiállapotban, hogy katonasága mozgásban és hadikészültségben maradjon. Csak azért hagyjátok őt néha pihenni, hogy az állami gazdálkodást megjavítsa. A csapatoknak mindig felszerelt állapotban kell lenniők és alkalmas pillanatot kell a támadásra kiválasztanátok. ,ezáltal Oroszország megnagyobbitása és fejlesztése érdekében, a háborúnak a békét és a békének a háborút kell szolgálnia. 2.) Minden elképzelhető eszközzel be kell vonni a katonaságot a háborúba és a tudósokat a béke idején, hogy az orosz nemzet idegen országok minden hasznos dolgát elsajátítsa, anélkül, hogy a sajátjából bármit is vesztene. 3. ) Minden alkalommal részt kell vennünk bármilyen tárgyaláson és nyugtalankodásban, különösen Németországban, amely hozzánk legközelebb fekszik és amely a leginkább érdekel bennünket. 4. ) Lengyelországot meg-kell osztanunk nyugtalankodások és civakodások szitása utján. A hatalmat az arany hatalma revén kell megnyerni,a korupciót ki kell használni, hogy királyválasztáson a saját akciónkat biztosítjuk; saját barátjainkat kell jelöltekként odaállítani s azok megválasztását csapataink bevonulása által kikényszeríteni. A csapatokat mind addig-kell ott tartani, amig-alkalom nem nyílik arra, hogy azokat őrökre otthagyjuk. Ha szomszédos hatalmak nehézségeket támasztanának, úgy-Lengyelországot azonnal meg kell osztani, hogy legalábbis a saját veszteségeinket kiegyenlítsük. 5. ) Svédországtól minden elképzelhetőt el kell vennünk, mintha ők támadtak volna meg minket,hogy ezáltal jogunk legyen leigázásukra, hogy ezt elérhessük, Dániát el kell váiéztani Svédországtól s ezek között a kölcsönös ellenségeskedést feltűnés nélkül szítanunk kell. 6. ) Rendszeresen német hercegnőket kell feleségül vennünk, hogy a családi kapcsolatokat erősítsük. Németországban érdekeinket meg kell erősítenünk és a németeket, befolyásunk felerősítése utján, ügyünknek meg kell nyernünk. 7. ) Angliával keresnünk kell a kereskedelmi kapcsolatokat, hiszen ránk szükségük van flottájuk miatt, amely a miénk fejlődése szempontjából nagy jelentőségű. Fánkat és termelvényeinket angol aranyra kell becserélnünk s az angol kereskedőket mind a hajózás, mind a kereskedelem terén állandó kapcsolatokat kell kiépítenünk. 8. )Az északra, a Keleti tenger mellékén, és délen a Fekete tenger hosszában történő továbbterjeszkedésünket feltartóztathatatlanul tovább
