A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1988 (29. évfolyam, 1-4. szám)
1988-10-01 / 4. szám
3 ..... , ■■ N I STATARIALIS BÍRÓSÁG ELÉ ajspitz benő-t a SZABÓSEGEObOL ÓNK INEVEZETT PETER GÁBOR ALTÁBORNAGYot ES ÁVÓS H(jhBRAIT,A rtíth mátyás-i MARXISTA 3ŰNSZQVETKEZET ORSZÁGKIZSÁKMÁNYOLÓ BANDITÁIVAL! ! ! ! ! scher Vadéi és az SS. Vezérgondolatuk a germán ember, fajtiszta északi ország és küzdelem Németországért. A ikir.g-Jugend egyesek szerint Európa legnagyobb néphu ifjúsági mozgalma. Nevelésük középpontjában a népi szokások ápolása áll." (Ebben megegyezik a cserkészettel.) ' ; "Legutóbbi nagyszabású felvonulásukat 198?. Szilveszter éjszakáján tartották. Ausztriából, Svájcból és Hollandiából érkezett társaikkal együtt mint egy kétszázan vettek részt az éjféli fáklyás felvonuláson. Katonás menetoszlopban három kürtössel az élen,náci dalokat énekelve tüntettek Németország történeti határai mellett. A á2 éve létező gyilkos határok ellen Ú2 szines rakétát lőttek fel." "Miközben a nagypártok ifjúsági szervezeteit utánpótlási gondok ritkitják, addig a üking-Jugend fokozódó érdeklődésnek örvend." "A GA'CK cimű iskolaújság 15 ezer példányban jelenik meg évenként többször. Rendszeresen élesztgetik benne a fajgyűlöletet. Katonai kiképzésben és világnézeti nevelésben részesülnek, így hangzik az emlitett német napilap elfogult és gyűlölködő Írása. Minden szükséghelyzet természetes következményként magával hozza az öntevékenység mentő ötletét. Mennyivel örvendetesebb lenne tehát, ha az eszményiséget kereső fiatal lelkek vallási, erkölcsi és szellemi igényeinek kielégítését az arra hivatott egyházi és világi szervezetek látnák el.Sajnos az ifjúság a jóság felé hajló gondolatvilága által megkívánt felnőtt példaképek is hiányoznak ma. A Trianon által megnyomorított csonka-hazánkban hány Prohászka, Tóth Ti hamér, Ravasz László lelkületű,magyar talajba ültetett keresztény nevelő formálta ifjúságunk lelkét! Hol vannak a mai szabad világ tömegeket megmozgató papjai és mozgalmai? Micsoda mulasztás egyház és állam részéről egyaránt a mai ifjúság elhanyagolása világszerte. Pedig hány gyakorlati példakép múltbeli sikere integet felénk. Gondoljunk csak a saját serdülő korunk egyházi és világi intézményeire, amelyeknek vallásos és hazafias nevelése mint támasz és talpkő kisér végig az élet göröngyös utján egészen a sírig. KRUPA SÁNDOR O.F.M. a disznóhúst? Grósz igy mutatkozott be a Parlamentben: Grósz a nevem, mégsem vagyok zsidó! E kijelentésen elsősorban a magyarországi zsidóság botránkozott meg majd csatlakozott a világzsidóság. Szerintük ez a kijelentés azt^a látszatot kelti, hogy zsidónak lenne szégyen, elmarasztalást, megkülönböztetést jelentő valami. Amikor a vallások vezetői a Parlamentben beszélhettek, a főrabi azzal állt elő, hogy Magyarországon növekvőben az antiszemitizmus! Orvoslást kért.Grósz nem Ígért, mert nem tud ilyenről! A világ zsidósága az antiszemitizmusról adja vészt jelző sziréna hangjait, Noha vannak, akik e növekvést tagadják, mi azokkal tartunk, akik vallják!Magyarországon is vannak ennek egészen jellegzetes jelei is. Az egyik, a "skinhead"a bőrfejű- mozgalom léte, működése. Még hamu alatti parázs, jéghegynek kiálló csúcsa csak. De tagadhatatlanul létezik olyan jellegzetességgel, amit alig tudunh elhinni. E bőrfejüek mozgalmáról hosszabban ir az otthoni Kritika 1988. júniusi száma, Volt-e"hétköznapi fasizmusról" előadás a rádióban, tv-én is. Ők már nyíltan "fasisztóid" eszméket hirdetnek és vallanak - Írja róluk a nevezett lap. Gellért András riporter állitja, hogy "voltak iskolámban is horogkeresztek. A vécék például tele voltak, a padok szintén. Ez a tendencia - négy évvel késöbbmég inkább felerősödött." Ma már divat mindenhová horogkeresztet rajzolni. Feltűnő, hogy a bőrfejüek keresztet hordanak. Van, aki hülyeségből hordja vagy divatnak tartja. Mi azért hordjuk hogy valamit jelképezzünk vele. Egy szabad keresztény államot szeretnénk I-vallja egyikük. S ezen ciganymentes országot értenek, "Mert mi tiszta fajú árják vagyunk!" Jelszavaikat, mondataikat felírják ahová csak lehet, mint ez most divatos Németországban, Hollandiában és Spanyolországban, "Jövőnk lassan, de biztosan!"