A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1988 (29. évfolyam, 1-4. szám)
1988-08-01 / 3. szám
DR. NANAY ENDRE: A NEMZET a világgépezet FOGASKEREKE A kommunista himnusz dallamai Ígérik, hogy "nemzetközivé válik a világi Ezt az Ígéretet hangoztatták a nemzetköziség nagymesterei, Marx-és Lenin is. Lenin a világ nemzetköziség központjá- i nak Oroszországot jelölte meg, azaz i dogmáival (és orosz fegyverekkel) meg akarta hódítani a világot és Moszkva uralma alatt nemzetközivé szerette vol- i na varázsolni. Most azonban a Szovjetté átnevezett Oroszországban,-éppen a. perestrojka és glasnost idejében-, egyre jobban erősödik az orosz nemzeti érzés, az anya-és apaország hangoztatásai páti riotizmus, mely elhagyja az ország meg-) politizált jelzőjét a "Szovjet-ot" és jellegét, orosznak s az országot,- bár legalább 100 nációt tart földjén, -Oroszj országnak kívánja ismerni. A szovjetbolsevik-orosz forradalom 70 éve nem tudta kiirtani az egyénekből a születés sei is velejáró nemzeti érzést s ez az esztendő azt bizonyítja, hogy az ősi, atavisztikus emberi érzések megtagadják az ember nemzetköziségét, s nemzethez (sőt fajhoz) tartozónak érzi és vallja »agát. A Szovjet uralkodóknak nem jött jókor ez a faj-orosz- nemzetesdi, mert az általa uralt vagy fogvatartott számtalan nemzet (becenéven nemzetiség) mozgo lódik, különböző címeken lázong, de végj eredményben önállóságot, nemzeti önállóságot akar, származása, múltja jogán saját maga szeretné saját népét kormányozt ni. Lenin, illetve a nagy honalapító Sztálin összetákolt egy hatalmas birodalmat. Igája alá hajtott népekét,melyed nek semmi köze nem volt az oroszhoz,sem származása, sem fajtája, kultúrája,múlt4 ja, jellege stb. alapján. Sőt nem volt elég a bekebelezés, az idegen nemzetek formai beolvasztása, hanem még csatlós címen is annektált olyan népeket (pld.a magyart), melyeknek komoly önálló történelme volt, s semmi köze nem volt a rátelepedett oroszhoz. !l csatlósok igy a magyarok, németek^ ; _ 17» lengyelek már lázongtak, forradalommal j próbálták kivívni illetve visszanyerni , önálló nemzetiségüket*—A beolvasztották most elégületlenkednek, igy a lettek, litvánok, esztek, akiket Sztálin 19^0- ben kényszerrel kapcsolt birodalmához, legújabban az örmények, az izlám azerbejdzsániak, stb. veszélyeztetik a szovljet-cimletü Nagyorosz Birodalom egysé- ' gét s a lenini trónt. Az orosz nemzeti mozgalom reneszánsza nem szolgálja a kommunista cárok ügyét, különösen nem a perestrojkát és a glasnostot. Egyes orosz nacionalista körök még emlékeznek arra, hogy amikor az or-j szág, mármint a szovjet nevű Oroszország a második világháborúban nagy bajban volt s a németek Moszkva előtt állottak, Sztálin a "Szent Oroszország" védelmére! hivta fel népét s nem a lenini-szovjet I ügy nevében lelkesítette alattvalóit.A < Gorbacsov éra is engedett az orosz nacionista érzéseknek amikor pld. egyes helyiség vagy éppen a moszkvai foldalaiti állomások újított elnevezéseinél nen a szovjet-forradalmi neveket, hanem orosz történelmi neveket használt. Sőt "Our Heritage" (Örökségünk) címmel uj magazin indul az orosz múlt, az orosz nemzeti történelem felfrissítésével. A . Cornell egyetem orosz nyelvésze-és történésze George Gibian a Pamayet (Memorj- Emlékezés nevű társaság összejöveteleiről is tud s állítja, hogy a társaság a szinorosz szupremácia ápolója s hirdetője. Hiába van (ha van) bolsevikszovjet-szocialista hivatalos ideológia s hiába hirdetik éppen az oroszok (hivatalosan) a nemzetköziséget a jelen szovjetnek ismert földön az orosz a *léjnyeges" elem, illetve a kommunizmusban az orosz és lelke él. (Ha még él?) A feltörő nemzeti (és nemzetiségi) problémák szerte a világon éledeznek. Az egyik kirívó Jugoszlávia, mely a Tito által összekovácsolt közel 10 nemzetiséget képtelen együttartani, s a saifló-kalapács nem működik. A nemzetköziségi lenini jelszó teljesen üresen konáj mindegyik 6 republik és 2 autonom pro-] vine a maga külön nemzeti útját akarja járni. Mindez a politikai mozgás megbé-4 nitja a közős-államiétét és a gazdasági fejlődést is.' A UN jelenleg 1?8 ország-tagot tart| nyilván, de kb. még több-tucat szárma-t ásilag és történelmileg összetartozó nemjetnek ismert egyq^g él a glóbuson.Ezekek nagyrésze nem önálló, hanem más rajtaj
