A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1986 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1986-08-01 / 3. szám
T Ú HHPÄ --H SZOCIALIZMUSON Ma már minden "értelmes ember előtt bebizonyított tény, hogy a szocializmus marxista, leninista formája gazdaságilag életképtelen. A szocializmus fogalmára, mely eredeti meghatározásában a gazdasági erők kiegyenlitésére való törekvést jelenti, a szovjet formula nem tudta meg adni a feleletet. A balsiker fő oka az egyén szabadságának és kezdeményező kézségének teljes kikapcsolása. A mi szabadságharcunk harminc évvel ezelőtt azért állitotta fel a Forradalmi Munkás Tanácsokat, hogy a párt és az állam vezetése helyett az alkalmazottak kezébe tegye a vállalatok vezetését s a forradalom győzelme után kidolgozza, azok anyagi részesedésének mikéntjét. A két szélsőséges kapitalista rendszer közt (állam és privát), ez jelenti harmadik utat, mely értelmezésem szerint már túl van a marxista jellegű szocializmuson. A jelenleg hazánkban, szinte suba alatt engedélyezett kisebb ipari, mezőgazdasági önkéntes szövetkezeti vállalko zások már mind ebbe az irányba mutatnak. Az érdekes, hogy erre a kezdeményezésre átváló élet kényszeritette az uralmonlevőket. A magán szektor sikeres termelése nélkül Magyarország is ott tartana, ahol Románia. Persze nagyobb stilusu gazdasági átalakításokra Kádárék sem mernek vállalkozni a megszálló szovjet hatalom jelenléte miatt. A Nyers Rezső"közgazdász zseni"által bedobott halandzsa:"az uj gazdasági mechanizmus",- csak addig tud eredményt felmutatni, amig arra Moszkvában szemethunynak. A múlt év folyamán hirejárt, hogy Tallinban, Észtország fővárosában a szov. jet hatóságok, kisérletképen engedélyeztek egy önkéntes szövetkezeti alapon szervezett rádió és televizió javitómühely működését. Az állami javitómühelyek két három hónapig is elszórakoztak egy egy javításon. A végzett munkák minősége is rengeteg kívánnivalót hagyott maga után. A működési engedély megadásának feltételei közt szerepelt, hogy az alkalmazottak bére a szakszervezeti alapbérrel meg kell hogy egyezzen. A szövetkezet tiszta jövedelméből az államnak is része* sedni kell és meghatározták a foglalkoztatható dolgozók létszámát. Az eredmény már rövid három hónap után észlelhető volt. A szövetkezet nem csak hogy haszonnal dolgozott és az alkalmazottainak jutalékot is tudott fizetni, hanem ami a legmeglepőbb volt, hogy a javitási határidő három és hét napra szorult le. A minőségi kifogások is csaknem megszűntek. Most a hivatalos szervek legnagyobb problémája, hogy ezt az uj gazdasági jelenséget minek nevezzék el. Nem lesz könnyű kitalálni valami olyan meghatározást, hogy ezzel a szakálas és idejétmúlt marxista leninista gazdasági értékeket ne sértsék meg. Az önálló szövetkezeti gondolat nem egy uj találmány. Dániában, Finnországban, Hollandiában már a háború előtt szép sikerrel gyakorolták. Mi magyarok is behatóan tanulmányoztuk különösen az agrár szövetkezetek szervezését. így Dr. Matolcsy Mátyás tudományosan, Kodolányi János és még sokan mások pedig tanulmányaikban hirdették a gondolatot, mint a jövő egyetlen megoldási lehetőségét. Ipari vonatkozásban a Volkswagen gyár volt az első, mely az alapításától kezdve az alkalmazottak tulajdonában volí .és ma is van. A közel ötven éves vállalat ma a világ egyik legprosperálóbb vállalkozása. A gyár német részlege, egyedül több személy kocsit gyárt, mint a szociálista országok együttvéve.Az alkalmazottak összes szociális problémáit megoldották és a gyár fenállása alatt még sohasem sztrájkolt. Példájukat Európában több vállalat átvette igy többek közt az olasz Fiat és a francia Peugeot. Amerikában a nyolcvanas évek gazdasági problémái adtak inditó lökést az úgynevezett "EMPLOYE OWNED COMPANY** sistem kialakulására. Néhány vállalat nem birva a gazdasági versenyt, felajánlotta annak megvételét alkalmazottai számára. Ezen vállalatok száma ma már 7000 és a foglalkoztatottak mintegy 11 milliót tesznek ki. Néhány jelentéktelen esettől eltekintve mindannyian versenyképesek és nyereséggel dolgoznak. Ezek között a vállalatok között a termelés széles skáláját találjuk. A fafeldolgozó üzemektől az acél gyárakig mindenfélével találkozhatunk. Köztük a legjellemzőbb talán a West Virginiai Weirton Acél Müvek. Ez a vállalat 1983-ban versenyképtelenség miatt mintegy 8000 dolgozó tulajdonába ment át. A gyár részvényeiből a hasonlónevű kisváros lakói is jócskán vásároltak s ezzel biztosították nemcsak a munkát, hanem a város további jövőjét. A pár mely főleg finom acéllemez áruiról hire^ azóta már nyereséggel dől-
