A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1985 (26. évfolyam, 2-5. szám)
1985-05-01 / 2. szám
DR SZAKÁTS ISTVÁNÉ: Európai STRA’ZSA’lM A családomban őrzött hagyományok, adatok, képek adják az inditást arra, hogy hozzászóljak a müncheni "Nemzetőr’ 1985 febr. 150 lapszámában közölt :"Újabb román sajtótámadás. Kit zavar Groza Péter és Nagybaczoni Nagy Vilmos barátsága?"- témához 0 Elsőbben, erdélyi szülőföldem sajátos magyar adottságai nyomán virágzott szellemi, művelődési alkotásainak époszához. A gróf osdolai Kun Kocsárd által a hunyadmegyei Szászvároson alapitott Ref. KÚn-Kollégiumhoz, amelyet a 48-as vesztett szabadságharc és a nyomában hét esztendőt tartott Kufsteini rabsága után építtetett. Egész vagyonát a kultúra szolgálatába állitva, azzal a nemes elgondolással: A humanisztikus műveltség a^tudás- amelyik egy magasabb életszemléleten keresztül, békét, megértést, testvériséget biztosit. Ezek szerint nyitván meg a kollégium kapuját Erdélynek minden fia előtt, származás és valláskülömbség nélkül. így tanulhatott, érettségizhetett az ősi falak között a magyari nagyvonalúság, ösztöndíjasaként Petru Groza. Magam még őrzőm a kollégium 1915-16 os tanévének Értesítőjét. Fedőlapján a hatalmas, háromemeletes épület képe. Magasló portálja felett a kőbevésett jelmondatával: SUB PONDERE CRESCIT PALMA A súly alatt növekvő pálma allegóriáján át,- erdélyi határvédő népünk küzdelmes sorsára utáltán. Bent a kollégium előcsarnokának falán a sorok: "Ragyogjatok ti, drága iskolánk egén örökké fénylő csillagok. Tanár és tanítvány, könyv és tudás népünk szent álmait virrasszátok." Mint egy forgó színpadon a változó képek. 1945 márc.6-án Petru Groza vezetésével megalakult Románia első demokratikus vívmánya. Visszatekintve a még- előző időkre mondja el 1947-ben egy interju keretében: "Amit most elmondok arról kevesen tudnak! Életem legkritikusabb napjait Debrecenben töltöttem. Amikor Románia botor fejjel hadat üzent a Szovjetnek, éreztem, hogy veszélyt jelent a számomra. Vonatra ültem, Debrecenben szálltam ki, egyenesen az Arany Bika szállóba hajtattam s a város menedéket nyújtott nekem. Ma mái elmondhatom, az események száz százalékig nekem adtak igazat. Sikerült a magyar nemzet barátjává tennem,-úgyszólván az egész román nemzetet! Elmondhatom, hogy legutóbb részletesen beszámoltam Moszkvában Sztálin generalisszimusznak és ő az egész magyar komplexusban osztotta az álláspontomat. Ezenkivül Tito ugyanazt az utat kivánja követni, melyre én léptem és talán részem van abban„ hogy Jugoszláviának Magyarországgal szemben ugyanolyan baráti céljai vannak, mint Romániának és nekem!" így a "HISTÓRIA" cimü hazai lapnak 1984 VI. számában, hozzá még egy képpel is gazdakitva, amint Petru Groza 1947 máj.3-án előadást tart Debrecenben, mögötte a diszes hallgatóság első sorában: Rákosi Mátyás! Vajon hihette-e Groza, hogy az együttes a béke útját munkálja? Es elfeledte, a népének örök "cloak and dagger" szerint kivételezett árulását 1944 augusztus 23-án. Nyomában a magyarság véres tragédiáját. , Elképzelhette volna, hogy 1985-ben amikor Budapesten- érdemeit méltatva emlékeznek meg születésének 100 évi dátumáról, a bukaresti ROMANIA LITERATURA cimü lapban, Constantiu haditör‘ténész- a budapesti KRITIKA dokumentáló anyagát, céltudatos, fasiszta és románellenes támadásnak minősiti.Az adatokat, amelyekben a barátja és volt szászvárosi osztálytársa Nagybaconi. Nagy Vilmos- 1943 júniusig honvédelmi miniszter, 1943 máj.3-án az ellene felhozott "jobboldali vádakról" és az ország katonai helyzetéről nyilatkozott. A Nagy Vilmos személye ellen szólt vádakat az robbantotta ki annakidején, amikor mint honvédelmi miniszter- a világháború vérzivataros és megoldhatatlan anyagi nehézségekkel teli idején; "az üldözöttekkel szembeni együttérzése folytán",- a frontmögötti vonal munkaszolgálatosainak- paplanokat akart adatni. A terve elleni tiltakozásokat nem az emberi együttérzés hiánya váltotta kis de a kétféle mérték akkor: amikor a zsúfolt katonakorházak súlyos sebesültjeinek- csak pokróc jutott! Az ország katonai helyzetével kapcsolatos elgondolása- az orosz fronton 8 a részleges megalkuvás mesgyéin át, a teljes megalkuváshoz vezetett volna. Tény, hogy a Rákosi Mátyás törvénye szerint, Nagy Vilmos sem kerülhette el a kitelepítést, ahonnan Groza köz-
