A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1985 (26. évfolyam, 2-5. szám)
1985-12-01 / 5. szám
3 í SorsdöjUc 1 [OKTÓBEREK Fiala Ferenc gondolatait elmondta Vasvári Zoltán a K.K.M. vezetője Philadelphia-! szabadságharcos ünnepélyen. Hölgyeim és Uraim kedves magyar Nemzettestvéreim! Hálásan köszönöm Szántó Jánosnak,hogji ma szólhatok a magyar sorsdöntő október rekről. Magyar történelmünk különös játéka szerint legfontosabb és sorsdöntő mozzanataink legtöbbje október hónapban zajlott le. A szerencsétlen októberek sorát Hunyadi János lÉÉ8-ban elszenvedett rigómezei veresége nyitja meg,mely harc és csatavesztés előfutára volt 1526 Mohácsának, mikor is eltemettük a Mátyás uralma alatti magyar nagyhatalmi álmokat és hosszú évszázadokon át az ájult ország testén viaskodott török és német. De nemcsak az ország szenvedett, hanem a nép is, melynek legfőbb bizonyitékát az egykori népesedési adatok szolgáltatják. Azután múltak az évek, az évszázadok s lassan magunkra találtunk még akkor is, ha a hosszú Habsburg uralom alatt mindent elkövettek Bécsben, hogy az országot elnémetesitsék. Rákóczi szabadságharca a majtényi sikon végződött,ahol halomba rakták a kuruc zászlókat, fegyvereket és úgy látszott, hiába volt majd évtizedik tartó kuruckodás és véráldozat. Ismét másfél évszázadnak kellett elmúlnia, hogy hallassuk hangunkat és ismét fegyverrel követeljük a magyar élethez való jogainkat. Kossuth fáklyája, Széchenyi lángesze és Görgey katonai zsenije rövid időre fellobbantotta a remény lángjait, ami azonban I8É9 októberében ismét kialudt az aradi tizenhárom bitófáinak tövében. Minden forradalmunk elbukott, de történelmünk bizonyltja, hogy alöbb vagy utóbb minden áldozatunk meghozta a maga gyümölcsét. Rákóczi bukását követő 1711 évi szatmári békét alig három évtized múltán Mária Terézia okulván a múltból majd, hogy egyenlő társai lettünk nyugati szomszédunknak. Az l8É9~es vereség után majd évtizedik a Bach korszak árnyékolta be a magyar életet, de máralig két évtized után 1867-ben Deák Ferenc meghozta a kiegyezést és lehetővé tette az ország fellendülését. Felépítettük a magyar fővárost Baross Gábor vasútvonalai' mint érrendszer hálózták be az országot. Ekkor vonultunk 15e a nggy eupópai kulturközössegbe Széchényi István nagy mondása ekkor nyert lényeget. EGY NÉPNÉL SEM VAGYUNK ALÁBBVALÓAK ! A nagy fejlődés árnyékában azonban ott álott a földkérdés megoldatlansága és a városok perifériáin meghúzódó munkásházak, melyek lakói messze a normális létminimum alatt éltek. A század elején majd egy millió ember vándorolt ki Amerikába és a világ azon többi részébe, ahol úgy gondolta több kenyér jut számára. A kivándorlók javarésze az ország legértékesebb rétegéből-— a parasztság soraiból került ki,ezáltal is gyengitvén a magyar fa törzsét. Ma már tudjuk, hogy az 1896-os millenniumi év ünnepségein megjelent kacagános diszruhás urak mellöl hiányoztak a rongyos csizmában és toprongyos ruhákban megjelent kivándorlók képviselői. A másik árnyékot az északról beáramló nagyszámú zsidóság vetette az országra. A középréteg nélküli--- egykori magyar nemesség ----- nem tudott lépést tartani velük és már a század elején az ő kezükben futottak össze a szellemi élet szálai. Mint az Írás népe ismerték az Írott szó hatalmát és rövid idő alatt urai lettek a magyar sajtónak és nem utolsó sorban a színházaknak is. Hogy politikailag is érvényesülni tudjanak meg kellett várniuk a nagy ájulást az első világháború szerencsétlen végét, mikor is a farkasszájú gróf Károlyi Mihály segítségével a magyar politika irányitói lettek. így érkezett el az ország 1918 októberének "őszirózsás" forradalmához, k megalakult Nemzeti Tanács 12 pontját már a zsidó Jászi Oszkár foglalta össze. Az ujonan megalakult kormány honvédelmi minisztere Linder Béla volt aki mint a magyar honvédség legfelsőbb ura mondotta azt, hogy NEM AKAROK TÖBBÉ KATONÁT LÁTNI ! Ezzel a mondásával a harctérről hazajövő katonák szervezet részeit szétrombolta és a magyar határ teljesen védtelenné vált akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna a védelemre. Mert a határon ott ólálkodtak a cseh, szerb és román bandák akiket nem lehetet nevezni sorkatonaságnak, ezeknek voltak kiszolgáltatva a védtelen magyar nép. Ha akkor egy igazi magyar állam férfi lett volna a kormány rudnál, akkor a Trianoni határok is másként lettek volna meghúzva, 1918 októberének őszirózsás forradalma talán a legtragikusabb magyar októ-
