A Kereszt és Kard Mozgalom Hangja, 1985 (26. évfolyam, 2-5. szám)
1985-12-01 / 5. szám
* * * A MAGYAR NEMZETI EGYSÉGFRONT HIVATALOS LAPJA * * * A CSAK ON/Ki KERESZT ÉS KARD MOZGALOM 4 HANGJA 4 LKN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGVAK Ví.\ ET* XXV. évfolyam 5» szám 1985 december hó DR. NÄNAY ENDRE: VILÁGHELYZET Amióta Mózes lejött a Sinai hegyről, vagy aláírták a Magna Chartát, illetve a Nürnbergben hozott ítéleteket kihirdették, a nemzetközi terrorizmus azóta ismeretes, nemcsak irodalmában, de a gyakorlatban is. Erkölcs és törvény nem mindig haladnak egyazon úton, néha egyik lekési a másikat, főleg az erkölcs a törvényt. Az Ótestamentum is ismer törvényt (egyes magyarázók szerint vagy 613-at), Aristoteles tételei is fűtve voltak erkölcsi normákkal, Aquinoi Szent Tamásé méginkább és a kereszténység igyekezett helyet kapni a törvények struktúrájában. A két nagy háború rohanó világa és a sok háborút teremtő ,,bé ke" olyan erkölcsi zűrzavart idézett fel szerte a világon, hogy mindenki a saját vélt igazát tekinti törvényesnek s azért hajlandó néha még az életét is adni. A totalitárius államformák az igazságráolvasás külön fajtái. A jogodba-jogomba alaposan belevegyítették a szociális kérdéseket. Immáron a lenini dogmák mindent „törvényesnek” tartanak, ami az „elnyomott réteg" érdekében történik.akármilyen fegyveres formában. A második világháború megváltoztatta a világ erkölcsi térképét is. 40 év távlatából a háború befejeztével „igazságosnak" minősített helyzetek immáron a legdurvább igazságtalanságba torkollottak. A mellébeszélések tömege sem hiteti el ma már az egyes akkori „alkotások", a territoriális és egyéb politikai képek igazságosságát. Így ami „törvényes” volt, nem tartható ma már igazságosnak. Márpedig olyan tör vényesség, mely igazságtalan, nemcsak politikailag, de realitásban sem tartható fenn. A napjainkban felerősödött terrorizmus komplikált kérdése provokálja a vitát: mi az alapja a jelen terror-akcióknak és miképp lehetne megállítani? A kiindulás és fundamentum nemcsak az arab világ és az annak közepébe 1948-ban beiktatott Izrael, de a legfrissebb történések okai mégiscsak ezen terület és problémái körül keresendők. A palesztinok azt hír detik, hogy Izrael alapításával földönfutók lettek, hazát keresnek, ez ügyben minden nyilvánosságot kipróbáltak, sehol meghallgatásra nem találtak, ezért az elkeseredett ember utolsó fegyveréhez nyúltak, a terrorhoz. Állítják, hogy ezzel akaiják a nemtörődöm világot felhívni arra, hogy Palesztin haza nélkül nem lesz béke nemcsak Közel-Keleten, de sehol a nagyvilágon. Ebben az áldozatban segít (állítólag) a Korán, mely ezt az élet áldozatot nemes halálnak minősíti és érte a másvilágon jutalmat igér. Izrael viszont csak azt kéri: ismerjék el államlétét az arabok, s akkor létrejöhet a béke (bizonyos területi kiigazítások után). A kérdéskomplexumba mindezeken felül sok minden beleszól. Az arab mérsékelt világ igyekszik megközelíteni a békés megoldást, de nem sok eredménnyel. Az Amerika közvetítésével és Egyiptom bevonásával létrejött béke-próbálkozás nem jutott messze, sőt most az olasz hajó elrablása után az egyiptomi repülőgép US által való leszállásra kényszerítésével nemcsak az egyiptomi vonalat, de a mérsékelt arabokat is eltávolította úgy a US-től, mint Izraeltől. Közben, amint ismeretes, Jordánia, — ahol a legtöbb palesztin él egységben, - próbálkozott egy áthidalással, de a Földközi tengeri hajó incidens és abban (állítólag) a PLÖ részvétele megállította a folyamatot. Az izraeli miniszterelnök a UN- ben a tárgyalóasztalhoz hívta a jordán királyt, aki viszont tudtára adta Izraelnek, hogy a palesztinok, illetve a PLO képviselete nélkül semmilyen béke el sem képzelhető, hiszen a palesztinokról van szó, s így azokat átlépni nem lehet, tehát a UN beszéd üres irodalom. Az egész világot foglalkoztatja a három milliós Izrael ügye 40 év óta. A vonatkozó tanulmányok özöne foglalkozik az izraeli kérdéssel. A legújabb a Rand Corporation kutatásának eredménye, mely megállapítja, hogy immáron az egész nyugati világ ellen van terror-akció. így a baszkok Spanyolországban, a portugál feszabadítók a Lisszabon melletti NATO támaszpontok stb. ellen, Franciaországban a természet-őrzők az atom ellen, Németországban a ,,green”-ek, stb, északon, Európában a béke-bombázók, Olaszországban a megszámlálhatatlan lázadó (még a Pápa ellen is) merényletet kísérelnek meg naponta. Dél-Afrikában a feketék terrorizálják a fehéreket (vagy fordítva), Ázsiában vígan dúl a fegyveres terror. Kína és Vietnám, Vietnám és Kambodzsa között. Amerika, úgyis mint a nyugati világ vezető hatalma, de úgyis mint Izrael egyetlen szövetségese számíthat a terrorcselekmények felerősödésére, ha nem figyel fel végre és jobban az arab világ, benne a palesztin problémára. A tervezett fegyveres válasz, vagy visszavágás csak szaporítja a terrorakciókat. Az alapkérdéseket kell kiküszöbölni, de legalábbis reális tárgyalásokkal megközelíteni a problé
